Klaus Iohannisnak a nagyobb támogatottságnak örvendő Mark Rutte holland kormányfővel kellene „megmérkőznie” a NATO-főtitkári posztért
Fotó: Presidency.ro
Románia arról értesítette az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagállamait, hogy jelölni kívánja Klaus Iohannis államfőt a főtitkári tisztségre – értesült csütörtökön a Bloomberg.
2024. február 22., 20:512024. február 22., 20:51
2024. február 22., 22:192024. február 22., 22:19
Jennifer Jacobs, a médiavállalat fehér házi tudósítója X-oldalán (korábban Twitter) azt írta, Bukarest lépése megnehezíti a többi szövetséges ama törekvését, hogy Mark Rutte leköszönő holland kormányfő legyen a következő főtitkár. A Bloomberg szerint Iohannis megszerezheti az oroszellenes balti országok támogatását, továbbá Magyarország és Törökország is felsorakozhat a román elnök mögé.
hiszen a Reuters információi szerint a NATO 31 tagállama közül már 20 támogatja Mark Rutte jelöltségét, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország is.
Mihai Constantin, a román kormány szóvivője nem erősítette meg, de nem is cáfolta a Iohannis állítólagos jelöléséről szóló sajtóhírt. A szóvivő újságírói kérdésre úgy fogalmazott: a kormány nevében „nincsenek adatai arra vonatkozóan, hogy a témában tájékoztatást nyújtson”. „Többen kérdeztek már önök közül, külföldi újságírók is. Ez a téma nagy érdeklődésre tart számot, nem csak Romániában, de jelenleg nincsenek adataim arra vonatkozóan, hogy a témában tájékoztatást nyújtsak” – válaszolta Mihai Constantin, hozzátéve: politikai egyeztetések zajlanak a főtitkári tisztségre történő jelölés tárgyában.
Nem hivatalos információk szerint Iohannis – akinek idén lejár a második mandátuma, és az alkotmány értelmében nem jelöltetheti magát újra államfőnek – már egy ideje kacérkodik a gondolattal, hogy megpályázza a NATO főtitkári posztját. A bukaresti médiában erről időről időre napvilágot látnak találgatások, ugyanakkor Andrei Muraru, Románia washingtoni nagykövete már két évvel ezelőtt úgy vélekedett, a román elnöknek jó esélyei vannak arra, hogy elnyerje a katonai szövetség vezetői tisztségét, mivel „jelentős” a támogatottsága az Egyesült Államokban.
Januárban Klaus Iohannist egykori alakulata, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) „hírbe hozta” az európai uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöki tisztségével is, amikor úgy volt, hogy Charles Michel indul a június EP-választáson, és korábban leköszön a posztjáról. Michel később közölte, hogy meggondolta magát, mégsem indul az uniós megmérettetésen, és kitölti novemberben lejáró mandátumát.
Igencsak előre szaladt a PNL, amikor bedobta a nyilvánosság elé, hogy a párt korábbi elnökét, Klaus Iohannis jelenlegi államfőt szeretné az Európai Unió Tanácsának élén látni a mandátuma novemberi lejárta előtt leköszönő Charles Michel helyett.
Érdekes egyébként, hogy a NATO főtitkárhelyettesi tisztségét betöltő Mircea Geoană volt román külügyminiszter erősen kacérkodik a gondolattal, hogy ismét megpályázza hazájában a legfőbb közjogi méltóság posztját. A szociáldemokrata (PSD) politikus – aki a 2009-es elnökválasztás második fordulójában alulmaradt az újrázó Traian Băsescuval szemben – hivatalosan nem jelentette be ugyan szándékát, ám hónapok óta intenzíven lobbizik és kampányol ennek érdekében.
Az amerikai diplomata a sajtótájékoztatón azt mondta: a szövetség tagállamai arra törekszenek, hogy lehetőség szerint már az idei első negyedévben jelöltet válasszanak a NATO ősszel megüresedő vezetői posztjára. „Nem hiszem, hogy titok lenne, hogy Rutte miniszterelnök érdeklődését fejezte ki a feladat iránt” – fogalmazott Smith, majd hozzátette: jelenleg Rutte az egyetlen, akinek jelölése lehetőségét a szövetség vizsgálja.
Mivel Hollandiában tavaly novemberben előrehozott választásokat tartottak, és a kormányalakítási tárgyalások jelenleg is zajlanak, ha a katonai szövetség már az új holland kormány megalakulása előtt Rutte mellett dönt, Ruttének el kell döntenie, hogy ügyvivőként folytatja-e munkáját, vagy leköszön, hogy felkészüljön a következő megbízatására.
Az idén 65 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1. óta a NATO főtitkára. Eredetileg négy évre választották meg, de megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben két-két évvel, tavalyelőtt és tavaly pedig további egy-egy évvel meghosszabbították. Ő az észak-atlanti szövetség 13. főtitkára. A leköszönő NATO-főtitkár 2021. december közepén megpályázta a norvég jegybank (Norges Bank) elnöki posztját, amelyet az oslói intézmény bejelentése szerint el is nyert.
Jó esélyei vannak Klaus Iohannis román elnöknek, hogy elnyerje a NATO főtitkári tisztségét, mivel komoly a támogatottsága az Egyesült Államokban – jelentette ki Andrei Muraru, Románia washingtoni nagykövete.
Munkaerőhiánnyal küzd a hegyimentőszolgálat (Salvamont): romániai szinten csupán az állások 18 százaléka van betöltve, miközben egyre több a bevetés.
A bukaresti ügyészség őrizetbe vette a közlekedésrendészet két rendőrét és hat helyi rendőrt, akiket azzal vádolnak, hogy kenőpénzt fogadtak el betonszállítással foglalkozó cégek képviselőitől.
Nem hajlandó egyeztetni az úgynevezett „Európa-barát” jelöltek közötti taktikai visszalépésről Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a nemzeti Liberális Párt (PNL) és RMDSZ alkotta kormánykoalíció közös államfőjelöltje.
Tizenegy jelölt száll versenybe az elnöki székért, és 30 nap áll a rendelkezésükre meggyőzni a választópolgárokat, hogy szavazzanak bizalmat nekik május 4-én.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
szóljon hozzá!