Ion Antonescu üdvözli a tömeget Adolf Hitler oldalán 1941-ben Münchenben
Fotó: Wikipédia
Friss felmérés eredményei világítanak rá arra, hogy mit gondolnak a románok az 1927-től a második világháború végéig működő antiszemita, magyarellenes legionárius mozgalomról és a háborús bűnös Ion Antonescu marsallról. A megkérdezettek több mint fele szerint háborús bűnöket követtek el a vasgárdisták, mások eltérően ítélik meg őket.
2025. augusztus 27., 16:282025. augusztus 27., 16:28
Az Avangarde közvéleménykutató-intézet augusztus 19. és 25. között végzett felmérést arról, hogy mit gondolnak a románok az antiszemita és magyarellenes legionárius mozgalomról, valamint a háborús bűnös Ion Antonescu marsallról.
erre a szóra kerestek rá a legtöbben a román nyelv online értelmező szótárában (dexonline) az államelnökválasztás első fordulóját követő éjszakán, november 25-én, miután a részeredmények alapján kiderült, hogy a legionárius eszmékkel szimpatizáló Călin Georgescu került az első helyre.
Călin Georgescu, aki óriási meglepetésre az első helyen végzett a romániai elnökválasztás első fordulójában, függetlenként indult az államfőválasztáson.
A friss felmérés szerint – amelynek eredményeit szerdán ismertette a román sajtó – a megkérdezettek 24 százaléka válaszolta azt, hogy a mozgalom nevéhez nem fűződnek bűncselekmények, 17 százalék nem tudta hova tenni a mozgalmat vagy pedig nem válaszolt. A megkérdezettek végzettségi szintje ennél a kérdésnél a következőképpen körvonalazódott: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (73 százalék) úgy vélik, hogy a mozgalom bűntetteket hajtott végre, ez az arány a középiskolai/szakképzéssel rendelkezők (53 százalék) vagy a középiskolai végzettséggel nem rendelkezők (51 százalék) esetében csökken.
A felmérés másik kérdése Ion Antonescu marsallra összpontosított, akiről megoszlanak a vélemények: a románok 35 százaléka hősnek tartja, míg 29 százaléka szerint háborús bűnös. Végül 36 százalék nem tudja vagy nem válaszolt a kérdésre. Itt is a válaszadók iskolázottsági szintje vezet különböző következtetésekhez. A marsallt inkább a magasabb iskolázottságúak (41 százalék) tartják háborús bűnösnek, mint az iskolázatlanok (32 százalék), ahogyan az iskolázottak hősként tekintenek rá (35 százalék, szemben az iskolázatlanok mindössze 18 százalékával). Meg kell jegyezni, hogy a képzetlenek fele nem akart válaszolni a kérdésre, vagy bevallotta, hogy nem tudja a választ. A felmérés szerint Antonescu marsallt inkább a férfiak (38 százalék) tartják háborús bűnösnek, mint a nők (34 százalék).
Legionárius jelképeket mázoltak Bukarestben a Basarab hídra, a kép idén januárban készült
Fotó: Facebook/Paul Angelescu
Végül a felmérés harmadik része a „Csináljunk olyan országot, mint a drága nap az égen” mondatra kérdezett rá, amely valójában Corneliu Zelea Codreanunak A legionáriusokhoz című művéből származik. A megkérdezettek fele egyetért ezzel a kijelentéssel, 38 százalékuk nem ért egyet. Az Avangarde saját finanszírozású felmérését 1100 főből álló mintán végezték.
Mint ismert, Călin Georgescu ellen július elején vádat emeltek legionárius propaganda terjesztéséért: az indoklás szerint „népszerűsítette a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűntettek elkövetéséért felelős személyek kultuszát, valamint fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő eszméket, nézetek vagy doktrínákat terjesztett nyilvánosan”.
