Megunták az emberek a politikai valóságshow-t: elemző Klaus Iohannis népszerűségének csökkenéséről

Mesterséges termék. Iohannis helyett erős kezű vezetőt szeretnének a románok •  Fotó: Presidency.ro

Mesterséges termék. Iohannis helyett erős kezű vezetőt szeretnének a románok

Fotó: Presidency.ro

Miután a mesterséges politikai termékként felépített Klaus Iohannis már nem indulhat újabb mandátumért, már nem építik az imázsát, ennek tudható be a népszerűségének csökkenése Pászkán Zsolt elemző szerint. A szakértő úgy véli, azért növekszik a vágy egy autoriter vezető iránt, mert az emberek megunták a politikai valóságshow-t.

Balogh Levente

2022. június 09., 14:062022. június 09., 14:06

2022. június 09., 14:182022. június 09., 14:18

Klaus Iohannis államfő csupán egy mesterséges politikai termék, az ország lakosságának nagy része pedig beleunt a jelenlegi társadalomszervezési formátumba – ezzel magyarázza Pászkán Zsolt elemző annak a héten ismertetett felmérésnek az eredményét, amely szerint jelentősen csökkent a román elnök népszerűsége, a polgárok többsége pedig a régióban a legnagyobb mértékben véli úgy, hogy az országnak egy autoriter, erős kezű vezetőre van szüksége.

A pozsonyi székhelyű, GLOBSEC nevű globális agytröszt (think-tank) a közép- és kelet-európai térség belpolitikai és geopolitikai tendenciáit vizsgálja, és Románia mellett Magyarországon, Szlovákiában, Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban és a balti államokban vizsgálta a lakosság álláspontját a felmérés során. Ebből kiderül, hogy Klaus Iohannis államfő népszerűsége egy év alatt 44 százalékról 29-re zuhant. A felmérés szerint Románia az egyetlen ország a térségben, ahol a nyugati orientáció támogatottsága az elmúlt évben csökkent: 43 helyett már csak 27 százalékos. A megkérdezettek 12 százaléka nem tudja, milyen geopolitikai irányvonalat kellene az országnak követnie.

Ugyancsak Románia az egyetlen ország, ahol csökkent a demokráciába vetett bizalom: 30 százalékról 23-ra, ugyanakkor itt a legnagyobb – 60 százalékos – azok aránya, akik egy erős kezű, autoriter vezetőben látnák a megoldást.

Ennek fényében nem meglepő, hogy 66 százalék szerint mindegy, ki van hatalmon, mert úgysem változik semmi. Mindazonáltal ha holnap népszavazást tartanának a NATO-tagságról, 80 százalék a katonai szövetségben való bennmaradásra szavazna.

„Elengedték” Iohannist

Klaus Iohannis mesterségesen felépített politikai termék volt, amelyet úgy gyúrtak össze, hogy megfeleljen két alapvető feltételnek: egyrészt legyen képtelen az önálló gondolkodásra, elkerülendő a váratlan politikai húzások lehetőségét, másrészt illeszkedjen abba a hazai és külföldi „külvilág” felé megnyilvánuló kényszeres megfelelési igyekezetbe, ami a meglehetősen extrovertált, valamint számos gerjesztett és öngerjesztett történelmi frusztráció által terhelt román társadalom jelentős részére jellemző – magyarázta a felmérés némileg meglepő eredményeit a Krónikának Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője.

A nagybányai születésű szakértő szerint mivel a „fősodor-média” hazai és külföldi szárnyai által előkészített talajon a „vörös pestis”, azaz a fő ellenfél, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjével szemben a román társadalom akár egy seprűt is megszavazott volna, kaptak helyette egy „beszélő ruhásszekrényt”.

