Fotó: Presidency.ro
Románia hajlandó részt venni a teljes régió számára jó megoldások megtalálásában a Szerbia és Koszovó közötti konfliktus rendezése érdekében – jelentette ki csütörtökön Klaus Johannis államfő azt követően, hogy Bukarestben szerb kollégájával, Alekszandar Vucsicssal tárgyalt.
2018. március 08., 16:482018. március 08., 16:48
„Koszovó komplikált téma, a probléma megoldása hatalmas lépést jelent a Nyugat-Balkán európai közeledése felé” – szögezte le Johannis. Alekszandar Vucsics arról beszélt, Szerbiát és Romániát hagyományos barátság köti össze. Megköszönte, hogy Románia támogatja Szerbia európai közeledését, illetve hogy felajánlotta a kompromisszumos megoldás megtalálásában való együttműködést Koszovó ügyében. „Meggyőződésem, hogy Románia a 2019-es soros uniós elnöksége idején fontos kérdésnek számít majd a nyugat-balkáni országok európai integrációja” – jelentette ki.
Közölte, a kisebbségek ügyében is történtek és történnek lépések, ő maga pedig aláhúzta annak szükségességét, hogy a szakértők is szorosabban együttműködjenek a témában. Ennek kapcsán Vucsics elmondta, kijelölték Szerbia képviselőjét a kisebbségi vegyes bizottságban, amit Románia pozitív jelnek tekint.
A téma kapcsán Vucsics elmondta, Belgrád fontos lépéseket tervez a szerbiai román kisebbség ügyében, foglalkozni kívánnak a román nyelvű sajtó és a román kisebbséghez tartotó gyerekek oktatási helyzetének rendezésével is.
A találkozón Johannis kijelentette, a szerb–román viszony jó, de még tovább javul, és Románia legfontosabb partnerének nevezte Szerbiát a nyugat-balkáni térségből. Kitért a szerb–román határon zajló illegális migráció kérdésére is, meggyőződését fejezve ki, hogy az nem fog leállni.
Meggyőződésem, hogy egyre hatékonyabbá válik az együtműködés. Ebben a tekintetben semmilyen probléma nincs Szerbia és Románia között" – hangsúlyozta Johannis.
Vucsics a nap folyamán Viorica Dăncilă miniszterelnökkel és Liviu Dragneával, a képviselőház elnökével is tárgyalt.
Mint ismeretes, Románia egyike azon öt európai uniós tagállamnak, amelyek nem ismerték el Koszovó függetlenségét. Az Európai Unió ugyanakkor Szerbia EU-tagságának feltételéül szabta, hogy rendezze viszonyát a kisebbik albán országgal, amelyet Belgrád még ma is szakadár szerb tartománynak tekint. Szerbia most az EU soros elnöki tisztségét 2019 első felében betöltő Romániától vár közvetítést az ügyben.
„Normális kerékvágásban” halad Ghiţă kiadatása
Az ellene felmerült korrupciós vádak miatt 2016 végén az országból elmenekült, és 2017-ben Belgrádban elfogott volt szociáldemokrata képviselő, üzletember, Sebastian Ghiţă ügye a norrmális kerékvágásban halad – jelentette ki Klaus Johannis államfő Alekszandar Vucsicsot idézve. A sajtótájékoztatón rákérdeztek Ghiţă kiadatásának ügyére, Johannis pedig közölte: az ilyen ügyek nem az államfőkre tartoznak, ugyanakkor Vucsics elmondta neki, hogy az illetékes bíróságok foglalkoznak vele, és előbb-utóbb ítélet is születik. Vucsics közölte, rákérdezett a szerb igazságügy-miniszternél a helyzet állására. Mint ismeretes, Ghiţă 200 000 eurós óvadék fejében került szabadlábra, de nem hagyhatja el a szerb fővárost.
Halálos áldozatokat követelt, valamint több mint félmillió fogyasztónál okozott áramszünetet az Egyesült Államok északkeleti államaiba érkezett, havazással járó viharzóna szerdán és csütörtökön.
A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk – szögezte le Jens Stoltenberg.
A NATO a történelem legsikeresebb szövetsége, az Egyesült Államok és Európa együtt erősebbek ennek kötelékében – jelentette ki a NATO megalapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg főtitkár.
Kitünteti Klaus Iohannis román államfőt az Atlatic Council (Atlanti Tanács) nevű befolyásos egyesült államokbeli agytröszt. A kitüntetés tényéről a szervezet számolt be honlapján.
Oroszország további 300 ezer katona mozgósítására készül június 1-jén – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Kijevben, az Alexander Stubb finn államfővel közös sajtótájékoztatóján.
Izrael „szisztematikusan, kocsiról kocsira” támadta segélyszervezete munkatársait – jelentette ki José Andrés, a World Central Kitchen (WCK) nonprofit szervezet alapítója, amelynek hét alkalmazottja vesztette életét segélyosztás közben.
A NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai tagállam, ezért itt lenne ennek az ideje, különös tekintettel arra, hogy a fő biztonsági kihívás jelenleg ebből az irányból érkezik – jelentette ki Szijjártó Péter.
Dezinformációnak nevezte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azt az amerikai médiában megjelent közlést, amely szerint az Egyesült Államok két héttel előre figyelmeztette az Oroszországot.
A NATO-nak kiszámítható és hosszú távú katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának, a támogatás dinamikáját több évre szóló ígéretre kell váltania a szövetség intézményesített keretei között – jelentette ki Jens Stoltenberg.
Az Egyesült Államok kormánya több mint két héttel azelőtt figyelmeztette Oroszországot, hogy a Moszkva külvárosában található Crocus City Hall koncertterem potenciális terrortámadás célpontja, hogy fegyveresek tüzet nyitottak volna az ott tartózkodókra.
2 hozzászólás