Megunták az emberek a politikai valóságshow-t: elemző Klaus Iohannis népszerűségének csökkenéséről

Megunták az emberek a politikai valóságshow-t: elemző Klaus Iohannis népszerűségének csökkenéséről

Mesterséges termék. Iohannis helyett erős kezű vezetőt szeretnének a románok

Fotó: Presidency.ro

Miután a mesterséges politikai termékként felépített Klaus Iohannis már nem indulhat újabb mandátumért, már nem építik az imázsát, ennek tudható be a népszerűségének csökkenése Pászkán Zsolt elemző szerint. A szakértő úgy véli, azért növekszik a vágy egy autoriter vezető iránt, mert az emberek megunták a politikai valóságshow-t.

Balogh Levente

2022. június 09., 14:062022. június 09., 14:06

2022. június 09., 14:182022. június 09., 14:18

Klaus Iohannis államfő csupán egy mesterséges politikai termék, az ország lakosságának nagy része pedig beleunt a jelenlegi társadalomszervezési formátumba – ezzel magyarázza Pászkán Zsolt elemző annak a héten ismertetett felmérésnek az eredményét, amely szerint jelentősen csökkent a román elnök népszerűsége, a polgárok többsége pedig a régióban a legnagyobb mértékben véli úgy, hogy az országnak egy autoriter, erős kezű vezetőre van szüksége.

A pozsonyi székhelyű, GLOBSEC nevű globális agytröszt (think-tank) a közép- és kelet-európai térség belpolitikai és geopolitikai tendenciáit vizsgálja, és Románia mellett Magyarországon, Szlovákiában, Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban és a balti államokban vizsgálta a lakosság álláspontját a felmérés során. Ebből kiderül, hogy Klaus Iohannis államfő népszerűsége egy év alatt 44 százalékról 29-re zuhant. A felmérés szerint Románia az egyetlen ország a térségben, ahol a nyugati orientáció támogatottsága az elmúlt évben csökkent: 43 helyett már csak 27 százalékos. A megkérdezettek 12 százaléka nem tudja, milyen geopolitikai irányvonalat kellene az országnak követnie.

Ugyancsak Románia az egyetlen ország, ahol csökkent a demokráciába vetett bizalom: 30 százalékról 23-ra, ugyanakkor itt a legnagyobb – 60 százalékos – azok aránya, akik egy erős kezű, autoriter vezetőben látnák a megoldást.

Ennek fényében nem meglepő, hogy 66 százalék szerint mindegy, ki van hatalmon, mert úgysem változik semmi. Mindazonáltal ha holnap népszavazást tartanának a NATO-tagságról, 80 százalék a katonai szövetségben való bennmaradásra szavazna.

„Elengedték” Iohannist

Klaus Iohannis mesterségesen felépített politikai termék volt, amelyet úgy gyúrtak össze, hogy megfeleljen két alapvető feltételnek: egyrészt legyen képtelen az önálló gondolkodásra, elkerülendő a váratlan politikai húzások lehetőségét, másrészt illeszkedjen abba a hazai és külföldi „külvilág” felé megnyilvánuló kényszeres megfelelési igyekezetbe, ami a meglehetősen extrovertált, valamint számos gerjesztett és öngerjesztett történelmi frusztráció által terhelt román társadalom jelentős részére jellemző – magyarázta a felmérés némileg meglepő eredményeit a Krónikának Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője.

A nagybányai születésű szakértő szerint mivel a „fősodor-média” hazai és külföldi szárnyai által előkészített talajon a „vörös pestis”, azaz a fő ellenfél, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjével szemben a román társadalom akár egy seprűt is megszavazott volna, kaptak helyette egy „beszélő ruhásszekrényt”.

„A tervezők egyetlen lényeges elemről feledkeztek meg: a román elnöknek, ha már nem alkalmas, legalább szórakoztatónak kell lennie! Miután a második mandátumát is csak úgy tudták „megnyeretni” Iohanisszal, hogy egy nála még gyatrább ellenjelöltet (Viorica Dăncilă) indítottak ellene, a kérdésben szereplő 44 százalékos támogatottság is inkább csak egy mesterségesen, alaptalanul felpumpált virtuális számnak tűnik, a 29 százalék pedig azt jelzi, hogy mivel – elvileg – már nem indulhat újabb mandátumért, és ezért a tervezők számára már nem rendelkezik belpolitikai értékkel, nincs értelme különösebb energiát fektetni a belföldi imázsépítésbe” – hangsúlyozta Pászkán Zsolt.

