A dokumentum alapján nem világos, Bukarest miként akar együttműködni a szomszédaival
Fotó: Barabás Ákos
Éles reagálást váltott ki Moszkva részéről a parlamenti elfogadás előtt álló román védelmi stratégia, amely gyakorlatilag ellenségként határozza meg Oroszországot. Bár Magyarországot nem nevesíti, a dokumentum szerint veszélyt látnak az „illiberális demokráciában”. Barabás T. János elemző úgy véli, a homályos megfogalmazás visszaélésekre ad lehetőséget.
2020. június 15., 14:042020. június 15., 14:04
Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt Romániára – derül ki az új bukaresti védelmi stratégiából. Az elkövetkező négy évre kitekintő dokumentum biztonságot adó tényezőként hangsúlyozza az európai uniós és a NATO-tagság mellett az Egyesült Államokkal fenntartott partneri viszonyt.
A stratégiára Moszkvában is felfigyeltek. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zaharova egy sajtótájékoztatón kijelentette:
Szerinte ez arra utal, hogy Bukarestben képtelenek önállóan gondolkodni. A nyilatkozat után a román külügyi tárca berendelte Oroszország bukaresti nagykövetét. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség beszámolójában úgy fogalmazott: Moszkva akkor válik hivatalosan ellenséggé, amikor a román parlament jóváhagyja a stratégiát.
Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője a Krónika megkeresésére elmondta,
„Románia joggal aggódik a Fekete-tenger térségének biztonságáért, az oroszok hibrid hadviseléséért. De meglátásom szerint ezt a kihívást már kooperatívabb, európai partnereket bevonó politikával lehetne inkább kivédeni, összetettebb módon. A román stratégia fontossági sorrendben megkülönböztet fenyegetéseket, kockázatokat, és sérülékenységeket. Oroszország a legveszélyesebb kihívás kategóriában, a fenyegetések között a második helyen szerepel, az új típusú kihívások (információs háború, ellenséges érdekcsoportok) után. Az amerikaiaktól elsajátított védelmi doktrína az ilyen magas szintű kihívásra összetett választ, aktív intézkedéseket ír elő. Ami a gyakorlatban azt jelentheti, hogy apró lépésekkel erősítik a román védelmet, bővítik a fekete-tengeri hadgyakorlatokat, hangsúlyosabbá válik az információs tevékenység” – fogalmazott a szakértő.
Barabás úgy vélte, a térség védelmének erősítése magyar érdek is, de a hangzatos szólamokon túlmenően nem világos, hogy Bukarest hogyan akarna a szomszédokkal ebben ténylegesen együttműködni. „Így például a Románia számára legfontosabb biztonsági övezetben, a Fekete-tengeren nem tapasztalok román részről tényleges bolgár vagy török partnerséget. Ez utóbbi egyik oka lehet az alacsony szintű román reagálás a nyugati szövetségi rendszerekben lévő változásokra” – tette hozzá az elemző. Barabás T. János szerint a Krím egyoldalú annektálása is jelzi a román aggodalmak jogosságát, de a válasz összetettebb lehetne egy regionális összefogás által.
Fotó: Kremlin.ru
A dokumentumban a rizikófaktorok között szerepel a Moldovai Köztársaság is, ha a volt szovjet tagköztársaság az Európai Unió helyett keleti irányba bővíti majd kapcsolatait.
A külügyi intézet vezető kutatója szerint Magyarországra utal a védelmi stratégia a közepes nagyságú kihívásnak számító kockázatokat ecsetelő bekezdésében. Mégpedig az első helyen és szó szerinti fordításban ezekben a sorokban: „az úgynevezett illiberális kísértés megjelent Kelet-Európában, amelyet pragmatikus stratégiai opciókkal összekapcsolva, vagy anélkül, de mindenképpen társították a demokrácia hozzávetőleges értelmezésével. Marad a térségben egy fertőző kockázat, ami ráhatással lehet Románia gazdasági fejlődésére és ellenállóképességére”.
Barabás T. János szerint a homályos megfogalmazás visszaélésekre ad lehetőséget.
– értelmezte a dokumentum üzenetét az szakértő. Megjegyezte, ha a „fertőző kockázat” a magyar támogatásokra vonatkozik, akkor nem árt tudni, hogy azok az elhanyagolt régiókba mennek, az ottani közösségek összeomlásának megakadályozása céljából, s nem egy etnikumnak vannak címezve. „Kovászna, Szatmár vagy Szilágy megyékhez képest a déli Teleorman megye tízszer annyi infrastruktúra-befektetést kapott a román kormányzattól az elmúlt tíz évben. A Székelyföld vezető cégei az alacsony hatékonyságú textil- és ásványvíziparban vannak jelen, jelezve, hogy Bukarest nem viseli a szívén ezt a vidéket” – mondta az elemző.
A nemzeti kisebbségek nem jelennek meg kockázati tényezőként a stratégiában. Ezt jó jelnek nevezte a külügyi intézet kutatója. „Eddig sem volt hatékony politika a magyarság veszélyként való kezelése, arról nem beszélve, hogy egy magát otthon érző magyar közösség erősítené Romániát. Európában egyre kevésbé lehet veszélynek minősíteni kisebbségeket, és nem csupán az etnikaiakat” – emelte ki Barabás T. János. Megjegyezte ugyanakkor, hogy
Utalt arra, hogy a magyar–román viszonylatban az etnikai viszály fő forrása az eltérő történelemszemlélet. Bár létezik egy történelmi albizottság, az több mint húsz éve nem ülésezett. „Nagy eredménynek tartanám, ha a felek megegyeznének abban: Európában nem kell egyformán látni a történelmet, de attól még lehetnek kitűnőek a kapcsolatok. Lásd Napóleon Bonaparte igencsak eltérő megítélését Franciaországban, Angliában, Olaszországban, vagy Oroszországban” – nyomatékosította Barabás T. János.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
Az alkotmánybíróság szerint az antiszemitizmus elleni küzdelemről és a legionárius szervezetek betiltásáról szóló törvény világos és kiszámítható.
Több mint 4,5 millió lejes – 950 000 eurós – vezetői juttatást kellett volna kapnia idén Marius Grăjdannak, az állam protokollingatlanokat kezelő protokollalap (RA-APPS) vezérigazgatójának a 2024-es, hivatalosan jóváhagyott mérleg szerint.
szóljon hozzá!