Politikai pártokat szolgáló rektorok – Leonard Azamfirei PSD-szenátorként vezetné a marosvásárhelyi egyetemet

Összeférhetetlenség. A rektor politikai tisztségvállalásával automatikusan feltételezhető egyfajta politikai támogatottság •  Fotó: Haáz Vince

Összeférhetetlenség. A rektor politikai tisztségvállalásával automatikusan feltételezhető egyfajta politikai támogatottság

Fotó: Haáz Vince

Bár egy rektor politikai szerepvállalása sérti az érintett egyetem alkotmányát – amelyben apolitikus intézményként írják le felsőoktatási intézményeket – Romániában a pártok többsége évek óta rektorokkal erősít. Hogyan befolyásolják ezek a szerepvállalások az egyetemek autonómiáját, megítélését? Politikust és diákvezetőt kérdeztünk.

Pataky István

2020. november 30., 14:052020. november 30., 14:05

Jelenleg majdnem mindegyik nagyobb román párt választási listáján szerepel legalább egy egyetemi rektor. A jelenlegi jogi szabályozas szerint nem összeférhetetlen egyszerre képviselőként, szenátorként és rektorként tevékenykedni. Kérdés, mennyire zárható ki annak a felsőoktatási intézménynek az átpolitizálása, amelynek élén egy pártpolitikus áll?

Az is ellentmondásos, hogy miközben például a marosvásárhelyi orvosi egyetem korábban éppen az intézmény autonómiájára hivatkozva utasította el az önálló magyar tagozatra vonatkozó szabályozás életbe ültetését, addig

egy rektor politikai szerepvállalását nem tekintik az egyetemi autonómia megsértésének.

Mint ismeretes, Leonard Azamfirei, a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem rektora a Szociáldemokrata Párt színeiben indul a december 6-i választásokon.

Novák Csaba Zoltán RMDSZ-szenátor, a felsőház oktatási bizottságának tagja lapunk megkeresésére megerősítette, hogy

az elmúlt négy évben a szociáldemokraták, a liberálisok és az USR soraiban is találhattunk volt vagy éppen rektori funkciót betöltő személyeket.

Hozzátette: a szenátus oktatási bizottságában három tag is érintett. „Erről a jelenségről azt gondolom, hogy a tanítás, kutatás, tudományos munka összeegyeztethető a politikai tevékenységgel mindaddig, amíg az illető személy nem kerül vezetői, jelen esetben rektori tisztségbe” – fogalmazott Novák. Szerinte a rektor politikai tisztségvállalásával automatikusan feltételezhető egyfajta támogatottság a politika bizonyos szegmense részéről.

„Az egyetemi autonómia nem jelent teljes függetlenséget, hanem azt, hogy a törvény előírásait betartva bizonyos kérdésekben az intézmény saját maga hoz döntéseket.

Idézet
Azt nem tartom helytelennek, hogy értelmiségiek, tanárok is részt vegyenek a politikai életben, hiszen rendelkeznek azzal a szakmai tudással, azokkal a háttérinformációkkal, amelyek segíthetik a törvényhozást ezen a területen. A gond azzal van, hogy az érintettek ezzel egyidőben ne töltsenek be vezetői és politikai tisztséget”

– nyomatékosította az újabb szenátori mandátumra pályázó történész.

Az egyetem a tudás átadásának, az utánpótlás nevelésének, a szakemberek képzésének helyszíne kell legyen •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Az egyetem a tudás átadásának, az utánpótlás nevelésének, a szakemberek képzésének helyszíne kell legyen

Fotó: Haáz Vince

Azamfirei esetleges PSD-szenátori pozíciójával kapcsolatban az RMDSZ politikusa arra emlékeztetett: a marosvásárhelyi egyetemről érkező hírek az utóbbi években az intézmény vezetősége és a magyar vonal között feszültségekről, az egyetem presztízsvesztéséről szóltak.  „Alkalmazni kellene a törvény előírásait és azon lenni, hogy a magyar és a román vonal közös erővel emelje az egyetem színvonalát. A két fél közötti építő jellegű együttműködés sokkal többet jelentene az egyetemnek, mint egy rektori politikai szerepvállalás” – mondta Novák Csaba Zoltán.

Marton László, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) elnöke úgy véli, általánosságban véve

egy egyetem rektorának politikai szerepvállalása sérti az adott egyetem alkotmányát, chartáját, amelyben apolitikus intézményként írják le felsőoktatási intézményeket.