Nosztalgia a diktatúra iránt

Arra a felvetésre, hogy minek tudható be Romániában a demokrácia iránti elkötelezettség csökkenése, Pászkán felhívta a figyelmet: a GLOBSEC nem semleges agytröszt, hanem a „fősodor-narratíva” egyik közép-kelet-európai zászlóshajója, a válasz ugyanakkor részben az előző kérdésben is megtalálható. „A politikai/gazdasági irányítók által „valóságshow”-vá változtatott közéletet akként fogyasztó román társadalom beleunt a jelenlegi társadalomszervezési formátumba, és mivel a „fősodor-média” és rajta keresztül a „fősodor-narratíva” bármilyen más modellt elzár a közvélemény elől, ez utóbbi számára újra felértékelődik az, amelyet közvetlenül vagy közvetve ismerni vél” – hangsúlyozta.

Felidézte: a Friedrich Ebert Alapítvány egyik friss felmérése azt mutatja, hogy Romániában szinte minden korcsoportban erősödik a kommunista rendszer iránti vonzódás, kivételt csak az az 1962 és 1980-as évek között születettek képeznek, akik a saját bőrükön tapasztalták meg e rendszer „hatékonyságát” és „jótéteményeit”.

„Amennyiben ezek az adatok helytállók, nem csoda, hogy a kommunista tömbön belül a legbolsevikabb rendszert kitermelő Romániában a legnagyobb vonzódás egy tekintélyelvű vezető iránt” – hívta fel a figyelmet az elemző.

Felvetésünkre, hogy mindezek alapján megerősödhetnek-e a szélsőséges pártok, kifejtette: a fentiek alapján jelenleg úgy néz ki, hogy a romániai „valósághow”-ban két rendszerkritikus irány termelődhet ki.

Az egyiket az AUR, vagy valamilyen mutációja képviselheti majd, amelyik a befele fordulás érzetét, benyomását keltve igyekszik majd valamiféle fogódzót adni a mindennapi élet bizonytalanságaiba belefáradt, a fentebbi FEA-felmérés által kimutatott csalódott társadalmi rétegeknek. A másikat pedig az egyesült államokbeli oligarchák és az európai uniós eurokraták által fenntartott, finanszírozott és a „fősodor-média” által népszerűsített neobolsevik irányvonal valamiféle romániai mutációja képviseli majd (az utóbbi évtizedekben felerősödött neobolsevizmust nem az ideológiai tartalom, hanem a hatalom megszerzési és –gyakorlási technikák teszik a XX. századi bolsevizmus replikájává).

Erre eredetileg az USR, majd a PLUS jelentkezett be, de ez utóbbi megszűnésével és az előbbi „konszolidálásával” egyelőre képviselet nélkül maradt. „Elválik, hogy e neobolsevik irányvonal egyik jeles képviselője, Dacian Cioloş ezt a szerepet a mostanában beharangozott, az USR-ből kiváló, főleg európai parlamenti képviselőkből álló REPER-re próbálja-e kiosztani, vagy a politikai aktivizmusban jeles­kedő, zömmel a már említett oligarchák és eurokraták által finanszírozott „civil szervezetek” valamelyike kapja majd ezt a feladatot” – mutatott rá Pászkán Zsolt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 16., csütörtök

Ismét tüntettek a kormányalkalmazottak, bérkövetelés a környezetvédelmi ügynökségeknél is

Ismét spontán tiltakozásba kezdtek csütörtökön a román kormány alkalmazottai. Béremelést követelnek a környezetvédelmi ügynökségek dolgozói is.

