A dokumentum alapján nem világos, Bukarest miként akar együttműködni a szomszédaival
Fotó: Barabás Ákos
Éles reagálást váltott ki Moszkva részéről a parlamenti elfogadás előtt álló román védelmi stratégia, amely gyakorlatilag ellenségként határozza meg Oroszországot. Bár Magyarországot nem nevesíti, a dokumentum szerint veszélyt látnak az „illiberális demokráciában”. Barabás T. János elemző úgy véli, a homályos megfogalmazás visszaélésekre ad lehetőséget.
2020. június 15., 14:042020. június 15., 14:04
Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt Romániára – derül ki az új bukaresti védelmi stratégiából. Az elkövetkező négy évre kitekintő dokumentum biztonságot adó tényezőként hangsúlyozza az európai uniós és a NATO-tagság mellett az Egyesült Államokkal fenntartott partneri viszonyt.
A stratégiára Moszkvában is felfigyeltek. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zaharova egy sajtótájékoztatón kijelentette:
Szerinte ez arra utal, hogy Bukarestben képtelenek önállóan gondolkodni. A nyilatkozat után a román külügyi tárca berendelte Oroszország bukaresti nagykövetét. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség beszámolójában úgy fogalmazott: Moszkva akkor válik hivatalosan ellenséggé, amikor a román parlament jóváhagyja a stratégiát.
Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője a Krónika megkeresésére elmondta,
„Románia joggal aggódik a Fekete-tenger térségének biztonságáért, az oroszok hibrid hadviseléséért. De meglátásom szerint ezt a kihívást már kooperatívabb, európai partnereket bevonó politikával lehetne inkább kivédeni, összetettebb módon. A román stratégia fontossági sorrendben megkülönböztet fenyegetéseket, kockázatokat, és sérülékenységeket. Oroszország a legveszélyesebb kihívás kategóriában, a fenyegetések között a második helyen szerepel, az új típusú kihívások (információs háború, ellenséges érdekcsoportok) után. Az amerikaiaktól elsajátított védelmi doktrína az ilyen magas szintű kihívásra összetett választ, aktív intézkedéseket ír elő. Ami a gyakorlatban azt jelentheti, hogy apró lépésekkel erősítik a román védelmet, bővítik a fekete-tengeri hadgyakorlatokat, hangsúlyosabbá válik az információs tevékenység” – fogalmazott a szakértő.
Barabás úgy vélte, a térség védelmének erősítése magyar érdek is, de a hangzatos szólamokon túlmenően nem világos, hogy Bukarest hogyan akarna a szomszédokkal ebben ténylegesen együttműködni. „Így például a Románia számára legfontosabb biztonsági övezetben, a Fekete-tengeren nem tapasztalok román részről tényleges bolgár vagy török partnerséget. Ez utóbbi egyik oka lehet az alacsony szintű román reagálás a nyugati szövetségi rendszerekben lévő változásokra” – tette hozzá az elemző. Barabás T. János szerint a Krím egyoldalú annektálása is jelzi a román aggodalmak jogosságát, de a válasz összetettebb lehetne egy regionális összefogás által.
Fotó: Kremlin.ru
A dokumentumban a rizikófaktorok között szerepel a Moldovai Köztársaság is, ha a volt szovjet tagköztársaság az Európai Unió helyett keleti irányba bővíti majd kapcsolatait.
A külügyi intézet vezető kutatója szerint Magyarországra utal a védelmi stratégia a közepes nagyságú kihívásnak számító kockázatokat ecsetelő bekezdésében. Mégpedig az első helyen és szó szerinti fordításban ezekben a sorokban: „az úgynevezett illiberális kísértés megjelent Kelet-Európában, amelyet pragmatikus stratégiai opciókkal összekapcsolva, vagy anélkül, de mindenképpen társították a demokrácia hozzávetőleges értelmezésével. Marad a térségben egy fertőző kockázat, ami ráhatással lehet Románia gazdasági fejlődésére és ellenállóképességére”.
