Fotó: RMDSZ
Állásfoglalásban indokolta meg az RMDSZ, hogy parlamenti képviselői miért szavazták meg a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítását. Miközben állítása szerint az ügyészállam ellen lép fel, mások úgy vélik: a szövetség éppen a jogállamot támadja.
2017. december 11., 21:132017. december 11., 21:13
2017. december 11., 23:282017. december 11., 23:28
„Nem akarunk ügyészállamot, a jogállamban hiszünk, ennek erősítéséért szavaztuk meg ma a parlamentben a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítását. Minden állampolgár érdeke az, hogy megvalósuljon a hatalmi ágak valós szétválasztása. Szükség van erre a törvényre – ez a jogállam működésének egyik garanciája. Ezek a módosítások nem akadályozzák a korrupcióellenes harcot, és mind a bírók, mind pedig az ügyészek esetében a politikai függetlenséget erősítik” – szerepel az RMDSZ hétfőn közzétett állásfoglalásában.
Megszavazta hétfőn a képviselőház az ügyészek és bírák jogállásáról szóló jogszabály módosítását. A döntő kamara a szenátus lesz.
A Jogállamot akarunk, nem ügyészállamot! címmel ellátott kommünikében a szövetség közölte, még az államelnök sem szólhat bele a bírák és az ügyészek kinevezésének folyamatába. Az alakulat szerint a megszavazott módosítás nemhogy politikai kontroll alá vonja az igazságszolgáltatást, hanem ellenkezőleg: függetleníti ezt, mivel a bírák és ügyészek kinevezése kizárólag szakmai alapon történik, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kinevezésére. „Az államelnök szerepe formális lett, a politikum nem szólhat egyáltalán bele ebbe” – szögezte le az RMDSZ.
Az RMDSZ közölte, az ügyészek és a bírák egymástól függetlenek kell legyenek, nem szólhatnak bele egymás tevékenységébe, ez azonban az alakulat szerint jelen pillanatban nincs így Romániában, ezért van szükség az igazságszolgáltatást működtető törvények módosítására. A szövetség úgy véli, működő jogállamban különbség van az ügyészek és a bírák függetlenségi mértéke között, hiszen az ügyészek sehol nem a bírói hatalom részei.
„Aki hibázik, legyen felelőssége is! Ha bizonyítottan egy bíró vagy az ügyész mulasztásából, rosszhiszeműségéből adódóan egy romániai jogalany kárt szenved, az ügyben eljáró ügyészt vagy bírót felelősségre kell vonnia az államnak. Eddig az államnak nem volt kötelessége ezt megtenni, ezért nem alkalmazta. A károsult fél anyagi kárpótlásért az államhoz fordulhat, ezt követően az állam a pénzügyminisztériumon keresztül behajtja a jogalany kárát. Mindez bírósági eljáráson keresztül történik” – részletezi az állásfoglalás.
Az RMDSZ javaslatára a bíráknak és ügyészeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy nem dolgoztak és nem dolgoznak együtt a titkosszolgálatokkal. A hétfőn elfogadott módosítás ugyanakkor 5-től 10 évig terjedő börtönbüntetést ró ki azokra a titkosszolgálatokban dolgozó személyekre, akik megkörnyékezik, és befolyásolni próbálják a bírákat és ügyészeket. Továbbá bevezeti: bármilyen együttműködési megállapodás, határozat, protokollum, amelyet a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) vagy egy titkosszolgálat ír alá az igazságszolgáltatásért felelős intézményekkel, közérdekű információnak számít, nyilvánosságra kell hozni. Ez azért fontos, hogy ne lehessen ezeket az információkat titkosítani, mint eddig.
A jobb szakmai felkészülés érdekében a bírói és ügyészi képzést 2 évről 4 évre emelik, egy év gyakornokság helyett kettő lesz. A négyéves bírói és ügyészi képzés alatt, egy éves elméleti képzés után, félévente más-más jogi szakma területén kell gyakornokoskodni – zárul az RMDSZ állásfoglalása.
A jobbközép román ellenzék, valamint független elemzők részéről azonban számos bírálat éri az RMDSZ-t amiatt, hogy támogatja a balliberális kormánykoalíciónak az igazságszolgáltatás terén beterjesztett indítványait.
A volt kisebbségügyi miniszter legfrissebb Facebook-bejegyzésében ama véleményének adott hangot, miszerint a szövetség a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium létrehozását lehetővé tévő jogszabály elfogadásának ellentételezéseként vesz részt a „jogállam csorbításában”.
„A jogállam csorbításában való részvétel ellentételezése a mezőgazdasági oktatás törvénytervezetébe becsempészett kitétel, ami a parlamentet is felhatalmazza iskolaalapításra, függetlenül attól, hogy az mezőgazdasági vagy sem. Az RMDSZ szeme előtt nyilván a Marosvásárhelyi Katolikus Gimnázium ügyének, nyilván jogos, megoldása lebeg.
Borítékolom, hogy az ellentételezés, a vásárhelyi gimi se fog összejönni. Vagy visszatáncol a PSD, ahogy tette azt a Grindeanu kormány megbuktatásáért ígért 20, majd 15 százalékos küszöb, valamint március 15. kapcsán, vagy az alkotmánybíróság meszeli el. Jogi indokot tudnék mondani, de nem akarok ötleteket adni. Tál lencséért készül eladni az RMDSZ a jogállamot. Ne legyen igazam” – szerepel Ecstein-Kovács Péter bejegyzésében.
A „jogállam ellenségének” nevezi Márton Árpád RMDSZ-es képviselőt az igazságügyi törvénymódosítások ellen tüntetők minősítéséért Eckstein-Kovács Péter, az alakulat volt szenátora. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elhatárolódott Márton kijelentésétől.
Nem lesz együttműködés a választások után a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) – döntött a Szociáldemokrata Párt (PSD) országos politikai tanácsa csütörtök esti ülésén Marcel Ciolacu pártelnök javaslatára.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!