Hat hónapos határidőt szabott az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Romániának arra, hogy konkrét intézkedéseket foganatosítson a börtönök túlzsúfoltságának enyhítésére.
2017. április 25., 12:042017. április 25., 12:04
2017. április 25., 13:592017. április 25., 13:59
A strasbourgi székhelyű törvényszék kedden kihirdetett ítéletében – a várakozásokkal ellentétben – nem ítélte több tízmillió eurós kártérítésre a román államot az embertelen börtönkörülmények ügyében született ún. pilot perben. Az EJEB megállapította ugyanakkor, hogy a romániai fogvatartási intézetekben uralkodó állapotok ellentmondanak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény előírásainak, amelyek tiltják az embertelen, megalázó bánásmódot. A strasbourgi törvényszék szerint a börtönökben tapasztalható „strukturális rendellenességek\" elhárítására átfogó állami intézkedésekre van szükség.
Az emberjogi bíróság a börtönviszonyok miatt a román államot beperelő négy román állampolgár – Rézmíves Daniel Árpád, Laviniu Moşmonea, Marius Mavroian és Iosif Gazsi – keresete nyomán hozta meg a kedden kihirdetett ítéletet. Ebben összesen 16 ezer euró erkölcsi kártérítésre és 1 850 euró perköltség megtérítésére kötelezte a román államot a rossz élelmezésre, higiéniai hiányosságokra, rovarok és patkányok jelenlétére és a cellák zsúfoltságára panaszkodó felperesek javára.
Az elmúlt években számos fogvatartott fordult az emberi jogi bírósághoz, amely évente több százezer euró kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot a megfogalmazott panaszok nyomán. A strasbourgi bíróság tavaly 1,6 millió euróra, 2014-ben kétszázezer, 2013-ban 220 ezer euró kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot a börtönkörülmények miatt, amelyre négyszáz oldalas jelentésében 2015-ben a nép ügyvédje is felhívta a figyelmet.
A megalázó körülményekre tekintettel az EJEB 2015-ben arra figyelmeztette Bukarestet, hogy amennyiben másfél éven belül nem teremti meg az előírt minimális fogva tartási feltételeket, a strasbourgi bíróság automatikusan minden panaszosnak kártérítést ítél meg. Hasonló ítéletre volt már példa: Olaszországot napi nyolceurós kártérítés kifizetésére kötelezték valamennyi, embertelen körülmények között fogva tartott elítélt esetében. Románia esetében a hasonló az elmarasztaló ítélet ezúttal elmaradt, ami évi 80 millió eurós kártérítést feltételezett volna.
A jelenleg hatalmon lévő balliberális koalíció elsősorban a strasbourgi bíróság esetleges szankciójára hivatkozva sürgeti hosszú ideje a közkegyelemről szóló jogszabály elfogadását. A bukaresti képviselőház jogi bizottsága éppen hétfőn döntött úgy, hogy valamennyi, nem megfelelő körülmények között eltöltött hónapért hat napot elengednek a fogvatartottak büntetéséből. A hat nap kedvezményt Eugen Nicolicea (PSD) bizottsági elnök javasolta, miután a szakbizottság elutasította az RMDSZ-es Márton Árpád javaslatát, amely szerint 9 napot kellene elengedni a nem megfelelő körülmények között töltött hónapokért.
„A körülmények nem számítanak megfelelőnek, ha egy fogvatartottra számított felület kevesebb négy négyzetméternél, ha nem lehet kijárni az udvarra, ha nincs megfelelő hőmérséklet, ha nincs természetes fény, nincsenek megfelelő higiéniai feltételek (a cellában – szerk. megj.)\" – idézte az Agerpres hírügynökség az indítványt. A jogi bizottság döntése szerint a napokat 2012. július 24-étől számítják. A döntést a képviselőház mondja ki az ügyben.
Az MTI emlékeztet: Marius Vulpe, a büntetésvégrehajtó intézetek országos igazgatóságának (ANP) vezetője korábban azt mondta: 33 ezer fekvőhely létezik a romániai börtönökben raboskodó 27 500 rab számára, de ahhoz, hogy mindegyiküknek jusson legalább négy négyzetméternyi hely (ahogyan azt az európai szabványok előírják), a fogvatartottak száma nem haladhatná meg a 19 500-at. Az ANP vezetője szerint már több mint ötszáz panaszosnak ítélt meg az EJEB kártérítést, amiért embertelen körülmények között kellett raboskodnia Romániában.
A csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Bogdan Ivan kutatásért, innovációért és digitalizálásért felelős miniszter cáfolta a postahivatalok bezárásáról és az alkalmazottak tömeges elbocsátásáról szóló híreszteléseket.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is tagja a Marcel Ciolacu miniszterelnököt pénteki magyarországi munkalátogatására elkísérő delegációnak.
Romániai fejlesztésű drónok gyártásáról fogadott el memorandumot csütörtöki ülésén a kormány – számolt be Radu Oprea gazdasági miniszter.
A külföldi szavazókörzeteknél három napon át lehet szavazni az elnökválasztáson; elsőként az új-zélandi Auckland városában nyitnak meg a szavazóhelyiségek.
A két nappal ezelőtt forgalomba helyezett Coradia Stream vonat teljes mértékben üzemképes, de mivel a mozdony leválasztásakor a fedélzeti számítógépen hibaüzenetek jelentek meg, a szerelvényt inkább a remízben tartották.
Választások nincsenek kampány nélkül, a román politikum pedig a lehető legnagyobb mértékben kimaxolja a korteskedést: a napokban két jelölt is a hírhedt román lakodalmas zene, a manele sztárjaival komponáltatott magának „kampányhimnuszt”.
Megkötötték a kormányközi megállapodást csütörtökön Románia és az Egyesült Államok között az első 32 darab ötödik generációs F-35-ös lopakodó harci repülőgép beszerzéséről.
Marcel Ciolacu a csütörtöki kormányülés elején bejelentette, hogy a nap folyamán Budapestre utazik, ahol „döntő találkozót” tartanak Románia teljes körű schengeni csatlakozásáról.
Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke továbbra is toronymagas esélyes az elnökválasztás vasárnap tartandó első fordulójának megnyerésére – derül ki egy friss felmérésből.
Január elsejétől 91 lejre emelik a nyugdíjpont értékét. E szerint az új évtől 1415 lejre emelkedik a garantált minimális nyugdíj – jelentette be szerdán a munkaügyi minisztérium.
Látogatottsági adatok