Oroszország már most is alkalmazza az elektronikus hadviselést Románia ellen egy jelentés szerint

Oroszország már most is alkalmazza az elektronikus hadviselést Románia ellen egy jelentés szerint

„Vörös zónák”. A gpsjam.org portálon az követhető nyomon, hol zavarták meg a navigációs rendszerek működését

Fotó: gpsjam.org

Oroszország már most is aktív elektronikus hadviselést folytat a NATO tagállamai ellen, és többek között Románia keleti része is érintett – derül ki egy, a román külügyminisztérium alárendeltségében működő elemzőközpont által nemrég közzétett jelentésből.

Balogh Levente

2024. május 20., 18:182024. május 20., 18:18

2024. május 20., 20:362024. május 20., 20:36

A dokumentumot az Euroatlanti Ellenállóképességi Központ, egy bukaresti székhelyű, szakértőkből álló intézmény állította össze, amelyet a NATO, az Európai Unió és a nemzetközi partnerek támogatásának céljával hoztak létre. A Digi 24 hírcsatorna által ismertetett, a katonai hírszerzés terén tevékenykedő szakértők koordinálásával készült tanulmány címe: Mennyire veszélyesek az orosz elektromágneses támadások a polgári védelemre?

A 44 oldalas jelentésben szereplő információk elsősorban az orosz fegyveres erők által kifejlesztett fejlett elektronikus hadviselési képességek által jelentett veszélyről szólnak. Ezek a szerzők szerint

fenyegetést jelentenek a GNSS-rendszerekre (azaz a globális navigációs rendszerekre), mivel fejlett zavarási és az információ forrásának elrejtését szolgáló hamisítási technikákat alkalmazva zavarják meg a működésüket.

A szerzők azt állítják, hogy „az elektronikus hadviselés, amely magában foglalja az elektromágneses jelek használatát az ellenfél tevékenységének azonosítására, nyomon követésére és megzavarására, az Oroszországi Föderáció ukrajnai inváziójának központi elemévé vált, de a NATO-államokat is érinti”. A dokumentum hosszasan beszél ezekről a fejlett elektronikus hadviselési képességekről, amelyeket az Orosz Fegyveres Erők fejlesztettek ki, beleértve az R-330Zh, Boriszoglebszk-2 és Zsitel rendszerek használatát a GPS-jelek zavarására és saját stratégiai infrastruktúrájuk védelmére.

„A GPS-zavaró eszközök telepítése a Fekete-tenger és a Balti-tenger part menti területein veszélyezteti a kikötők biztonságát és optimális működését, a távközlési rendszerek megzavarásának kockázatát hordozza magában, és súlyosabb esetekben hajók közötti ütközésekhez vezet.

Ez megzavarja a rakomány be- és kirakodását, ami több százmillió eurós nagyságrendű veszteséget okozhat. A zavarás továbbá hatással lehet az e területeken működő drónokra és légi járművekre, ami veszélyezteti a régió légi és tengeri biztonságát. Közép- és hosszú távon az Oroszországi Föderációból érkező elektromágneses zavarás jelentős mértékben destabilizálhatja Románia navigációs rendszereit, különösen Dobrudzsában és Moldvában, ami hatással lehet a repülés és a navigáció biztonságára. A kommunikáció és a navigáció megzavarása növelheti a légi és tengeri balesetek kockázatát, akadályozva a szállítási műveleteket és jelentős gazdasági veszteségeket okozva.

Az ilyen akciók károsíthatják a távközlési infrastruktúrát is, és alááshatják a nemzetbiztonságot azáltal, hogy érzékeny információkat szereznek meg és félrevezetik a védelmi rendszereket”

– szerepel a dokumetumban.

A jelentés idézi a GPSJAM weboldal által közzétett adatokat, amely a GPS-zavarási tevékenységet dokumentálja. „Így 2024. május 3-án Románia a légi navigációs rendszerek tömeges zavarását tapasztalták elsősorban a határ menti területeken, Galac, Bákó és Jászvásár településeken, de Konstancán is. 2024. május 2-án Bákó, Galac, Tulcea és Konstanca vörösödött be. Április 15., 21. és 22. kivételével, amikor Bákó is felkerült a piros GPS-interferencia térképre, Galac, Tulcea és Konstanca volt a leginkább érintett. 2024. április 09-10. között Iasi megye térségében is újra megjelentek GPS-interferenciajelek” – olvasható dokumentumban.

