Alex Florența főügyész (középen) a bírói gyakorlat kiszámíthatatlanságát kifogásolja
Fotó: Legfőbb ügyészség
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege szerint Alex Florența legfőbb ügyész „megengedhetetlenül támadta” a büntetőügyekben ítélkező bírák függetlenségét a DIICOT tavalyi tevékenységi mérlegének bemutatásakor elhangzott kijelentéseivel. A főügyész visszautasítja a vádakat.
2025. február 14., 17:572025. február 14., 17:57
2025. február 14., 17:592025. február 14., 17:59
Pénteki közleményében a testület Alex Florențának arra a nyilatkozatára reagált, miszerint „meglepő és megdöbbentő bírósági ítéleteknek és a bírói gyakorlat sokkoló átalakításának lehetünk tanúi”. A CSM bírói részlege pénteki ülésén megállapította, hogy a főügyész eme állításai „felháborodást váltottak ki az igazságszolgáltatási rendszerben, és megengedhetetlen támadást jelentenek a büntetőügyekben ítélkező bírák függetlensége ellen”.
Alex Florența pénteken úgy reagált, hogy nem a bírói ítéletekkel szembeni bírálatnak szánta a DIICOT tavalyi tevékenységi mérlegének bemutatásakor elhangzott kijelentéseit. A legfőbb ügyészség közleményében hangsúlyozta, hogy Alex Florența nem a bírói ítéleteket bírálta, hanem arra mutatott rá, hogy az elmúlt évek törvénymódosításai és a bírói gyakorlatban bekövetkezett „hirtelen változások” együtt kihatottak a nyomozásokra. „A felmentő ítéletek, noha nem az ügyészi mulasztások számlájára írhatók, a bírói gyakorlat kiszámíthatatlansága miatt kihatással voltak a büntetőeljárások lendületére és hatékonyságára” – fogalmaz a vádhatóságnak az Agerpres hírügynökség által ismertetett kommünikéje.
A közlemény szerint Alex Florența elutasítja azt a vádat, amely szerint kijelentéseivel támadást intézett volna a bírák ellen. „A legfőbb ügyész teljes mértékben tiszteletben tartja a bírák függetlenségét, és ismételten megerősíti saját és az ügyészség elkötelezettségét a bírák és ügyészek közötti lojális együttműködés és kölcsönös tisztelet mellett a tisztességes és professzionális igazságszolgáltatás érdekében” – tették hozzá.
Az egyik januári határozat szerint például az uzsora-bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekben az állam csak a kamatot kobozhatja el az uzsorásoktól, a kölcsön összegét nem. Egy másik, szintén januárban született jogegységi határozat pedig arról rendelkezik, hogy vesztegetés elfogadásának bűncselekménye esetén az elévülést attól a pillanattól kell számítani, amikor a kenőpénzt kérték, nem attól a pillanattól, amikor az elkövető elfogadta azt.
A döntés nyomán számos korrupciós ügyben meg fogják szüntetni a büntetőeljárást elévülés miatt. Ebben a helyzetben van Marian Vanghelie volt bukaresti kerületi polgármester is, aki alapfokon 11 év és nyolc hónap börtönbüntetést kapott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!