Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Az éves inflációs ráta a júniusi 8,6 százalékról 8,9 százalékra emelkedett júliusban az euróövezetben, az Európai Unióban pedig 9,6 százalékról 9,8 százalékra nőtt. A legmagasabb inflációs rátát Észtországban, Lettországban, Litvániában, a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában, Magyarországon, Lengyelországban és Romániában jegyezték – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön ismertetett adataiból.
2022. augusztus 18., 18:252022. augusztus 18., 18:25
Júniushoz mérten hat tagországban csökkent az éves inflációs ráta, 18 tagországban nőtt, háromban pedig stagnált júliusban, köztük Romániában is (13 százalék). 2021 júliusában a ráta 3,8 százalékos volt Romániában.
Az EU-ban a legmagasabb éves inflációs rátát a múlt hónapban Észtországban (23,2%), Lettországban (21,3%), Litvániában (20,9%), a Cseh Köztársaságban (17,3%), Bulgáriában (14,9%), Magyarországon (14,7%), Lengyelországban (14,2%) és Romániában (13%) mérték.
Az Eurostat szerint az energia, az élelmiszerek és a szolgáltatások ára járult hozzá a legnagyobb mértékben a fogyasztói árak euróövezeti emelkedéséhez, ezek 4,02, 2,08, illetve 1,6 százalékkal nőttek.
Az Európai Központi Bank legutóbbi előrejelzésében 6,8 százalékos inflációt prognosztizált 2022 végére, szemben a korábban becsült 5,1 százalékkal, 2023-ban 3,5 százalékos, 2024-ben pedig 2,1 százalékos pénzhígulással számol – közölte az Agerpres hírügynökség.
A Román Nemzeti Bank frissített előrejelzése szerint az éves inflációs ráta az idei harmadik negyedévben tetőzik, majd fokozatosan csökken, de mérsékelten felfelé módosított pályán – olvasható az intézmény pénteki közleményében.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
szóljon hozzá!