Fotó: Presidency.ro
Románia hajlandó részt venni a teljes régió számára jó megoldások megtalálásában a Szerbia és Koszovó közötti konfliktus rendezése érdekében – jelentette ki csütörtökön Klaus Johannis államfő azt követően, hogy Bukarestben szerb kollégájával, Alekszandar Vucsicssal tárgyalt.
2018. március 08., 16:482018. március 08., 16:48
„Koszovó komplikált téma, a probléma megoldása hatalmas lépést jelent a Nyugat-Balkán európai közeledése felé” – szögezte le Johannis. Alekszandar Vucsics arról beszélt, Szerbiát és Romániát hagyományos barátság köti össze. Megköszönte, hogy Románia támogatja Szerbia európai közeledését, illetve hogy felajánlotta a kompromisszumos megoldás megtalálásában való együttműködést Koszovó ügyében. „Meggyőződésem, hogy Románia a 2019-es soros uniós elnöksége idején fontos kérdésnek számít majd a nyugat-balkáni országok európai integrációja” – jelentette ki.
Közölte, a kisebbségek ügyében is történtek és történnek lépések, ő maga pedig aláhúzta annak szükségességét, hogy a szakértők is szorosabban együttműködjenek a témában. Ennek kapcsán Vucsics elmondta, kijelölték Szerbia képviselőjét a kisebbségi vegyes bizottságban, amit Románia pozitív jelnek tekint.
A téma kapcsán Vucsics elmondta, Belgrád fontos lépéseket tervez a szerbiai román kisebbség ügyében, foglalkozni kívánnak a román nyelvű sajtó és a román kisebbséghez tartotó gyerekek oktatási helyzetének rendezésével is.
A találkozón Johannis kijelentette, a szerb–román viszony jó, de még tovább javul, és Románia legfontosabb partnerének nevezte Szerbiát a nyugat-balkáni térségből. Kitért a szerb–román határon zajló illegális migráció kérdésére is, meggyőződését fejezve ki, hogy az nem fog leállni.
Meggyőződésem, hogy egyre hatékonyabbá válik az együtműködés. Ebben a tekintetben semmilyen probléma nincs Szerbia és Románia között" – hangsúlyozta Johannis.
Vucsics a nap folyamán Viorica Dăncilă miniszterelnökkel és Liviu Dragneával, a képviselőház elnökével is tárgyalt.
Mint ismeretes, Románia egyike azon öt európai uniós tagállamnak, amelyek nem ismerték el Koszovó függetlenségét. Az Európai Unió ugyanakkor Szerbia EU-tagságának feltételéül szabta, hogy rendezze viszonyát a kisebbik albán országgal, amelyet Belgrád még ma is szakadár szerb tartománynak tekint. Szerbia most az EU soros elnöki tisztségét 2019 első felében betöltő Romániától vár közvetítést az ügyben.
„Normális kerékvágásban” halad Ghiţă kiadatása
Az ellene felmerült korrupciós vádak miatt 2016 végén az országból elmenekült, és 2017-ben Belgrádban elfogott volt szociáldemokrata képviselő, üzletember, Sebastian Ghiţă ügye a norrmális kerékvágásban halad – jelentette ki Klaus Johannis államfő Alekszandar Vucsicsot idézve. A sajtótájékoztatón rákérdeztek Ghiţă kiadatásának ügyére, Johannis pedig közölte: az ilyen ügyek nem az államfőkre tartoznak, ugyanakkor Vucsics elmondta neki, hogy az illetékes bíróságok foglalkoznak vele, és előbb-utóbb ítélet is születik. Vucsics közölte, rákérdezett a szerb igazságügy-miniszternél a helyzet állására. Mint ismeretes, Ghiţă 200 000 eurós óvadék fejében került szabadlábra, de nem hagyhatja el a szerb fővárost.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A csütörtökön megválasztott új pápa, az amerikai Robert Prevost által választott Leó név az egyik leggyakoribb pápai nevek egyike, a választás pedig azt tükrözi, hogy az új egyházfő az egyház szociális szerepére akar jelentős hangsúlyt helyezni.
Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtökön kénytelen volt kerülőutat választani Moszkvába, hogy eljusson Vlagyimir Putyin pénteki katonai parádéjára, miután a balti államok lezárták légterüket az őt az eseményre szállító repülőgép előtt.
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.
Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a Magyarországgal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről – jelentette be Szijjártó Péter.
A romániai államfőválasztás második fordulójának napján, május 18-án tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását. A beiktatási misét a hagyományokhoz híven a római Szent Péter téren tartják, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.
Választ kell adni arra, hogy Európa miként fogja kezelni az Ukrajna elleni háborút, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy hol áll Európa: mégpedig Ukrajna oldalán – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben pénteken.
A magyar kormány eddig is az együttműködésre törekedett Romániával, ezután is így lesz – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a román elnökválasztás apropóján.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Új szintre lépett az Ukrajna és Magyarország között a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogfosztása nyomán kialakult konfliktus: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken azt állította, hogy magyar „kémhálózatot” leplezett le Kárpátalján.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás