Fotó: rmdsz.ro
Az európai uniós helyreállítási alapok felhasználásával hoznak létre holokausztmúzeumot Bukarestben, illetve alakítják ki a kommunizmus áldozatai előtt tisztelgő börtönmúzeumot a Buzău megyei Râmnicu Săraton. A két intézmény finanszírozási szerződését kedden írták alá.
2022. október 04., 14:322022. október 04., 14:32
Az országos helyreállítási és ellenállóképességi terv (PNRR) részeként az európai beruházások minisztériuma kilenc emlékmúzeum létrejöttét finanszírozza az országban.
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes szerint régi adósságait törleszti az ország a Romániai Holokauszt és Zsidó Történeti Múzeum, valamint A csend börtöne börtönmúzeum és romániai kommunizmus oktatási központ létrehozásával. „A zsidó történeti múzeum a fővárosban épül, és a holokauszt rettenetes időszakát mutatja be, a börtönmúzeum Râmnicu Săraton segíti az új nemzedékekkel megértetni az elnyomó nacionálkommunista rezsim borzalmait (...) Erkölcsi kötelességünk emlékezni és emlékeztetni. Mert ha nem felejtünk, a szélsőséges eszmék és az idegengyűlölet szégyenfoltjai maradnak a kollektív tudatunknak, a társadalom pedig nem követi el ugyanazokat a hibákat” – idézte Kelemen Hunort az RMDSZ közleménye.
Hegedüs Csilla, az európai beruházások és projektek minisztériumának államtitkára szerint
„Sokan azt mondják, nem a múzeumok hiányoznak nekünk. Én pedig azt mondom: a holokauszt, a kommunizmus évei mind-mind olyan sebek, amelyeket meg kell próbálnunk begyógyítani, de soha nem szabad elfelejteni. Szembe kell néznünk a múltunkkal, másképp nem tudunk egészséges, szabad jövőt építeni” – emelte ki az államtitkár.
A csend börtöne elnevezésű börtönmúzeum 1989 óta a legnagyobb olyan projekt Romániában, amely a kommunizmus áldozatainak állít emléket – emeli ki az MTI. A máramarosszigeti, szamosújvári vagy nagyenyedi börtön mellett a Râmnicu Sărat-i börtön is a kommunista elnyomás egyik központja volt, amelyet most az emlékezés terévé, kulturális, dokumentumfilmes és turisztikai központtá alakítanak át. Az itt kialakítandó oktatási központ a virtuális valóság eszközeivel, interaktív módon teszi majd érthetővé a fiatalok számára az 1989 előtt történteket.
A több mint tízezer négyzetméter területű építmény célja a romániai zsidó közösségek történelmének, kultúrájának és hagyományainak megismertetése lesz. A múzeum Bukarest központjában, a Banloc-Goodrich palotában kap majd helyet, amelyet Octav Doicescu építész tervezett az 1940-es években, és jelenlegi állapotában átépítésre szorul. Az állandó kiállítás központjában a zsidóság Románia modernizációs történetében betöltött szerepe áll majd. A múzeumban kulturális, oktatási és kutatási célokat szolgáló multifunkcionális médiaközpont is helyet kap.
A munkálatokat a tervek szerint 2026-ban fejezik be.
Holnap új fejezet kezdődik Románia életében, és az országnak mindannyiótokra szükség lesz – jelentette ki Nicușor Dan, Románia frissen megválasztott államelnöke vasárnap éjjel a hívei előtt Bukarestben.
Megnyerte a megmérettetésen függetlenként indult Nicușor Dan a romániai államfőválasztást, miután a hivatalos szavazatszámlálás alapján előnye behozhatatlanná vált ellenfele, George Simion számára.
Nicușor Dan szerint a román társadalom megmutatta az erejét az elnökválasztás második fordulójában.
Vasárnap a 21 órai urnazárásig több mint 11 millió 600 ezer személy szavazott az államfőválasztás döntő fordulójában.
George Simion vasárnap este, a második elnökválasztási forduló 21 órai exit poll felmérések eredményeinek közzététele után kijelentette, hogy a valós változást akaró román nép nevében magának követeli a választási győzelmet.
Szoros eredményt jósolnak az államfőválasztás vasárnapi második fordulójában a közvélemény-kutatók Nicușor Dan és George Simion között.
Teljesen alaptalan vádak keringenek a Telegramon és a X-en a romániai elnökválasztásba való állítólagos francia beavatkozásról − közölte vasárnap este a francia külügyminisztérium.
Vasárnap 20 óráig több mint 11 millió román állampolgár adta le voksát az államfőválasztás döntő fordulójában.
Elutasítja az orosz külügyminisztériumi szóvivő azokat a vádakat, miszerint Moszkva beavatkozott volna a romániai államelnök-választásba.
Összesen 140 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés vasárnap a belügyi szervekhez; ezek közül 43 alaptalannak bizonyult, tízet még vizsgálnak, hetet pedig továbbküldtek az illetékes választási irodának.
szóljon hozzá!