Az ukrajnai háborúnak tulajdonítható a román hadseregbe és a NATO-ba vetett bizalom növekedése
Fotó: Román védelmi minisztérium
A felnőtt lakosság leginkább a hadseregben, legkevésbé pedig a parlamentben bízik Romániában – vonták le a következtetést annak a friss felmérésnek a szerzői, amelyet a News.ro hírportál megrendelésére végzett az INSCOP közvélemény-kutató intézet.
2023. november 14., 13:552023. november 14., 13:55
2023. november 14., 14:192023. november 14., 14:19
A kedden ismertetett felmérés összehasonlító adatokkal szolgál arról, hogyan változott a különböző hazai és nemzetközi intézményekbe vetett bizalom az országban az utóbbi tíz évben. Tíz évvel ezelőtt is a hadseregnek volt a legmagasabb bizalmi indexe, amely azóta további 5 százalékponttal 70,4 százalékra erősödött. A második helyen továbbra is az egyház áll, melynek bizalmi indexe azonban csaknem 3 százalékponttal 62,5 százalékra csökkent – ismertette az MTI a felmérést.
A rendőrség megítélése 2,6 százalékponttal 48,6 százalékra, a települési önkormányzaté 1,4 százalékponttal 41 százalékra, az államelnöki hivatalé pedig 4 százalékponttal 29,8 százalékra javult.
Jelentősen (csaknem 8 százalékponttal) csökkent a román nemzeti bank (BNR) bizalmi indexe, amely most a megkérdezettek 43,3 százalékának bizalmát élvezi. A kormányba vetett közbizalom a tíz évvel ezelőtti 34,8-ról 19,4 százalékra esett vissza, a legkevésbé pedig most a parlamentben bíznak a megkérdezettek: a törvényhozás bizalmi indexe is (9,4 százalékkal) 17,4 százalékra csökkent.
Remus Stefureac, az Inscop igazgatója elsősorban az ukrajnai háborúnak tulajdonítja a hadseregbe és a NATO-ba vetett bizalom növekedését. Megítélése szerint az elnöki hivatalra, illetve a kormányra és parlamentre vonatkozó adatokat nem lehet elvonatkoztatni a megkérdezettek politikai preferenciáitól, másfelől érthetőnek tartja az utóbbi két intézmény megítélésének romlását, hiszen a mostani felmérés olyan válságsorozat (világjárvány, háború, energiaválság, politikai instabilitás) után készült, amely megingatta az emberek közintézményekbe vetett bizalmát.
A felmérést október 23.- november 2. között telefonos módszerrel végezték egy 1100 fős országos reprezentatív mintán.
Péntek délután 144 település összesen 29 463 háztartásában szünetelt az áramszolgáltatás, jelenleg 241 helyszínen zajlik az üzemzavarok elhárítása a télies időben – tájékoztatott Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Nyilvánosságra hozta a kormány a prioritást élvező közmunkálatok listáját: zömében közúti és vasúti – Erdélyt is érintő – infrastrukturális fejlesztésekről van szó, de 13 sportlétesítmény építése is bekerült a lajstromba.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke fej-fej mellett áll az elnökválasztás második fordulójába jutást jelentő második helyért zajló küzdelemben egy friss felmérés szerint.
Tizenhárom megye összesen 20 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában.
Országszerte leállt péntek reggel az autók műszaki vizsgáztatása (ITP).
Marcel Ciolacu elismerte, hogy három éve a fiával együtt utazott a nizzai Forma-1-es versenyre, de azt állítja, hogy ezt saját pénzén tette, nem a Nordis pénzén, még akkor, amikor az ingatlanbotrányba keveredett cég nem küszködött pénzügyi nehézségekkel.
A csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Bogdan Ivan kutatásért, innovációért és digitalizálásért felelős miniszter cáfolta a postahivatalok bezárásáról és az alkalmazottak tömeges elbocsátásáról szóló híreszteléseket.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is tagja a Marcel Ciolacu miniszterelnököt pénteki magyarországi munkalátogatására elkísérő delegációnak.
Romániai fejlesztésű drónok gyártásáról fogadott el memorandumot csütörtöki ülésén a kormány – számolt be Radu Oprea gazdasági miniszter.
A külföldi szavazókörzeteknél három napon át lehet szavazni az elnökválasztáson; elsőként az új-zélandi Auckland városában nyitnak meg a szavazóhelyiségek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!