HIRDETÉS
„Koszovó komplikált téma, a probléma megoldása hatalmas lépést jelent a Nyugat-Balkán európai közeledése felé” – szögezte le Johannis. Alekszandar Vucsics arról beszélt, Szerbiát és Romániát hagyományos barátság köti össze. Megköszönte, hogy Románia támogatja Szerbia európai közeledését, illetve hogy felajánlotta a kompromisszumos megoldás megtalálásában való együttműködést Koszovó ügyében. „Meggyőződésem, hogy Románia a 2019-es soros uniós elnöksége idején fontos kérdésnek számít majd a nyugat-balkáni országok európai integrációja” – jelentette ki.
Klaus Johannis kitért a kisebbségek helyzetére is, kijelentve: a Szerbiában élő románok és a Romániában él szerbek jelentős szerepet játszanak a két ország kapcsolatában.
Közölte, a kisebbségek ügyében is történtek és történnek lépések, ő maga pedig aláhúzta annak szükségességét, hogy a szakértők is szorosabban együttműködjenek a témában. Ennek kapcsán Vucsics elmondta, kijelölték Szerbia képviselőjét a kisebbségi vegyes bizottságban, amit Románia pozitív jelnek tekint.
A téma kapcsán Vucsics elmondta, Belgrád fontos lépéseket tervez a szerbiai román kisebbség ügyében, foglalkozni kívánnak a román nyelvű sajtó és a román kisebbséghez tartotó gyerekek oktatási helyzetének rendezésével is.
A találkozón Johannis kijelentette, a szerb–román viszony jó, de még tovább javul, és Románia legfontosabb partnerének nevezte Szerbiát a nyugat-balkáni térségből. Kitért a szerb–román határon zajló illegális migráció kérdésére is, meggyőződését fejezve ki, hogy az nem fog leállni.
Meggyőződésem, hogy egyre hatékonyabbá válik az együtműködés. Ebben a tekintetben semmilyen probléma nincs Szerbia és Románia között" – hangsúlyozta Johannis.
Vucsics a nap folyamán Viorica Dăncilă miniszterelnökkel és Liviu Dragneával, a képviselőház elnökével is tárgyalt.
Mint ismeretes, Románia egyike azon öt európai uniós tagállamnak, amelyek nem ismerték el Koszovó függetlenségét. Az Európai Unió ugyanakkor Szerbia EU-tagságának feltételéül szabta, hogy rendezze viszonyát a kisebbik albán országgal, amelyet Belgrád még ma is szakadár szerb tartománynak tekint. Szerbia most az EU soros elnöki tisztségét 2019 első felében betöltő Romániától vár közvetítést az ügyben.