Ion Antonescut (Pitești, 1882. június 15. – Jilava, 1946. június 1.) a háború után halálra ítélték és háborús bűnök elkövetése miatt kivégezték
Fotó: Wikipédia
A legionárius tulajdonképpen vasgárdistát jelent: a Vasgárda (románul Garda de Fier) nacionalista, 1938-tól – mikor Horia Sima és Ion Antonescu lett a vezetője – már antiszemita és magyarellenes mozgalom volt Romániában. A mozgalom 1927-től a második világháború éveiig működött. Követőit gyakran „legionáriusok” néven emlegették (legionarii), a mozgalmat pedig ókori római mintára „Légiónak” vagy „Légiós Mozgalomnak” (Mișcarea Legionară) hívták, miután Corneliu Zelea Codreanu alapító 1927-ben első számú napiparancsában Mihály Arkangyal Légiója néven említette a gárda politikai alapját jelentő mozgalmat.
A szociális demagógiát hirdető szervezet az 1930-as években fokozatosan megerősödött. A gárda tagjai, a „legionáriusok” háborút hirdettek a kommunistákkal és a zsidókkal szemben, zaklatták és bántalmazták őket a nyílt utcán, illetve titokban politikai gyilkosságokat terveltek ki és hajtottak végre.
A mozgalmat – amely antiszemita, magyarellenes, sovén, antikommunista, cigányellenes volt – a háború után betiltották. Ion Antonescut (Pitești, 1882. június 15. – Jilava, 1946. június 1.) a háború után halálra ítélték és háborús bűnök elkövetése miatt kivégezték.
A legfőbb ügyészség fontolgatja a Călin Georgescu ellen indított büntetőeljárás kiterjesztését, miután a volt elnökjelölt a Realitatea Tv egyik adásában gyaníthatóan a Vasgárda egykori vezetőjétől, Corneliu Zelea Codreanutól idézett.
A bukaresti Dragonul Roșu kereskedelmi központ egyik raktárában szerda hajnalban keletkezett tűz következtében jelentősen romlott a levegő minősége a főváros keleti és délkeleti részein.
Mindegyik szakma képviselőinek jogukban áll kifejezni elégedetlenségüket a jogállásukat érintő politikákkal vagy tervezetekkel szemben, de ezt a törvény szigorú betartásával kell megtenniük – nyilatkozta Radu Marinescu igazságügyi miniszter.
Az Észak-erdélyi (A3) autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti több mint 26 kilométeres szakaszán jelenleg az Erbașu építőipari vállalat dolgozik mintegy 540 munkással és 305 géppel.
Tavaly az előző évhez képest 40,2 százalékkal több számítógépes csalást jelentettek Romániában, míg a malware-támadások száma 286,8 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) szerdán ismertetett jelentéséből.
Kiszemelhette kémfőnökeit a májusban megválasztott Nicușor Dan államfő, aki a belföldi titkosszolgálat élére egy ügyvédet, míg a külügyi hírszerzés élére egy karrierdiplomatát készül kinevezni.
Az elmúlt hetek megszorító intézkedései számos ágazatot érintenek, így a hegyimentő-szolgálatokat is. A Salvamont Románia közleményben reagált a kialakult helyzetre.
Augusztus 18. és 24. között 3850 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 87,2 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte szerdán az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A fejlesztési miniszter szerint drasztikus lépésre van szükség a helyi és központi közigazgatás átszervezésében, így a kabinetekben és önkormányzatokban dolgozó tanácsadók és alkalmazottak száma radikálisan csökken.
Bár korábban az oktatási minisztérium azt közölte, hogy nincs pénz az üdülési utalványokra, a tárca most bejelentette: idén is kaphatnak vakációs csekkeket a tanügyi alkalmazottak.
Nicușor Dan államfő is részt vett a koalíciós pártok vezetőinek keddi ülésén. A kormányra jelentős nyomás nehezedik a tanügyi, valamint az igazságszolgáltatásban dolgozók részéről a megszorítások miatt.
szóljon hozzá!