Képünk illusztráció
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A nagyszebeni tudományegyetem egy migrációs kérdéseket tanulmányozó szociológusa szerint az ukrajnai menekülthullám egy év alatt megduplázhatja a Romániában élő külföldiek számát, de az ország egyelőre nem számít bevándorlási célpontnak.
2022. július 25., 16:212022. július 25., 16:21
Anatolie Coșciugnak az ukrajnai menekülthullám romániai hatásait vizsgáló tanulmánya hétfőn jelent meg az elemzéseket és publicisztikákat közlő Contributors.ro honlapon.
Coșciug megállapította: Románia már három évtizede emigráns országnak számít, ahonnan milliók költöztek el, de az utóbbi évtizedben megháromszorozódott az ország azon lakosainak száma, akik nem Romániában születtek. Ebben az időszakban kétszeresére (137 ezerre) emelkedett a Romániában élő külföldi állampolgárok száma, közülük 80 ezren számaznak harmadik (EU-n kívüli) országból.
Előrejelzések szerint a számuk év végéig elérheti a százezret, ami a Romániában élő külföldiek számának megduplázását jelentené a tavalyi adatokhoz képest. Coșciug szerint ezzel együtt Románia továbbra sem számít bevándorlási célországnak – legalábbis egyelőre.
Az ukrán menekültek 60 százaléka a szomszédos országokban maradt, ahol nem volt korábban ilyen arányú menekültáradat fogadására kialakított infrastruktúra, míg a szíriai migrációs hullám 70 százaléka Németországba, Ausztriába vagy Svédországba irányult.
Romániában az ukrán menekültek alig több mint a fele (45 ezer ember) igényelt ideiglenes védelmet (menedékstátuszt), ami az egyik legkisebb arány a térségben. A tanulmány szerzője szerint ez azzal magyarázható, hogy 48 százalékuk hosszú távú célja olyan országba jutni, ahol rokonaik, barátaik vannak, vagy kedvezőbb a menekültellátás (17 százalék), és főleg azok maradnak Romániában, akik azért nem akarnak messze költözni, mert a háború gyors lezárásában és a gyors hazatérésben reménykednek.
Tavaly – egy akkori felmérés szerint – a románok többsége (55 százaléka) még elutasította a bevándorlók befogadását, most azonban több mint 85 százalékuk támogatja az ukrán menekültek befogadását, és a szíriai menekültekkel szemben is 55 százalékra nőtt a befogadókészség. Románia ezzel a térség egyik lenyitottabb országának számít.
A szerző szerint azonban korai lenne ebből messzemenő következtetéseket levonni az újabb menekülthullám társadalmi integrációjának tekintetében, mivel az ukrajnai háború miatt bevezetett menekültjogi enyhítések hosszú távú következményeiről még senkinek sincsenek tapasztalatai, Romániában ráadásul a menekültek kétharmada négy térségben – Bukarest, illetve Konstanca, Brassó és Galac megyében – lakik, ezért fennáll a veszélye, hogy elszállásolásuk, egészségügyi ellátásuk, iskoláztatásuk gondja túlterheli az illető régiók helyi hatóságait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
A közlekedés biztonsága érdekében sebességkorlátozásokat vezetnek be a következő napokban egyes vasúti pályaszakaszokon – közölte vasárnap a Román Vasúttársaság.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter vasárnap kijelentette, lemond a tisztségéről, ha nem készül el az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) új informatikai rendszere.
A kormány adóügyi intézkedései ellen tiltakoznak hétfőn a parlament épülete előtt az egészségügyi dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség, valamint az oktatási szakszervezetek tagjai.
Daniel David oktatási miniszter szerint „egyelőre idén nem változik semmi” a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáját illetően, és valószínűleg jövőre, de talán két év múlva sem. A tárcavezető ugyanakkor kitart a megmérettetés megreformálása mellett.
Június 20-a és július 3-a között 50 akciót szervezett a rendőrség a kábítószer- és emberkereskedelemmel, informatikai csalással és pénzmosással gyanúsított bűnözői csoportok felszámolására – tájékoztatott szombaton a Román Rendőrség (IGPR).
Klaus Iohannis volt államfőt, Marcel Ciolacu volt miniszterelnököt és Nicolae Ciucă volt szenátusi elnököt figyelmeztették, hogy az országot a költségvetési csőd veszélye fenyegeti, ha nem hoznak hiánycsökkentő intézkedéseket.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia az egyetlen ország a világon, ahol a bírák 48 évesen vonulnak nyugdíjba, átlagosan 5000 eurós nyugdíjjal. A kormányfő szerint ezen hamarosan változtatnak.
A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!