HIRDETÉS
Az RMDSZ csütörtöki hírlevele Cseke Attila szenátusi frakcióvezetőt, a kódexet kidolgozó parlamenti különbizottság RMDSZ-es tagját idézte, aki úgy értékelte:
az ellenzék demokratikus eszközök híján most is a „magyar kártyát” előrántva próbál politikai tőkét kovácsolni, ahogy tette a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében is.
Meggyőződésünk, hogy Románia előmenetelét nem a kisebbségek jogainak bővítése gátolja, hanem pont az ellenzék effajta megnyilvánulása, amely megpróbálja elterelni a figyelmet az ország valós problémáiról” – hangoztatta Cseke Attila.
Rámutatott:
az alkotmánybírósági megkeresés 20 oldalából 4 oldal kifejezetten kisebbségellenes,
a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Népi Mozgalom Pártja (PMP) pedig a szakbizottsági vita során is magyarellenes hozzáállást tanúsított. Megállapította: az ellenzék nem az RMDSZ-t, hanem a magyar közösséget támadja, amikor a Románia által nemzetközi egyezményekben ratifikált és a közigazgatási kódexbe átültetett kötelezettségvállalásainak alkotmányosságát kérdőjelezi meg.
Olyan törvénycikkekről van szó, amelyek lehetővé tennék, hogy magyarok anyanyelvükön fordulhassanak a prefektusi hivatalokhoz, a közszállítási vagy közműszolgáltatókhoz, ahol számarányuk eléri a húsz százalékot – részletezte.
Úgy vélekedett: sok mindenért jogosan lehet bírálni a bukaresti kormányt, de az általa elfogadott közigazgatási kódex egy önkormányzat- és kisebbségbarát törvénykönyv.
„Az ellenzék nem érti, hogy a magyar közösség igényei és elvárásai nem vesznek el semmit a többség jogaitól, még akkor sem, ha használjuk szimbólumainkat, vagy éppen magyar nyelvű formanyomtatványokat töltünk ki” – idézte a hírlevél a frakcióvezetőt, aki szerint egyértelmű, hogy ez az ellenzék, bár magyar szavazatokra pályázik a választásokon, nem kezeli egyenrangú polgárokként a magyar közösség tagjait.
