Fotó: Ccr.ro
Igaza volt az alkotmánybíróságnak, amikor alkotmányellenesnek minősítette Ludovic Orban megbukott kormányfő újabb miniszterelnöki jelölését – mondta a Krónikának Puskás Bálint volt alkotmánybíró.
2020. február 26., 13:162020. február 26., 13:16
2020. február 26., 13:172020. február 26., 13:17
Teljesen indokoltnak tartja Puskás Bálint, az alkotmánybíróság korábbi tagja a taláros testület hétfői ítéletét, amelyben kimondta: alkotmányos konfliktus alakult ki a parlament és az államfő között, miután az elnök ismét a bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Ludovic Orban nemzeti liberális pártelnököt jelölte miniszterelnöknek.
Mint arról beszámoltunk, az alkotmánybíróság arra hivatkozott, hogy olyan jelöltet kell megnevezni, aki képes többséget kialakítani a parlamentben. A volt taláros leszögezte: egyetért az alkotmánybíróság ítéletével, ugyanakkor azt is fenntartja, hogy az alkotmány szellemével eleve nem egyeztethető össze egy megbukott miniszterelnök ismételt jelölése.
Alkotmányos természetű jogi konfliktus alakult ki az államelnöki hivatal és a parlament között azáltal, hogy Klaus Johannis államfő ismét a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét, Ludovic Orbant bízta meg kormányalakítással – döntött hétfőn a bukaresti alkotmánybíróság.
Puskás Bálint megjegyezte: abban is biztos volt, hogy a taláros testület 7:2 arányban ad helyt az ellenzéki Szociáldemokrata Párt beadványának, amelyben alkotmányossági kifogást emelt Orban jelölése miatt. „Van két alkotmánybíró asszony, akiket az államfő nevezett ki, és biztos voltam benne – mivel személyesen ismerem őket –, hogy nem fognak más döntést hozni. Ez a politikai szimpátiának tudható be. Simina Tănăsescu és Livia Stanciu bírónőkről van szó. Persze ezt nem lehet pontosan tudni, mivel az alkotmánybíróság szavazata titkos, de ez az én véleményem” – szögezte le Puskás Bálint.
Hozzátette: teljesen indokolatlannak tartja az államfő és a PNL által kikényszeríteni akart előre hozott választásokat.
Szerintem az előre hozott választás nem indokolt, mivel a jelenlegi parlamenti erők annak idején megkapták a szavazóktól a bizalmat. Az, hogy ezt követően az államfő nyert, illetve az ellenzéki erők győztek az európai parlamenti választáson, nem befolyásolja annak a választásnak az eredményét, amely a jelenlegi parlament megválasztásakor született” – szögezte le Puskás Bálint.
Hozzátette: nem is látja lehetségesnek az előre hozott választásokat, mivel a jelenlegi parlamenti erőviszonyok szerint nincs olyan miniszterelnök-jelölt, aki az alkotmánybíróság előírásának megfelelően többséget tudna alakítani a törvényhozásban. Emlékeztetett: a liberálisoknak egyáltalán nincs többségük, míg a szociáldemokraták jelezték, hogy egyáltalán nem is akarnak kormányt alakítani.
Egyébként Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke is megindokolta a testület döntését, leszögezve: az alkotmánybíróságnak nem Ludovic Orban kijelölt miniszterelnök személye ellen volt kifogása, hanem az ellen, hogy nem azért jelölte őt kormányfőnek Klaus Johannis államfő, hogy kormányt tudjon alakítani, hanem azért, hogy megbukjon a parlamentben.
Dorneanu hétfőn este az Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva leszögezte: „Mi a következő dolgot mondtuk: az alkotmány 101. cikkelye értelmében válsághelyzetben, egy kormány bukása után az államfő miniszterelnök-jelöltet javasol a parlamentnek. Amennyiben nincs többséggel rendelkező párt, akkor ennek olyan személynek kell lennie, akit az államfő és a pártok közötti párbeszéd nyomán nevez meg, és aki ennek nyomán képes parlamenti többséget kialakítani leendő kormánya támogatására” – jelentette ki Dorneanu.
Valer Dorneanu, a román alkotmánybíróság elnöke úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett taláros testület nem szabja meg Klaus Johannis államfőnek, kit bízzon meg kormányalakítással.
Vagyis az alkotmánybíróság azt rótta fel, hogy a kijelölt személyt nem azért nevezték meg, hogy kormánytöbbséget alakítson, hanem azért, hogy megbukjon – mint ahogy ezt ő maga is kijelentette. Orban is több ízben jelezte, hogy nem az a cél, hogy a parlament bizalmat szavazzon az új kormánynak.
Mint ismeretes, Klaus Johannis államfő és az általa támogatott, a parlamenti mandátumok valamivel több mint 20 százalékával rendelkező, kisebbségi kormányt adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) több ízben is jelezte, hogy előre hozott választásokat akarnak kikényszeríteni. Orban és Johannis kedden az államfői hivatalban egyeztetett az alkotmánybírósági döntés után követendő stratégiáról.
Jobbára politikai állásfoglalásai, a Románia alaptörvényével szembeni vélelmezett szembehelyezkedése miatt akadályozta meg a bukaresti alkotmánybíróság Diana Şoşoacának, hogy induljon az idei államfőválasztáson.
Hatalmi visszaéléssel vádolta meg a Marcel Ciolacu miniszerelnök által vezetett Szociáldemokrata Pártot (PSD) és bejelentette a bukaresti nagykoalíció felbontását hétfőn Nicolae Ciucă, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
A szenátus hétfőn első házként elfogadott egy jogszabályjavaslatot, amely 19 százalékról 9 százalékra csökkentené egyes testhigiéniai termékek általános forgalmi adóját.
Legtöbb 24 órával a közúthasználat után is ki lehet fizetni a kötelező útadót egy törvénymódosító javaslat szerint, amely kissé fura utat jár be a parlamentben.
Másodszor is elutasította a bukaresti alkotmánybíróság a botrányairól elhíresült Diana Şoşoacának az idei államfőválasztás november 24-ei első fordulójában való indulását.
„Figyeld az utat!” név alatt futó európai rendőrségi akció keretében ettől a héttől a romániai közutakon is kiemelten a mobiltelefon használatot ellenőrzik a rendőrök.
A tisztes munka nemzetközi napja alkalmából kiadott hétfői közleményében az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség megállapította, hogy az elmúlt évtizedekben Románia csak szerény lépéseket tett a jóléti állam megvalósítására.
Érdekkonfliktust állapított meg az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) Cristian Octavian Matei tordai polgármester esetében.
Egy konzerveket szállító nyerges vontató rakterében elrejtőzve próbálta törvénytelenül elhagyni Romániát hétfő reggel a nagylaki autópálya-határátkelőnél 25 iraki és szíriai állampolgár.
Befogadhatatlanként elutasította vasárnap este a Központi Választási Iroda (BEC) Diana Şoşoacă elnökjelöltségének iktatását. Az S.O.S. Románia párt elnöke fellebbezhet az alkotmánybíróságon.
szóljon hozzá!