„A politikai szerepvállalások rossz fényben tüntethetik fel az egyetemet úgy a saját diákjai, mint a kívülállók vagy jövendőbeli felvételizők előtt. Az egyetem a tudás átadásának, az utánpótlás nevelésének, a szakemberek képzésének helyszíne kell legyen, viszont az előbb említett szerepvállalások miatt az állampolgárok kérdőre vonhatják ezen intézményeink pártpolitikai függetlenségét és az egyetem elvégzése után megbélyegzés tárgyává tehetik volt diákjaikat, az egyetem vélt pártpolitikai nézete miatt. Az általános megítélés mellett az egyetem menedzsmentje, adminisztrációja szempontjából sem látom ezt olyan lépésnek, amely az egyetem fejlődését mozdítja előre vagy érdemben képviseli akadémiai közösségét” – hangsúlyozta a Krónikának a diákvezető.

Szerinte az egyetemek ily módon könnyebben bevonhatók a pártpolitikai csatározásokba, vitákba, amelyek csak szükségtelen feszültséget keltenek az egyetemi közösségben, a külvilággal való kapcsolattartásban, megingatva a felsőoktatási intézmények szuverenitását.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Megvonná az alkotmánybíráktól a hivatali idejük lejártakor kapott juttatást a PNL és az USR tervezete

Megvonná az alkotmánybíráktól a hivatali idejük lejártakor kapott juttatást a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) egy törvénytervezete.

Megvonná az alkotmánybíráktól a hivatali idejük lejártakor kapott juttatást a PNL és az USR tervezete
2025. július 15., kedd

Pedagógusi véglegesítő vizsga: a tanárok alig több mint 65 százalékának sikerült az írásbelije

Közzétették kedden a pedagógusi véglegesítő vizsga írásbeli próbájának előzetes eredményeit.

Pedagógusi véglegesítő vizsga: a tanárok alig több mint 65 százalékának sikerült az írásbelije
2025. július 15., kedd

Felmérés: a romániaiak többsége szerint veszély fenyegeti az országot

A romániai polgárok többsége szerint az országot veszély fenyegeti – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a romániaiak többsége szerint veszély fenyegeti az országot
2025. július 15., kedd

Nem fogadta a kormány a tüntető szakszervezetek képviselőit

Memorandumot nyújtottak be kedden a kormányfőtitkárságon a kormány székhelye előtt tüntető szakszervezetek vezetői, ám nem fogadták őket a Victoria-palotában.

Nem fogadta a kormány a tüntető szakszervezetek képviselőit
2025. július 15., kedd

Bármikor leszakadhat az ég az ország számos vidékén

Elsőfokú, avagy sárga jelzésű figyelmeztetés van érvényben kedd estig Máramarosban, Moldva nyugati felében, Olténia északi és északnyugati régióiba, illetve helyenként Erdélyben a várható viharok miatt – figyelmeztetett a meteorológiai szolgálat.

Bármikor leszakadhat az ég az ország számos vidékén
2025. július 15., kedd

Grindeanu változást sürget, de még nem biztos, hogy megpályázza a PSD elnöki tisztségét

A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfő este kijelentette, hogy a párt következő kongresszusát valószínűleg ősszel tartják.

Grindeanu változást sürget, de még nem biztos, hogy megpályázza a PSD elnöki tisztségét
2025. július 15., kedd

Az alkotmánybíróságon támadta meg az AUR a megszorító csomagot

Az alkotmánybírósághoz fordult a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a kormány által a 9,3 százalékos költségvetési deficit lefaragására kidolgozott, felelősségvállalással elfogadott megszorító csomagot.

Az alkotmánybíróságon támadta meg az AUR a megszorító csomagot
2025. július 15., kedd

A kormány megnyirbálja a különleges nyugdíjakat – ígéri a PSD ügyvivő elnöke

A különleges nyugdíjak csökkentése része lesz a következő költségvetési csomagnak – jelentette ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.

A kormány megnyirbálja a különleges nyugdíjakat – ígéri a PSD ügyvivő elnöke
2025. július 14., hétfő

Elbukott a kormány elleni bizalmatlansági indítvány

Elutasította hétfői együttes ülésén a képviselőház és a szenátus az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát.

Elbukott a kormány elleni bizalmatlansági indítvány
2025. július 14., hétfő

Szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet, stratégiát fogadott el a kormány

Jóváhagyta a kormány hétfői ülésén a szív-, az érrendszeri és az agyi érbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló ötéves országos stratégiát.

Szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet, stratégiát fogadott el a kormány