Fotó: Külügyminisztérium
Csaknem 268 ezer külföldön élő román állampolgár adta le a voksát az államfőválasztáson szombaton, romániai idő szerint 22 óráig az ország határain kívül kialakított szavazókörzetekben. A levélben szavazókkal együtt a külföldön voksolók száma megközelíti a 300 ezret.
2019. november 09., 23:492019. november 09., 23:49
2019. november 09., 23:502019. november 09., 23:50
Az Országos Választási Iroda (BEC) adatai szerint a szombat esti urnazárásig a külföldön kialakított szavazókörzetekben 268 ezer román választópolgár adta le voksát. A mintegy 25 ezer levélszavazattal együtt a külföldön leadott voksok száma meghaladja a 295 ezret. A 2014-es romániai államfőválasztás első fordulójában 161 ezren szavaztak.
Az Argentínában, Brazíliában, Kanadában, Kolumbiában, Chilében, Kubában, Mexikóban, Peruban, az Amerikai Egyesült Államokban, Uruguayban és Venezuelában kialakított szavazókörzetekben még tart a voksolás, Új-Zélandon és Ausztráliában pedig már elkezdődött a harmadik és utolsó szavazási nap.
A külföldi szavazóhelyiségek vasárnap helyi idő szerint 7 és 21 óra között tartanak nyitva. Azok a választópolgárok, akik 21 órakor a szavazókörzetek székhelyén vagy azok előtt tartózkodnak, 23 óra 59 percig még leadhatják voksukat.
Külföldön összesen 835 szavazókörzetet alakítottak ki az államfőválasztásra, a legtöbbet Spanyolországban és Olaszországban (143, illetve 142).
A román állampolgárok bármely külföldön kialakított körzetnél élhetnek szavazati jogukkal a következő, a voksolás napján érvényes iratok valamelyikének felmutatásával: személyi igazolvány, elektronikus személyi igazolvány, ideiglenes személyi igazolvány, diplomata-útlevél, elektronikus diplomata-útlevél, szolgálati útlevél, elektronikus szolgálati útlevél, egyszerű útlevél, egyszerű ideiglenes útlevél és egyszerű elektronikus útlevél, illetve katonai szolgálati könyv a katonai iskolák diákjai esetében.
Arról, hogy hol találhatók a szavazóhelyiségek, illetve a voksolási folyamattal kapcsolatos egyéb információkról a külügyminisztérium honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!