A jelentés idézi Daniel Petrescu tábornoknak, a román hadsereg akkori vezérkari főnökének 2023. szeptemberi nyilatkozatát is, aki az Euroatlanti Ellenállóképességi Központ fórumán figyelmeztetett az interferencia által jelentett navigációs veszélyekre, és azzal vádolta az Oroszországi Föderációt, hogy

folyamatosan akadályozza a GPS-kommunikációt, többek között a román felségvizek térségében tartózkodó hajók esetében is.

Ez – a fekete-tengeri térségben tapasztalható zavarásokkal együtt – a területet az orosz katonai tevékenység központjává tette. A tanulmány szerzői felvetik az orosz akciók által jelentett katonai kockázatok és a szövetségesek lehetséges ellenlépéseinek kérdését.

Geopolitikai szempontból az ilyen akciók megterhelhetik az Oroszországi Föderáció és a nyugati államok közötti kapcsolatokat, mivel a navigációs rendszerek zavarását ellenséges cselekedetnek tekintik.

„Ezt az agresszív szándék jeleként lehet értelmezni, ami potenciális konfliktusra vagy növekvő feszültségre utal. Továbbá a nyugati rendszerek destabilizálására és hírszerzésre irányuló zavarás kémkedésnek és megfélemlítésnek tekinthető. Ez ellenintézkedésekhez, szankciókhoz és a nyugati államok közötti szövetségek megerősítéséhez vezethet az ilyen fenyegetések elhárítása érdekében, ami feszültebb és instabilabb geopolitikai légkört teremt” – áll a jelentésben.

A dokumentum interjút is közöl a román légierő vezérkarának egyik tisztségviselőjével, Gabriel Goagă ezredessel, a tervezési és képességfejlesztési osztály vezetőjével. Az illetékes szerint bár a Fekete-tenger és Dobrudzsa térségében a polgári navigációs rendszereket érintő zavaró és forráselrejtő tevékenységeket jelentettek, a hazai és szövetséges repülőgépek katonai navigációs rendszereit ezek nem érintették.

Goagă szerint e fenyegetések elhárítása érdekében

a légierő repülőgépeinek fedélzetén lévő navigációs rendszerek a kialakításuknál fogva rendelkeznek az elektronikus hadviseléssel szembeni ellenálló képesség és ellenintézkedések elemeivel, kezdve a polgári helymeghatározó rendszerektől eltérő frekvenciákon való működéssel, és folytatva a redundáns navigációs rendszerek használatával, amelyek mind a GPS-jeleken, mind a repülőgépek fedélzetén lévő autonóm, inerciális rendszereken és a földi navigációs rendszerekkel való kommunikáción alapulnak.

Az ilyen típusú rendszerek, amelyek különböző – műholdas, földi vagy repülőgép-alapú – forrásokból származó információkat összesítenek, rendkívül ellenállóak az elektromágneses spektrum különböző típusú támadásaival szemben. A jelentés arra is rámutat, miért használja Oroszország a zavaró rendszereket.

Az orosz GPS-zavaró tevékenység mögött álló motiváció az egyszerű zaklatástól a geopolitikai aggályokig terjedhet, mint például a NATO-államok által Ukrajnának az orosz katonai agresszióval szemben nyújtott támogatás. Az Egyesült Államok által szállított Aegis rakétaelhárító rendszer észak-lengyelországi telepítése szintén célpontja lehet a zavarásnak, ami kihívást jelenthet a radaralapú elfogórendszer számára.

Érdekes megjegyezni, hogy az Oroszországi Föderáció maga is szembesül a zavarás és a GPS-jelek meghamisításának eseteivel, főként olyan célokból, mint a drónok félrevezetése vagy az érzékeny területek védelme. Tekintettel azonban arra, hogy az Oroszországi Föderáció kifejlesztette a GLONASS műholdas navigációs rendszert, az elektronikus hadviselés megzavarhatja vagy meghamisíthatja a GPS-jeleket anélkül, hogy a GLONASS-t vagy más rendszereket, mint például a kínai Beidou, befolyásolnák” – áll a dokumentumban.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 21., péntek

Ciolacu felszólította a belügyminisztert, hogy dolgozza ki az elnökválasztást szeptemberre kiíró kormányrendeletet

Felszólította Marcel Ciolacu miniszterelnök a pénteki kormányülésen Cătălin Predoiu belügyminisztert, hogy dolgozza ki az államfőválasztás időpontjára vonatkozó rendelettervezetet.