Ismét tüntettek a kormányalkalmazottak, bérkövetelés a környezetvédelmi ügynökségeknél is
2024. május 16., csütörtök

Romániai kórházakban fogják gyógyítani a Gázai övezetben megsérült gyerekeket

A Gázai övezetben az izraeli-palesztin háború következtében megsérült palesztin gyerekeket fognak kezelni romániai kórházakban.

Romániai kórházakban fogják gyógyítani a Gázai övezetben megsérült gyerekeket
2024. május 16., csütörtök

Migránsok tucatjai buktak le a bolgár–román határon; azt mondták, hogy szír menekültek

Több mint hatvan határsértőt fedeztek fel a hatóságok a Vidin–Calafat bolgár–román közúti határátkelőn két, Magyarország felé haladó teherautó rakterében – közölte csütörtökön a román határrendészet.

Migránsok tucatjai buktak le a bolgár–román határon; azt mondták, hogy szír menekültek
2024. május 16., csütörtök

Tüntetett a szélsőséges AUR, mivel Simion szerint a kormány ellehetetleníti a külföldön élők szavazatának leadását

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) mintegy kétszáz szimpatizánsa tüntetett csütörtök reggel az Állandó Választási Hatóság (AEP) székháza előtt, mivel szerintük az intézmény „aláaknázza” a külföldön élő román állampolgárok választási jogát.

Tüntetett a szélsőséges AUR, mivel Simion szerint a kormány ellehetetleníti a külföldön élők szavazatának leadását
2024. május 15., szerda

Kórházban ápolják Varga Attila alkotmánybírót

Rosszul lett szerdán Varga Attila, a román alkotmánybíróság tagja, akit sürgősen kórházba szállítottak.

Kórházban ápolják Varga Attila alkotmánybírót
2024. május 15., szerda

Zsarolással vádolja a múzeumok tiltakozó alkalmazottait a román kormányfő

Marcel Ciolacu kormányfő szerdán felszólította a múzeumi alkalmazottakat, hogy ne bojkottálják a Múzeumok éjszakája elnevezésű rendezvényt, hangsúlyozva, hogy a problémáikat párbeszéddel lehet megoldani, nem „zsarolással”, aminek ő nem fog engedni.

Zsarolással vádolja a múzeumok tiltakozó alkalmazottait a román kormányfő
2024. május 15., szerda

Magyar miniszter Bukarestben: Fontos, hogy a magyarságnak erős képviselete legyen az Európai Parlamentben

Fontos, hogy a magyarságnak erős képviselete legyen a júniusban megválasztandó EP-ben, és a különböző országokból mandátumot szerző magyar képviselők továbbra is együttműködjenek stratégiai kérdésekben – mutatott rá Bóka János.

Magyar miniszter Bukarestben: Fontos, hogy a magyarságnak erős képviselete legyen az Európai Parlamentben
2024. május 15., szerda

Ciolacu: Oroszország nem fogja megtámadni Romániát, bár bosszantja, hogy átadhatja az ukránoknak a Patriot légvédelmi rendszert

Oroszország nem meri megtámadni Romániát, akkor sem, ha bosszantja, hogy Bukarest esetleg átad egy Patriot légvédelmi rakétarendszert Ukrajnának – szögezte le Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Ciolacu: Oroszország nem fogja megtámadni Romániát, bár bosszantja, hogy átadhatja az ukránoknak a Patriot légvédelmi rendszert
2024. május 14., kedd

Egyre simlisebbek a telefonos csalók: újabb módszerre figyelmeztetnek a hatóságok

Magukat banki alkalmazottaknak kiadó telefonos csalókra figyelmeztet a Román Rendőrség.

Egyre simlisebbek a telefonos csalók: újabb módszerre figyelmeztetnek a hatóságok
2024. május 14., kedd

Tíz évre eltilthatják a vezetéstől a kábítószer vagy alkohol hatása alatt vezető sofőröket

Tíz évre eltilthatják a járművezetéstől a kábítószer vagy alkohol hatása alatt volánhoz ülő személyeket – többek között erről rendelkezik az a törvénytervezet, amelyet kedden fogadott el döntéshozó kamaraként a bukaresti képviselőház.

Tíz évre eltilthatják a vezetéstől a kábítószer vagy alkohol hatása alatt vezető sofőröket