Fotó: Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI)/Facebook
A hétfőn általános sztrájkba lépett tanügyi alkalmazottak nagy utcai tüntetésekkel is fenyegetőznek, ha a kormány nem áll elő a problémáikat megoldó konkrét javaslatokkal – derül ki a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség hétfői közös közleményéből.
2023. május 22., 14:022023. május 22., 14:02
2023. május 22., 15:102023. május 22., 15:10
„Figyelmeztetjük a román kormányt, hogy amennyiben a közeljövőben nem foglalkozik komolyan a tanügyi sztrájk tárgyát képező problémák megoldásával, és nem tesz olyan javaslatokat, amelyeket a szakszervezeti tagok elfogadnak, az oktatási alkalmazottak készek az általános sztrájkkal párhuzamosan utcai tüntetéseket is tartani” – idézi a közleményt az Agerpres.
„Nincs szükségünk szociális segélyekre! Nem vagyunk szociális támogatásra szorulók! Tisztességes bérekre van szükségünk! Nem egyik napról a másikra döntöttünk a sztrájk mellett! Nem űzünk politikai játszmákat! Ez az iskolai közeg sztrájkja, a több mint 200.000 tanügyi alkalmazott sztrájkja, akiknek elegük van abból, hogy a kormány semmibe veszi őket. Ez azoknak a sztrájkja, akik hangosan és világosan azt mondják most: ez így nem mehet tovább! Most fontosabb, mint valaha, hogy egységesek legyünk. Köszönjük a szülőknek és a diákoknak a támogatást és a megértést!” – üzenik a szakszervezetek.
A kormány illetékesei megkezdték azoknak a jogszabályoknak a kidolgozását, amelyek megteremtik a jogi keretet a pályakezdő pedagógusoknak szánt bérkiegészítő bónuszok és a hátrányos helyzetű településeken oktatóknak szánt ösztönző bérpótlék folyósítására.
Felhívják ugyanakkor a figyelmet a szociális hálókon és az online térben terjedő manipulálási kísérletekre és félretájékoztatásra, és felkérik az újságírókat és a szakszervezeti tagokat, hogy ellenőrizzék az információkat a szakszervezetek területi egységeinél.
Emlékeztetnek, hogy közel két éve különféle tiltakozó akciókkal próbálták felhívni a figyelmet az oktatási rendszer és a tanügyi alkalmazottak problémáira. 2021-től kezdődően egészen az általános sztrájk kirobbantásáig a következő akciókat szervezték meg: 2021. december 6-án iktattak a kormánynál egy 163 000 aláírást tartalmazó petíciót, amelyben béremelést kértek a tanügyben dolgozóknak; 2021. december 20-22-én tüntettek a kormány székhelye előtt; 2022. január 13-án is tüntettek a kormánypalotánál; január 19-én kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak; május 25-én tüntetést szerveztek a fővárosi Győzelem téren; 2023. február elsején tüntettek a kormány előtt; február 21-én közleményben jelentették be, hogy ki fogják robbantani az általános sztrájkot; március 29-én, valamint április 25–26-án tüntettek a kormány előtt; május 10-én felvonulást tartottak a fővárosban több mint 15 000 tanügyi alkalmazott részvételével; május 17-én kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak.
Mint ismeretes, hétfőn általános sztrájk kezdődött el a tanügyben, amely a szakszervezetek szerint mindaddig fog tartani, amíg a kormánytól nem kapnak egy nagyon világos perspektívákat kínáló megoldást, és a szakszervezeti tagok úgy nem döntenek, hogy felhagynak ezzel a tiltakozási formával. A Spiru Haret tömb szerint több mint 150 000 pedagógus és a kisegítő személyzet megközelítőleg 70 000 tagja vesz részt a tiltakozó akcióban.
Tizennyolc év után robbantottak ki hétfőtől ismét általános sztrájkot a magasabb béreket követelő tanügyi szakszervezetek, miután vasárnap délután kudarcba fulladtak a kormánnyal folytatott tárgyalások.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy a kormány nem készül leépítésekre az egészségügyben.
Alkotmányellenesnek nyilvánította kedden az alkotmánybíróság a volt államfőket megillető juttatásokat eltörlő törvénymódosítást – értesült hivatalos forrásokból az Agerpres. A keresetet Traian Băsescu kezdeményezte 2022-ben.
A romániai polgárok többsége szerint Románia rossz irányba halad, és az Ilie Bolojan vezette új kormány sem lesz képes jó irányba fordítani – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Keddi ülése után a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) állásfoglalást tett közzé, amely szerint a bírák és ügyészek bérezése és nyugdíjazásuk rendszere nem kiváltság, hanem a jogállásuk alapvető eleme.
Elena Udrea feltételes szabadlábra helyezéséről döntött kedden a ploiești-i bíróság. Az ítélet nem jogerős. A volt turisztikai minisztert jelenleg a ploiești-i megyei sürgősségi kórházban ápolják, miután vasárnap egy epehólyagműtéten esett át.
Volt szovjet tagköztársaságokból származó külföldieknek román személyazonossági iratokat kiállító bűnszövetkezet tagjaira csaptak le kedden a hatóságok Botoșani megyében – közölte a román legfőbb ügyészség.
A közigazgatási és területi reformot a politikai pártok reformjának kell kísérnie – fogalmazta meg Radu Burnete gazdasági és társadalmi kérdésekben illetékes elnöki tanácsadó.
Az alkotmánybíróság arra készül, hogy fejenként 180 ezer lejes juttatást biztosítson annak a három alkotmánybírónak, akinek most jár le a kilenc éves mandátuma. Értesült a<a href="https://www.g4media.ro/surse-curtea-constitutionala-pregateste-indemnizatii-de-cate-180-000-de-lei-pentru-cei-trei-judecatori-care-isi-termina-mandatul-desi-guvernul-a-interzis-astfel-de-plati-in-sistemul
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
szóljon hozzá!