Monitorból akkumulátor? – Románia nem remekel az e-hulladék újrahasznosításában, de a „termelésben” sem jár élen

•  Fotó: Hegyi Zsuzsanna

Fotó: Hegyi Zsuzsanna

Egy romániai vállalat hamarosan megnyitja az országban harmadik olyan újrahasznosító üzemét, mely elektromos és elektronikai hulladék feldolgozására, újrahasznosítására szakosodott. Cikkünkben utánajárunk, hogy mi számít elektromos és elektronikai hulladéknak, és mi is történik ezekkel egy ilyen újrahasznosító üzemben.

Tóth Gödri Iringó

2023. december 16., 18:112023. december 16., 18:11

2023. december 16., 20:372023. december 16., 20:37

A Hotnews portál számolt be arról, hogy egy romániai vállalat, a Green WEEE, mely elektromos és elektronikai hulladékok kezelésével és újrahasznosításával foglalkozik, Buzăuban beindítja harmadik újrahasznosító üzemét. Azt, hogy mekkora igény, szükség van az ilyen jellegű vállalkozásra, a számok jelzik a legjobban: világszinten évi több mint 50 millió tonna elektromos hulladékot termelünk, aminek jelentős része a szeméttelepekre kerül, esetleg elégetik, szennyezve ezzel a levegőt. Bár az 50 millió tonnához képest egy romániai üzem kapacitása elenyésző, de másfelől mégis számottevő, a hamarosan megnyíló üzem évi 1 millió hűtőszekrény újrahasznosítására lesz képes a nyersanyagok 98 százalékos visszanyerésével.

A cég, amelynek Aranyosgyéresen is van üzeme, évi 140 ezer tonna elektromos és elektronikai hulladék újrahasznosítására lesz képes a jövőben – legyen szó bármilyen háztartási eszközről vagy éppen elemekről.

korábban írtuk

E-hulladék-feldolgozó nyílik Aranyosgyéresen
E-hulladék-feldolgozó nyílik Aranyosgyéresen

A használt hűtőszekrényeket, mosógépeket, számítógépeket és egyéb házi elektronikai eszközöket egyaránt képes lesz újrahasznosítani a készülő aranyosgyéresi üzem.

Az elektromos és elektronikai hulladék vagy a kortárs magyar nyelvhasználatban egyszerűen e-hulladék (angolul waste electrical and electronic equipment (WEEE)) jelentése igen széles, a kidobott nagy háztartási készülékektől a laptopokig, orvostechnikai eszközökig, mobiltelefonokig vagy szolárpanelekig minden ide tartozik. Az EU legtöbb országában az előbbiek teszik ki az e-hulladék több mint felét. Mind a begyűjtött mennyiség, mind az újrahasznosítási gyakorlatok tagállamonként eltérnek az EU-n belül, ahol 2021-ben lakosonként 11 kilogramm e-hulladék keletkezett.

Fontos kiemelni, hogy az e-hulladékok megfelelő kezelése kiemelkedően fontos, hiszen gyakran tartalmaznak káros anyagokat: ólmot, kadmiumot, brómot vagy berilliumot.

Másfelől fontos érv az e-hulladékok újrahasznosítása mellett, hogy összesen 60 féle értékes, könnyen értékesíthető anyagot tartalmaznak; aranyat, ezüstöt és palládiumot. Érdekes adat, hogy az Amrikai Egyesült Államokban a kidobott mobiltelefonokból kinyert nemesfémek értéke megközelíti az évi 60 millió dollárt.

Kelet-Európa legnagyobb e-hulladék feldolgozó telepe Bulgáriában található NADIN néven. A feldolgozás az eszközök szétbontásából (a nagy háztartartású gépek, például hűtők esetében a bennük található veszélyes anyagokat, folyadékokat, gázokat távolítják el első lépésként), az anyagok szétválogatásából (fém, műanyag, vezeték, áramkör) áll, majd a hulladék bizonyos részeit ledarálják, megolvasztják.

A darálékot – legyen az műanyag vagy fém – újra eladják kohók vagy műanyagipari termelők számára, de például a régi monitorok ólomüvegét az autó akkumulátorok gyártása során vagy a gépjárművek kerekeinek centirozásánál súlyként használják fel.

Bár az Eurostat 2021-es adatai szerint Romániában nem túl magas az újrahasznosítási arány (körülbelül 25 százalékos volt 2016-ban), az is tény, hogy európai uns összevetésben alacsony a megvásárolt elektromos és elektronikai eszközök mennyisége is, amiből arra lehet következtetni, hogy a termelt hulladék sem kiugróan nagy mennyiségű, illetve az Eurostat adatai szerint Romániában a termelt elektromos hulladék személyre lebontva az EU-s átlag felét sem éri el, 4,7 kilogramm per fő.

A 2020-as adatok szerint Európában a legmagasabb az e-hulladék újrahasznosítási aránya, 42 és 46 százalék közötti. A kitűzött cél viszont 65 százalék lenne.

Ennek kapcsán azt is fontos megjegyezni, hogy a becslések szerint minden EU-s háztartás átlagosan 74 elektronikai cikk található, melyek közül 17 hever használatlanul.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 03., csütörtök

A romániai autóalkatrész- és bútoripar érezheti meg leginkább Trump vámjait

A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.

A romániai autóalkatrész- és bútoripar érezheti meg leginkább Trump vámjait
2025. április 03., csütörtök

Oszlopadó: megenyhült a kormány, módosított a rendeleten

A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.

Oszlopadó: megenyhült a kormány, módosított a rendeleten
2025. április 03., csütörtök

A romániai vevők imádnak külföldi webáruházakból vásárolni

Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.

A romániai vevők imádnak külföldi webáruházakból vásárolni
2025. április 03., csütörtök

Bizonytalanságot szítanak Trump büntetővámjai, Von der Leyen válaszlépésekkel fenyeget

Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.

Bizonytalanságot szítanak Trump büntetővámjai, Von der Leyen válaszlépésekkel fenyeget
2025. április 02., szerda

Nehezen elkerülhető az adóemelés a Krónikának nyilatkozó elemző szerint

Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.

Nehezen elkerülhető az adóemelés a Krónikának nyilatkozó elemző szerint
2025. április 02., szerda

Különleges nyugdíjak: két forgatókönyv terítéken, százmilliók úszhatnak el

Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.

Különleges nyugdíjak: két forgatókönyv terítéken, százmilliók úszhatnak el
2025. április 02., szerda

„Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” – A lakásbiztosításokat népszerűsítik

Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.

„Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” – A lakásbiztosításokat népszerűsítik
2025. április 01., kedd

Felvásárolta Románia legnagyobb egészségügyi magánszolgáltatóját egy külföldi cég

Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.

Felvásárolta Románia legnagyobb egészségügyi magánszolgáltatóját egy külföldi cég
2025. április 01., kedd

Kevesebb embernek volt munkája februárban, mint januárban

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.

Kevesebb embernek volt munkája februárban, mint januárban
2025. március 30., vasárnap

Budapest és Bukarest is „felszállhat” a Starline szupergyors vonatra

Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.

Budapest és Bukarest is „felszállhat” a Starline szupergyors vonatra