A dokumentum alapján nem világos, Bukarest miként akar együttműködni a szomszédaival
Fotó: Barabás Ákos
Éles reagálást váltott ki Moszkva részéről a parlamenti elfogadás előtt álló román védelmi stratégia, amely gyakorlatilag ellenségként határozza meg Oroszországot. Bár Magyarországot nem nevesíti, a dokumentum szerint veszélyt látnak az „illiberális demokráciában”. Barabás T. János elemző úgy véli, a homályos megfogalmazás visszaélésekre ad lehetőséget.
2020. június 15., 14:042020. június 15., 14:04
Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt Romániára – derül ki az új bukaresti védelmi stratégiából. Az elkövetkező négy évre kitekintő dokumentum biztonságot adó tényezőként hangsúlyozza az európai uniós és a NATO-tagság mellett az Egyesült Államokkal fenntartott partneri viszonyt.
A stratégiára Moszkvában is felfigyeltek. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zaharova egy sajtótájékoztatón kijelentette:
Szerinte ez arra utal, hogy Bukarestben képtelenek önállóan gondolkodni. A nyilatkozat után a román külügyi tárca berendelte Oroszország bukaresti nagykövetét. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség beszámolójában úgy fogalmazott: Moszkva akkor válik hivatalosan ellenséggé, amikor a román parlament jóváhagyja a stratégiát.
Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője a Krónika megkeresésére elmondta,
„Románia joggal aggódik a Fekete-tenger térségének biztonságáért, az oroszok hibrid hadviseléséért. De meglátásom szerint ezt a kihívást már kooperatívabb, európai partnereket bevonó politikával lehetne inkább kivédeni, összetettebb módon. A román stratégia fontossági sorrendben megkülönböztet fenyegetéseket, kockázatokat, és sérülékenységeket. Oroszország a legveszélyesebb kihívás kategóriában, a fenyegetések között a második helyen szerepel, az új típusú kihívások (információs háború, ellenséges érdekcsoportok) után. Az amerikaiaktól elsajátított védelmi doktrína az ilyen magas szintű kihívásra összetett választ, aktív intézkedéseket ír elő. Ami a gyakorlatban azt jelentheti, hogy apró lépésekkel erősítik a román védelmet, bővítik a fekete-tengeri hadgyakorlatokat, hangsúlyosabbá válik az információs tevékenység” – fogalmazott a szakértő.
Barabás úgy vélte, a térség védelmének erősítése magyar érdek is, de a hangzatos szólamokon túlmenően nem világos, hogy Bukarest hogyan akarna a szomszédokkal ebben ténylegesen együttműködni. „Így például a Románia számára legfontosabb biztonsági övezetben, a Fekete-tengeren nem tapasztalok román részről tényleges bolgár vagy török partnerséget. Ez utóbbi egyik oka lehet az alacsony szintű román reagálás a nyugati szövetségi rendszerekben lévő változásokra” – tette hozzá az elemző. Barabás T. János szerint a Krím egyoldalú annektálása is jelzi a román aggodalmak jogosságát, de a válasz összetettebb lehetne egy regionális összefogás által.
Fotó: Kremlin.ru
A dokumentumban a rizikófaktorok között szerepel a Moldovai Köztársaság is, ha a volt szovjet tagköztársaság az Európai Unió helyett keleti irányba bővíti majd kapcsolatait.
A külügyi intézet vezető kutatója szerint Magyarországra utal a védelmi stratégia a közepes nagyságú kihívásnak számító kockázatokat ecsetelő bekezdésében. Mégpedig az első helyen és szó szerinti fordításban ezekben a sorokban: „az úgynevezett illiberális kísértés megjelent Kelet-Európában, amelyet pragmatikus stratégiai opciókkal összekapcsolva, vagy anélkül, de mindenképpen társították a demokrácia hozzávetőleges értelmezésével. Marad a térségben egy fertőző kockázat, ami ráhatással lehet Románia gazdasági fejlődésére és ellenállóképességére”.
Barabás T. János szerint a homályos megfogalmazás visszaélésekre ad lehetőséget.
– értelmezte a dokumentum üzenetét az szakértő. Megjegyezte, ha a „fertőző kockázat” a magyar támogatásokra vonatkozik, akkor nem árt tudni, hogy azok az elhanyagolt régiókba mennek, az ottani közösségek összeomlásának megakadályozása céljából, s nem egy etnikumnak vannak címezve. „Kovászna, Szatmár vagy Szilágy megyékhez képest a déli Teleorman megye tízszer annyi infrastruktúra-befektetést kapott a román kormányzattól az elmúlt tíz évben. A Székelyföld vezető cégei az alacsony hatékonyságú textil- és ásványvíziparban vannak jelen, jelezve, hogy Bukarest nem viseli a szívén ezt a vidéket” – mondta az elemző.
A nemzeti kisebbségek nem jelennek meg kockázati tényezőként a stratégiában. Ezt jó jelnek nevezte a külügyi intézet kutatója. „Eddig sem volt hatékony politika a magyarság veszélyként való kezelése, arról nem beszélve, hogy egy magát otthon érző magyar közösség erősítené Romániát. Európában egyre kevésbé lehet veszélynek minősíteni kisebbségeket, és nem csupán az etnikaiakat” – emelte ki Barabás T. János. Megjegyezte ugyanakkor, hogy
Utalt arra, hogy a magyar–román viszonylatban az etnikai viszály fő forrása az eltérő történelemszemlélet. Bár létezik egy történelmi albizottság, az több mint húsz éve nem ülésezett. „Nagy eredménynek tartanám, ha a felek megegyeznének abban: Európában nem kell egyformán látni a történelmet, de attól még lehetnek kitűnőek a kapcsolatok. Lásd Napóleon Bonaparte igencsak eltérő megítélését Franciaországban, Angliában, Olaszországban, vagy Oroszországban” – nyomatékosította Barabás T. János.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
szóljon hozzá!