Az ukrajnai háborúnak tulajdonítható a román hadseregbe és a NATO-ba vetett bizalom növekedése
Fotó: Román védelmi minisztérium
A felnőtt lakosság leginkább a hadseregben, legkevésbé pedig a parlamentben bízik Romániában – vonták le a következtetést annak a friss felmérésnek a szerzői, amelyet a News.ro hírportál megrendelésére végzett az INSCOP közvélemény-kutató intézet.
2023. november 14., 13:552023. november 14., 13:55
2023. november 14., 14:192023. november 14., 14:19
A kedden ismertetett felmérés összehasonlító adatokkal szolgál arról, hogyan változott a különböző hazai és nemzetközi intézményekbe vetett bizalom az országban az utóbbi tíz évben. Tíz évvel ezelőtt is a hadseregnek volt a legmagasabb bizalmi indexe, amely azóta további 5 százalékponttal 70,4 százalékra erősödött. A második helyen továbbra is az egyház áll, melynek bizalmi indexe azonban csaknem 3 százalékponttal 62,5 százalékra csökkent – ismertette az MTI a felmérést.
A rendőrség megítélése 2,6 százalékponttal 48,6 százalékra, a települési önkormányzaté 1,4 százalékponttal 41 százalékra, az államelnöki hivatalé pedig 4 százalékponttal 29,8 százalékra javult.
Jelentősen (csaknem 8 százalékponttal) csökkent a román nemzeti bank (BNR) bizalmi indexe, amely most a megkérdezettek 43,3 százalékának bizalmát élvezi. A kormányba vetett közbizalom a tíz évvel ezelőtti 34,8-ról 19,4 százalékra esett vissza, a legkevésbé pedig most a parlamentben bíznak a megkérdezettek: a törvényhozás bizalmi indexe is (9,4 százalékkal) 17,4 százalékra csökkent.
Remus Stefureac, az Inscop igazgatója elsősorban az ukrajnai háborúnak tulajdonítja a hadseregbe és a NATO-ba vetett bizalom növekedését. Megítélése szerint az elnöki hivatalra, illetve a kormányra és parlamentre vonatkozó adatokat nem lehet elvonatkoztatni a megkérdezettek politikai preferenciáitól, másfelől érthetőnek tartja az utóbbi két intézmény megítélésének romlását, hiszen a mostani felmérés olyan válságsorozat (világjárvány, háború, energiaválság, politikai instabilitás) után készült, amely megingatta az emberek közintézményekbe vetett bizalmát.
A felmérést október 23.- november 2. között telefonos módszerrel végezték egy 1100 fős országos reprezentatív mintán.
Bulgária 2025. május 1-től drágítja a matricákat, így azok, akik Bulgáriába vagy Görögországba tartanak autóval, többet fognak útdíjként fizetni.
Victor Ponta független román államfőjelölt visszalépését kéri Marcel Ciolacu kormányfő és több politikustársa a volt miniszterelnök egy, a 2014-es árvíz idején hozott döntése miatt.
A romániai polgárok csaknem 90 százaléka úgy véli, hogy az ország nemzeti érdeke, hogy az EU és a NATO tagja maradjon, de féltik az EU-tól a szuverenitást – derül ki egy friss felmérésből.
Idén februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: a népesség 10 559 fővel csökkent – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan ügyvivő államfő úgy véli, hogy a bíráknak és ügyészeknek nem kellene 47-50 éves korukban nyugdíjba vonulniuk, amikor szakmai életük csúcsán vannak.
Victor Ponta volt szociáldemokrata párti miniszterelnök elismerte: 11 évvel ezelőtt a hatóságok feje fölött átnyúlva utasítást adott romániai területek elárasztására, hogy megmentse az árvíztől Belgrádot.
„Abszolút helyes” Nicușor Dan bukaresti polgármester, független államelnök-jelölt szerint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetőségének azon döntése, hogy őt támogatja a kampányban.
Crin Antonescu szerdán kijelentette, hogy amennyiben elnök lesz, élni fog a kegyelmi joggal, hogy a kisebb bűncselekményeket elkövetők elhagyhassák a börtönt.
A Románi által végrehajtott humanitárius küldetés keretében a román légierő egy repülőgépe szerda este leszállt az otopeni-i 90-es számú légibázison a Gázai övezetből hozott 18 palesztin pácienssel és ezeknek összesen 29 családtagjával a fedélzetén.
Szükséges a titkosszolgálatok reformja – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő román államfő.
szóljon hozzá!