Az ukrajnai háborúnak tulajdonítható a román hadseregbe és a NATO-ba vetett bizalom növekedése
Fotó: Román védelmi minisztérium
A felnőtt lakosság leginkább a hadseregben, legkevésbé pedig a parlamentben bízik Romániában – vonták le a következtetést annak a friss felmérésnek a szerzői, amelyet a News.ro hírportál megrendelésére végzett az INSCOP közvélemény-kutató intézet.
2023. november 14., 13:552023. november 14., 13:55
2023. november 14., 14:192023. november 14., 14:19
A kedden ismertetett felmérés összehasonlító adatokkal szolgál arról, hogyan változott a különböző hazai és nemzetközi intézményekbe vetett bizalom az országban az utóbbi tíz évben. Tíz évvel ezelőtt is a hadseregnek volt a legmagasabb bizalmi indexe, amely azóta további 5 százalékponttal 70,4 százalékra erősödött. A második helyen továbbra is az egyház áll, melynek bizalmi indexe azonban csaknem 3 százalékponttal 62,5 százalékra csökkent – ismertette az MTI a felmérést.
A rendőrség megítélése 2,6 százalékponttal 48,6 százalékra, a települési önkormányzaté 1,4 százalékponttal 41 százalékra, az államelnöki hivatalé pedig 4 százalékponttal 29,8 százalékra javult.
Jelentősen (csaknem 8 százalékponttal) csökkent a román nemzeti bank (BNR) bizalmi indexe, amely most a megkérdezettek 43,3 százalékának bizalmát élvezi. A kormányba vetett közbizalom a tíz évvel ezelőtti 34,8-ról 19,4 százalékra esett vissza, a legkevésbé pedig most a parlamentben bíznak a megkérdezettek: a törvényhozás bizalmi indexe is (9,4 százalékkal) 17,4 százalékra csökkent.
Remus Stefureac, az Inscop igazgatója elsősorban az ukrajnai háborúnak tulajdonítja a hadseregbe és a NATO-ba vetett bizalom növekedését. Megítélése szerint az elnöki hivatalra, illetve a kormányra és parlamentre vonatkozó adatokat nem lehet elvonatkoztatni a megkérdezettek politikai preferenciáitól, másfelől érthetőnek tartja az utóbbi két intézmény megítélésének romlását, hiszen a mostani felmérés olyan válságsorozat (világjárvány, háború, energiaválság, politikai instabilitás) után készült, amely megingatta az emberek közintézményekbe vetett bizalmát.
A felmérést október 23.- november 2. között telefonos módszerrel végezték egy 1100 fős országos reprezentatív mintán.
Daniel David oktatási miniszter szerint „egyelőre idén nem változik semmi” a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáját illetően, és valószínűleg jövőre, de talán két év múlva sem. A tárcavezető ugyanakkor kitart a megmérettetés megreformálása mellett.
Június 20-a és július 3-a között 50 akciót szervezett a rendőrség a kábítószer- és emberkereskedelemmel, informatikai csalással és pénzmosással gyanúsított bűnözői csoportok felszámolására – tájékoztatott szombaton a Román Rendőrség (IGPR).
Klaus Iohannis volt államfőt, Marcel Ciolacu volt miniszterelnököt és Nicolae Ciucă volt szenátusi elnököt figyelmeztették, hogy az országot a költségvetési csőd veszélye fenyegeti, ha nem hoznak hiánycsökkentő intézkedéseket.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia az egyetlen ország a világon, ahol a bírák 48 évesen vonulnak nyugdíjba, átlagosan 5000 eurós nyugdíjjal. A kormányfő szerint ezen hamarosan változtatnak.
A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
A Concordia Munkáltatói Szövetség elnöke, Dan Șucu szerint a politikai osztály okozta új válságot nem adóemelésekkel, hanem a közpénzekkel való helyes gazdálkodással lehet megoldani.
Meg akart támadni egy agresszíven viselkedő medve egy juhászt az esztenán a Fogarasi-havasokban, a férfi menekülés közben megsérült.
A szakszervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek az általános sztrájk kirobbantására, és ősztől a lakosság többsége az utcára fog vonulni – jelentette ki pénteken Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke.
Ilie Bolojan kormányfő a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselőivel egyeztetett pénteken a deficitcsökkentő intézkedések törvénytervezetéről és annak szociális és gazdasági hatásairól a háromoldalú egyeztető tanács ülésén.
szóljon hozzá!