Biztonsági stratégia: Románia leginkább Oroszországtól tart, a kisebbségek nem kockázati tényezők

A dokumentum alapján nem világos, Bukarest miként akar együttműködni a szomszédaival •  Fotó: Barabás Ákos

A dokumentum alapján nem világos, Bukarest miként akar együttműködni a szomszédaival

Fotó: Barabás Ákos

Éles reagálást váltott ki Moszkva részéről a parlamenti elfogadás előtt álló román védelmi stratégia, amely gyakorlatilag ellenségként határozza meg Oroszországot. Bár Magyarországot nem nevesíti, a dokumentum szerint veszélyt látnak az „illiberális demokráciában”. Barabás T. János elemző úgy véli, a homályos megfogalmazás visszaélésekre ad lehetőséget.

Pataky István

2020. június 15., 14:042020. június 15., 14:04

Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt Romániára – derül ki az új bukaresti védelmi stratégiából. Az elkövetkező négy évre kitekintő dokumentum biztonságot adó tényezőként hangsúlyozza az európai uniós és a NATO-tagság mellett az Egyesült Államokkal fenntartott partneri viszonyt.

A stratégiára Moszkvában is felfigyeltek. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zaharova egy sajtótájékoztatón kijelentette:

a román politikusok elkezdtek plagizálni, átemelve az Oroszországot előszeretettel hibáztató Nyugat kedvenc témáit a nemzetvédelmi stratégiába.

Szerinte ez arra utal, hogy Bukarestben képtelenek önállóan gondolkodni. A nyilatkozat után a román külügyi tárca berendelte Oroszország bukaresti nagykövetét. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség beszámolójában úgy fogalmazott: Moszkva akkor válik hivatalosan ellenséggé, amikor a román parlament jóváhagyja a stratégiát.

Az amerikai aggodalom tükörképe

Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője a Krónika megkeresésére elmondta,

az új, 2020-2024 között érvényes román nemzeti védelmi stratégia tükrözi az Egyesült Államok növekvő aggodalmát Oroszország globális biztonságpolitikája miatt.

„Románia joggal aggódik a Fekete-tenger térségének biztonságáért, az oroszok hibrid hadviseléséért. De meglátásom szerint ezt a kihívást már kooperatívabb, európai partnereket bevonó politikával lehetne inkább kivédeni, összetettebb módon. A román stratégia fontossági sorrendben megkülönböztet fenyegetéseket, kockázatokat, és sérülékenységeket. Oroszország a legveszélyesebb kihívás kategóriában, a fenyegetések között a második helyen szerepel, az új típusú kihívások (információs háború, ellenséges érdekcsoportok) után. Az amerikaiaktól elsajátított védelmi doktrína az ilyen magas szintű kihívásra összetett választ, aktív intézkedéseket ír elő. Ami a gyakorlatban azt jelentheti, hogy apró lépésekkel erősítik a román védelmet, bővítik a fekete-tengeri hadgyakorlatokat, hangsúlyosabbá válik az információs tevékenység” – fogalmazott a szakértő.

Barabás úgy vélte, a térség védelmének erősítése magyar érdek is, de a hangzatos szólamokon túlmenően nem világos, hogy Bukarest hogyan akarna a szomszédokkal ebben ténylegesen együttműködni. „Így például a Románia számára legfontosabb biztonsági övezetben, a Fekete-tengeren nem tapasztalok román részről tényleges bolgár vagy török partnerséget. Ez utóbbi egyik oka lehet az alacsony szintű román reagálás a nyugati szövetségi rendszerekben lévő változásokra” – tette hozzá az elemző. Barabás T. János szerint a Krím egyoldalú annektálása is jelzi a román aggodalmak jogosságát, de a válasz összetettebb lehetne egy regionális összefogás által.

•  Fotó: Kremlin.ru Galéria

Fotó: Kremlin.ru

„Fertőző illiberális kísértés”

A dokumentumban a rizikófaktorok között szerepel a Moldovai Köztársaság is, ha a volt szovjet tagköztársaság az Európai Unió helyett keleti irányba bővíti majd kapcsolatait.

Bár Magyarországot nem nevesítik, a védelmi stratégia szerint veszélyt látnak az „illiberális demokráciában”.

A külügyi intézet vezető kutatója szerint Magyarországra utal a védelmi stratégia a közepes nagyságú kihívásnak számító kockázatokat ecsetelő bekezdésében. Mégpedig az első helyen és szó szerinti fordításban ezekben a sorokban: „az úgynevezett illiberális kísértés megjelent Kelet-Európában, amelyet pragmatikus stratégiai opciókkal összekapcsolva, vagy anélkül, de mindenképpen társították a demokrácia hozzávetőleges értelmezésével. Marad a térségben egy fertőző kockázat, ami ráhatással lehet Románia gazdasági fejlődésére és ellenállóképességére”.

Barabás T. János szerint a homályos megfogalmazás visszaélésekre ad lehetőséget.

Idézet
Az idézett szöveget úgy fejteném meg, hogy az illiberálisok pragmatikus módon (tehát elvtelenek, mert ezek szerint nem hisznek igazából az illiberalizmusban) akarnak befolyást szerezni a térségben, ami veszélyezteti Románia gazdaságát és biztonságát. Magyarán az elvtelen Magyarország Erdélyben akar terjeszkedni”

– értelmezte a dokumentum üzenetét az szakértő. Megjegyezte, ha a „fertőző kockázat” a magyar támogatásokra vonatkozik, akkor nem árt tudni, hogy azok az elhanyagolt régiókba mennek, az ottani közösségek összeomlásának megakadályozása céljából, s nem egy etnikumnak vannak címezve. „Kovászna, Szatmár vagy Szilágy megyékhez képest a déli Teleorman megye tízszer annyi infrastruktúra-befektetést kapott a román kormányzattól az elmúlt tíz évben. A Székelyföld vezető cégei az alacsony hatékonyságú textil- és ásványvíziparban vannak jelen, jelezve, hogy Bukarest nem viseli a szívén ezt a vidéket” – mondta az elemző.

