Fotó: Páva Adorján
A Pfizer gyógyszergyártó által több európai ország ellen indított per alááshatja az oltásokba vetett bizalmat a lakosság körében – figyelmeztetett Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
2024. január 29., 09:062024. január 29., 09:06
A tárcavezető szerint ha Románia nem adta volna el a COVID elleni vakcinák egy részét, akkor a Pfizer 700 millió euróra perelte volna be Romániát, nem pedig 550 millióra, ahogyan most áll a dolog.
„Van néhány objektív elem: jelenleg is folyik egy bűnügyi nyomozás, négy személy ellen folyik eljárás, egyikük Cîțu úr (volt liberális párti miniszterelnök – szerk. megj.). A román kormány 2021-ben egy memorandumban 39 millió dózisnyi oltóanyagot kért, két évre, 2022-re és 2023-ra. Az eredetileg megrendelt mennyiségből körülbelül 7 millió dózist értékesítettünk. Ezt csak úgy tudtuk megtenni, hogy aláírtunk egy dokumentumot, amely erre a mennyiségre vonatkozott, de ahhoz, hogy el tudjuk adni Németországnak és Magyarországnak, alá kellett írnunk egy megállapodást Románia kötelezettségvállalása alapján, amely kötelezővé vált. Volt egy ötnapos határidő, amelyen belül a kormány igent vagy nemet mondhatott erre a 39 millió dózisnyi mennyiségre. Ha nem tévedek, 2021 májusában ennek a memorandumnak az alapján Románia gyakorlatilag a következő két évre kötelezetté vált arra, hogy megvásárolja ezt a nagyon nagy mennyiséget. Én úgy gondolom, hogy
– mondta Alexandru Rafila vasárnap este az Antena 3 televízióban.
A miniszter elmondta, hogy Románia „annyit adott el, amennyit csak tudott”, majd megpróbálta eladományozni az oltóanyagokat, de nem akadt olyan ország, amelyik hajlandó lett volna átvenni azokat.
Rafila azt állítja, hogy a DNA rendelkezésére bocsátotta a COVID elleni vakcina vásárlásával kapcsolatos összes dokumentumot. Elárulta, hogy
Hozzátette, hogy Románia egy másik, hasonló helyzetben lévő országgal, Lengyelországgal is tárgyalt egy lehetséges „közös képviseletről” vagy jogi csapatok együttműködéséről a Pfizer és a BioNTech által indított perben.
„Gyanítom, hogy a Pfizer alaposan mérlegelni fogja ezt a pert, mert
tt nem csupán a COVID elleni oltásról beszélek. (...) Sajnálom, hogy rengeteg közpénzt lehet elpazarolni, nincs értelme előre, nagy összegeket költeni valamire, amit nem használnak, vagy nem lehet használni. Ilyenkor olyan reakció születik, ami felerősíti az oltások elutasítását” – szögezte le Alexandru Rafila.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás