Fotó: Lakatos Péter/MTI
Jelentősen nőtt azon romániai polgárok aránya az elmúlt tíz évben, akik szimpátiával tekintenek Magyarországra – derül ki egy friss felmérésből.
2023. november 15., 19:122023. november 15., 19:12
Az INSCOP közvélemény-kutató által a News.ro megrendelésére készített, szerdán ismertetett kutatásban arra kérdeztek rá, hogy a megnevezett országok közül melyek iránt éreznek szimpátiát a válaszadók.
Ez nem is csoda, hiszen azon két országról van szó, amelyben a hivatalos statisztikák szerint is a legtöbb román állampolgár él, mindkettőben közel egymillió. A harmadik helyen szintén egy, a romániai vendégmunkások által kedvelt célpont áll: Németország, amely iránt a megkérdezettek 77,6 százaléka érez inkább szimpátiát.
A következő helyen holtversenyben osztozik Franciaország és Nagy-Britannia: mindkettő iránt a válaszadók 75,4 százaléka érez szimpátiát. Csakhogy míg Franciaország esetében nőtt, Nagy-Britannia esetében ha minimális mértékben is, de valamelyest csökkent a szimpátia.
Fotó: INSCOP
A „testvérországnak” tekintett Moldovai Köztársaság csupán a nagy nyugat-európai országok után következik, bár a többség ebben az esetben is pozitív érzelmeket táplál: a válaszadók 69,2 százaléka inkább kedveli Moldovát, mint nem, ami növekedés a tíz évvel ezelőtti 65 százalékhoz képest.
amelyet a megkérdezettek 67,5 százaléka szemlél inkább szimpátiával – ami azt jelenti, hogy csökkent az ázsiója a tíz évvel ezelőtti 70,3 százalékhoz képest. A Klaus Iohannis államfő és a bukaresti kormány nyilatkozatai szerint Románia által az Oroszország elleni háborúban jóformán feltétel nélkül támogatott Ukrajnára ugyanakkor már csupán a romániaiak kevesebb mint fele tekinti szimpátiával.
A válaszadók 43,3 százaléka mondta azt, hogy inkább pozitív érzelmeket táplál iránta – igaz, ez enyhe növekedés a tíz évvel ezelőtti 41,8-hoz képest.
Ezzel ugyanakkor természetesen még a sor végén kullog Kínához és Oroszországhoz hasonlóan – előbbihez 36,3, utóbbihoz csupán 18,3 százalék viszonyul pozitívan – igaz, Magyarországhoz képest legalább mindkét ország esetében jelentős csökkenésről beszélhetünk a tíz évvel ezelőtti számokhoz képest.
A felmérés október 23. és november 2. között készül 1100 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 3 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!