Erősítenék a nemzeti érzést

A nemzeti kisebbségek nem jelennek meg kockázati tényezőként a stratégiában. Ezt jó jelnek nevezte a külügyi intézet kutatója. „Eddig sem volt hatékony politika a magyarság veszélyként való kezelése, arról nem beszélve, hogy egy magát otthon érző magyar közösség erősítené Romániát. Európában egyre kevésbé lehet veszélynek minősíteni kisebbségeket, és nem csupán az etnikaiakat” – emelte ki Barabás T. János. Megjegyezte ugyanakkor, hogy

a védelmi stratégia a nemzeti érzés erősítését is célul tűzte, amit hagyományosan leginkább magyarellenességgel akar elérni a román elit.

Utalt arra, hogy a magyar–román viszonylatban az etnikai viszály fő forrása az eltérő történelemszemlélet. Bár létezik egy történelmi albizottság, az több mint húsz éve nem ülésezett. „Nagy eredménynek tartanám, ha a felek megegyeznének abban: Európában nem kell egyformán látni a történelmet, de attól még lehetnek kitűnőek a kapcsolatok. Lásd Napóleon Bonaparte igencsak eltérő megítélését Franciaországban, Angliában, Olaszországban, vagy Oroszországban” – nyomatékosította Barabás T. János.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 29., csütörtök

Nicuşor Dan: politikus, nem pedig technokrata miniszterelnökre van szükség

A leendő kormányt politikusnak kell vezetnie, nem pedig egy technokrata miniszterelnöknek – szögezte le csütörtökön Nicuşor Dan államfő.

Nicuşor Dan: politikus, nem pedig technokrata miniszterelnökre van szükség
2025. május 29., csütörtök

A lehetséges koalíció pártjai munkacsoportot hoznak létre a költségvetési hiány csökkentésére

Munkacsoport létrehozásában állapodott meg a négy „Európa-barát” párt és a nemzeti kisebbségi frakció a költségvetési hiány lefaragása érdekében a Nicușor Dan államfő által kezdeményezett szerdai egyeztetéseken.

A lehetséges koalíció pártjai munkacsoportot hoznak létre a költségvetési hiány csökkentésére
2025. május 28., szerda

Fritz: nem lenne ördögtől való, ha nem a PSD miniszterelnök-jelöltje alakítana kormányt

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a párt által javasolt deficitcsökkentő intézkedéseket ismertette az államfővel a Cotroceni-palotában tartott keddi informális konzultáción – számolt be a sajtónak a találkozó után Dominic Fritz.

Fritz: nem lenne ördögtől való, ha nem a PSD miniszterelnök-jelöltje alakítana kormányt
2025. május 28., szerda

Kelemen Hunor: az RMDSZ fenntartások nélkül el tudja fogadni Ilie Bolojant miniszterelnöknek

Egy technokrata miniszterelnök vezette kormány nem megoldás, mert politikai támogatás hiányában megbukna – jelentette ki szerdai parlamenti sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor szövetségi elnök.

Kelemen Hunor: az RMDSZ fenntartások nélkül el tudja fogadni Ilie Bolojant miniszterelnöknek
2025. május 28., szerda

Parlamenti bunyó: bíróság elé állítják a volt képviselőt

Vádat emelt a legfőbb ügyészség Dan Vîlceanu volt parlamenti képviselő ellen hivatalos személy elleni erőszak, hivatali túlkapás és garázdaság gyanúja miatt, miután tavaly májusban a politikus bántalmazta a parlamentben Florin Romant.

Parlamenti bunyó: bíróság elé állítják a volt képviselőt
2025. május 28., szerda

Újabb riasztások eső és szél miatt, jégeső és szélvihar is előfordulhat

Újabb, az ország nagy részét érintő első- és másodfokú riasztásokat bocsátott ki heves esőzések és szél miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.

Újabb riasztások eső és szél miatt, jégeső és szélvihar is előfordulhat
2025. május 28., szerda

Grindeanu: az ország gazdasági helyzete volt a téma az államfővel folytatott egyeztetésen

Az ország jelenlegi gazdasági helyzetéről tárgyalt Nicușor Dan államfővel a szerda reggeli informális konzultáción a PSD küldöttsége a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező politikai alkulat ideiglenes elnöke, Sorin Grindeanu bejelentése szerint.

Grindeanu: az ország gazdasági helyzete volt a téma az államfővel folytatott egyeztetésen
2025. május 28., szerda

Hamis pozitív eredményt adott a közlekedésrendészet által használt drogtesztek csaknem fele

A román közlekedésrendészek által tudatmódosító szerek kimutatásra használt készülékek pozitív eredményeinek csaknem felére rácáfol később az igazságügyi orvostani intézet vizsgálata – jelentette a Digi24.ro hírportál.

Hamis pozitív eredményt adott a közlekedésrendészet által használt drogtesztek csaknem fele
2025. május 28., szerda

Nicușor Dan a konzultációk előtt: remélem, hogy két-három héten belül megalakul az új kormány

Az állami költségvetés kiegyenlítése és a kormányalakítás lesz a két fő témája a parlamenti pártok képviselőivel a Cotroceni-palotában folytatandó szerdai konzultációknak – jelentette ki Nicușor Dan államfő.

Nicușor Dan a konzultációk előtt: remélem, hogy két-három héten belül megalakul az új kormány