Barabás T. János szerint a homályos megfogalmazás visszaélésekre ad lehetőséget.
– értelmezte a dokumentum üzenetét az szakértő. Megjegyezte, ha a „fertőző kockázat” a magyar támogatásokra vonatkozik, akkor nem árt tudni, hogy azok az elhanyagolt régiókba mennek, az ottani közösségek összeomlásának megakadályozása céljából, s nem egy etnikumnak vannak címezve. „Kovászna, Szatmár vagy Szilágy megyékhez képest a déli Teleorman megye tízszer annyi infrastruktúra-befektetést kapott a román kormányzattól az elmúlt tíz évben. A Székelyföld vezető cégei az alacsony hatékonyságú textil- és ásványvíziparban vannak jelen, jelezve, hogy Bukarest nem viseli a szívén ezt a vidéket” – mondta az elemző.
A nemzeti kisebbségek nem jelennek meg kockázati tényezőként a stratégiában. Ezt jó jelnek nevezte a külügyi intézet kutatója. „Eddig sem volt hatékony politika a magyarság veszélyként való kezelése, arról nem beszélve, hogy egy magát otthon érző magyar közösség erősítené Romániát. Európában egyre kevésbé lehet veszélynek minősíteni kisebbségeket, és nem csupán az etnikaiakat” – emelte ki Barabás T. János. Megjegyezte ugyanakkor, hogy
Utalt arra, hogy a magyar–román viszonylatban az etnikai viszály fő forrása az eltérő történelemszemlélet. Bár létezik egy történelmi albizottság, az több mint húsz éve nem ülésezett. „Nagy eredménynek tartanám, ha a felek megegyeznének abban: Európában nem kell egyformán látni a történelmet, de attól még lehetnek kitűnőek a kapcsolatok. Lásd Napóleon Bonaparte igencsak eltérő megítélését Franciaországban, Angliában, Olaszországban, vagy Oroszországban” – nyomatékosította Barabás T. János.
Csak azoknak a polgároknak a személygépkocsiját íratnák be forgalomba a hatóságok, akik maradéktalanul befizették az ingatlanadókat, rendezték a tilosban parkolásért kiszabott esetleges bírságot – tartalmazza az RMDSZ közigazgatási törvénytervezete.
Míg pár évtizede még rendkívülinek számítottak, ma már egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek Romániában. Szakemberek szerint hozzá kell szoknunk az egyre forróbb nyarakhoz és a heves széllel járó viharokhoz egyaránt.
Románia olyan légvédelmi rendszereket vásárol Izraeltől, amelyek az ottani Vaskupola alapját képezik – erősítette meg Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Nicușor Dan államfő is alkotmányossági óvást emelt a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító, a parlament által egy hónapja megszavazott törvénytervezet ellen csütörtökön.
Befogták a három közül az első medvebocsot, amelynek anyját kilőtték a múlt héten az olaszországi motoros megölése miatt – közölte Facebook-oldalán a bukaresti környezetvédelmi minisztérium.
Népszerűbb a brit uralkodó a romániaiak körében, mint az amerikai elnök – derül ki egy felmérésből.
A képviselőház és a szenátus csütörtöki együttes ülésén ismertette a kormány elleni bizalmatlansági indítványát a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
A fellebbezések elbírálása után 0,1 százalékponttal 83,2 százalékra nőtt a nyolcadikosok képességvizsgáján sikeresen teljesítők aránya – derül ki a csütörtökön közzétett végleges eredményekből.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium új közigazgatási reformcsomagot tervez, amely a decentralizáció elvét erősíti meg, egyszerűsíti az ezzel kapcsolatos eljárásokat, és több hatáskört biztosít az önkormányzatoknak.
Leplezetlen irredentizmust és Romániával szembeni hibrid nyomásgyakorlást vél felfedezni, és meghökkentő forgatókönyveket vázol Orbán Viktorral kapcsolatban egy amerikai agytröszt.
szóljon hozzá!