Képünk illusztráció
Fotó: Katasztrófavédelmi Felügyelőség
Mintegy 20 400-an vesztették életüket közlekedési balesetben tavaly az Európai Unióban (EU), 1 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. A halálozási mutatók alapján Bulgária és Románia rendelkezik a legkevésbé biztonságos úthálózattal.
2024. március 08., 16:392024. március 08., 16:39
2024. március 08., 16:402024. március 08., 16:40
Az Európai Bizottság (EB) pénteken közölt kimutatása szerint 2023-ban az egymillió lakosra jutó közúti halálozások száma Svédországban és Dániában volt a legkisebb (22, illetve 27) és Bulgáriában, valamint Romániában a legnagyobb (82, illetve 81).
Az uniós tagországokban közúti balesetben elhunytak száma 10 százalékkal csökkent tavaly 2019-hez képest, az adatok alakulása azonban tagállamonként igen eltérő. A halálesetek száma 2019-től Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban nagyon kis mértékben csökkent, Írországban, Lettországban, Hollandiában, Szlovákiában és Svédországban nőtt. Ezzel szemben Belgium, Csehország, Dánia, Magyarország és Lengyelország jó úton halad afelé, hogy 2030-ra elérje a közúti baleset okozta halálesetek és súlyos sérülések 50 százalékos csökkenésére vonatkozó célkitűzést.
A rendelkezésre álló 2022-es adatok alapján (a 2023-as részletes adatok még nem elérhetőek) az EU-ban a halálos kimenetelű közúti balesetek 52 százaléka vidéki utakon történt, 38 százaléka városon, 9 százaléka autópályákon.
Az EB pénteki közleményében megjegyezte, hogy komoly aggodalomra ad okot az uniós utakon életüket vesztett biciklisek számának alakulása: 2022-ben több mint 2000 kerékpáros vesztette életét közúti balesetben. Ez az egyetlen olyan úthasználó csoport, amelynek esetében az elmúlt évtizedben nem csökkent jelentősen a halálos kimenetelű balesetek száma, ez pedig különösen a megfelelő infrastruktúra hiányának, a gyorshajtsának és az alkohol vagy drog hatása alatti vezetésnek tudható be - írták.
– közölte még az EB.
Az EU 2018-ban azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ig 50 százalékkal csökkentse a közúti halálesetek és a súlyos sérülések számát. Ez szerepelt a közúti közlekedésbiztonságról szóló stratégiai cselekvési tervben és a 2021-2030 közötti időszakra vonatkozó uniós közlekedésbiztonsági szakpolitikai keretben, amelyekben az Európai Bizottság közúti közlekedésbiztonsági terveket határozott meg, hogy 2050-ig elérje a halálos kimenetelű közúti balesetek nullára csökkentésére irányuló célját – írja az Agerpres.
Kovászna megye is azon megyék közé tartozik, ahol a legkevesebb súlyos közlekedési baleset történt idén – nyilatkozta kedden a megyei rendőr-főkapitányság vezetőhelyettese.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!