Ciolacu felszólította a belügyminisztert, hogy dolgozza ki az elnökválasztást szeptemberre kiíró kormányrendeletet
2024. június 21., péntek

„Sokkal gazdagabb közösségek fognak létrejönni a rövid ellátási láncoknak köszönhetően”

Smaranda Enachet, a Civitas Alapítvány kuratóriumi tagját kérdeztük a rövid ellátási láncok székelyföldi meghonosításáról, és választ kaptunk arra is, hogy hol érdemes elkezdenie a kísérletezést annak, aki érdeklődik a helyi termékek iránt.

„Sokkal gazdagabb közösségek fognak létrejönni a rövid ellátási láncoknak köszönhetően”
2024. június 21., péntek

Itt a várva várva várt pillanat: a pénteki tanórák után rajtol a nyári vakáció

A tanév rendjének megfelelően a diákok számára a pénteki tanórák után elkezdődik a nyári szünidő.

Itt a várva várva várt pillanat: a pénteki tanórák után rajtol a nyári vakáció
2024. június 21., péntek

Stoltenberg üdvözölte, hogy Románia Ukrajnának adományozza egyik Patriot légvédelmi rakétarendszerét

Üdvözölte Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Románia döntését, hogy egy Patriot légvédelmi rakétarendszert adományoz Ukrajnának, mivel az szerinte „nagyon szükséges” Ukrajna légvédelmének megerősítéséhez az orosz támadásokkal szemben.

Stoltenberg üdvözölte, hogy Románia Ukrajnának adományozza egyik Patriot légvédelmi rakétarendszerét
2024. június 21., péntek

Karhatalmi erők hatoltak be a palesztinpárti tüntetők Bukaresti Egyetem területén engedély nélkül felállított táborába

Csendőrök és rendőrök hatoltak be csütörtökön este abba a táborba, amit a Bukaresti Egyetem pszichológia tanszékének területén egy hónappal ezelőtt engedély nélkül alakítottak ki palesztinpárti diákok.

Karhatalmi erők hatoltak be a palesztinpárti tüntetők Bukaresti Egyetem területén engedély nélkül felállított táborába
2024. június 20., csütörtök

Betétdíjas visszaváltás: már közel 30 ezer tonna hulladékot adtak át újrahasznosításra

A betétdíjas visszaváltási rendszer (SGR) működésének az első hat hónapjában a fogyasztóktól begyűjtött italcsomagolások 85 százalékát, azaz 29 000 tonna hulladékot adtak át az újrahasznosító vállalatoknak.

Betétdíjas visszaváltás: már közel 30 ezer tonna hulladékot adtak át újrahasznosításra
2024. június 20., csütörtök

CSAT: Iohannis kiszáll a NATO főtitkári tisztségéért zajló versenyből, Románia átad egy Patriotot Ukrajnának

Klaus Iohannis román elnök kiszáll a NATO főtitkári tisztségéért zajló küzdelemből – ezt ő maga jelentette be a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.

CSAT: Iohannis kiszáll a NATO főtitkári tisztségéért zajló versenyből, Románia átad egy Patriotot Ukrajnának
2024. június 20., csütörtök

Nemigen bíznak a hazatérésben a Romániába menekült gyerekek

Tavaly 10 483-an fordultak a román hatóságokhoz menedékjog iránti kérelemmel; 934-en kiskorúak, és közülük 155-en felnőtt kísérete nélkül érkeztek az országba – közölte az adatokat a Mentsük meg a gyermekeket a menekültek világnapja alkalmából.

Nemigen bíznak a hazatérésben a Romániába menekült gyerekek
2024. június 20., csütörtök

Vandalizmus, anarchia: a Bukaresti Egyetem egy hónap után véget vet a palesztinbarát diáktüntetésnek

A Bukaresti Egyetem vezetősége felszólította a Pszichológiai és Neveléstudományi Kar előtti palesztinbarát tüntetés résztvevőit, hogy csütörtökön 22 óráig hagyják el a területet.

Vandalizmus, anarchia: a Bukaresti Egyetem egy hónap után véget vet a palesztinbarát diáktüntetésnek
2024. június 20., csütörtök

Miközben több a középiskolás és az egyetemi hallgató, csökkent a diáklétszám

A 2023–2024-es tanévben 3,466 millió diák és egyetemista volt a romániai oktatási rendszerben, 6200-zal kevesebb, mint az előző tanévben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.

Miközben több a középiskolás és az egyetemi hallgató, csökkent a diáklétszám