„A tervezők egyetlen lényeges elemről feledkeztek meg: a román elnöknek, ha már nem alkalmas, legalább szórakoztatónak kell lennie! Miután a második mandátumát is csak úgy tudták „megnyeretni” Iohanisszal, hogy egy nála még gyatrább ellenjelöltet (Viorica Dăncilă) indítottak ellene, a kérdésben szereplő 44 százalékos támogatottság is inkább csak egy mesterségesen, alaptalanul felpumpált virtuális számnak tűnik, a 29 százalék pedig azt jelzi, hogy mivel – elvileg – már nem indulhat újabb mandátumért, és ezért a tervezők számára már nem rendelkezik belpolitikai értékkel, nincs értelme különösebb energiát fektetni a belföldi imázsépítésbe” – hangsúlyozta Pászkán Zsolt.

Nosztalgia a diktatúra iránt

Arra a felvetésre, hogy minek tudható be Romániában a demokrácia iránti elkötelezettség csökkenése, Pászkán felhívta a figyelmet: a GLOBSEC nem semleges agytröszt, hanem a „fősodor-narratíva” egyik közép-kelet-európai zászlóshajója, a válasz ugyanakkor részben az előző kérdésben is megtalálható. „A politikai/gazdasági irányítók által „valóságshow”-vá változtatott közéletet akként fogyasztó román társadalom beleunt a jelenlegi társadalomszervezési formátumba, és mivel a „fősodor-média” és rajta keresztül a „fősodor-narratíva” bármilyen más modellt elzár a közvélemény elől, ez utóbbi számára újra felértékelődik az, amelyet közvetlenül vagy közvetve ismerni vél” – hangsúlyozta.

Felidézte: a Friedrich Ebert Alapítvány egyik friss felmérése azt mutatja, hogy Romániában szinte minden korcsoportban erősödik a kommunista rendszer iránti vonzódás, kivételt csak az az 1962 és 1980-as évek között születettek képeznek, akik a saját bőrükön tapasztalták meg e rendszer „hatékonyságát” és „jótéteményeit”.

„Amennyiben ezek az adatok helytállók, nem csoda, hogy a kommunista tömbön belül a legbolsevikabb rendszert kitermelő Romániában a legnagyobb vonzódás egy tekintélyelvű vezető iránt” – hívta fel a figyelmet az elemző.

Felvetésünkre, hogy mindezek alapján megerősödhetnek-e a szélsőséges pártok, kifejtette: a fentiek alapján jelenleg úgy néz ki, hogy a romániai „valósághow”-ban két rendszerkritikus irány termelődhet ki.

Az egyiket az AUR, vagy valamilyen mutációja képviselheti majd, amelyik a befele fordulás érzetét, benyomását keltve igyekszik majd valamiféle fogódzót adni a mindennapi élet bizonytalanságaiba belefáradt, a fentebbi FEA-felmérés által kimutatott csalódott társadalmi rétegeknek. A másikat pedig az egyesült államokbeli oligarchák és az európai uniós eurokraták által fenntartott, finanszírozott és a „fősodor-média” által népszerűsített neobolsevik irányvonal valamiféle romániai mutációja képviseli majd (az utóbbi évtizedekben felerősödött neobolsevizmust nem az ideológiai tartalom, hanem a hatalom megszerzési és –gyakorlási technikák teszik a XX. századi bolsevizmus replikájává).

Erre eredetileg az USR, majd a PLUS jelentkezett be, de ez utóbbi megszűnésével és az előbbi „konszolidálásával” egyelőre képviselet nélkül maradt. „Elválik, hogy e neobolsevik irányvonal egyik jeles képviselője, Dacian Cioloş ezt a szerepet a mostanában beharangozott, az USR-ből kiváló, főleg európai parlamenti képviselőkből álló REPER-re próbálja-e kiosztani, vagy a politikai aktivizmusban jeles­kedő, zömmel a már említett oligarchák és eurokraták által finanszírozott „civil szervezetek” valamelyike kapja majd ezt a feladatot” – mutatott rá Pászkán Zsolt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Törököktől vásárolt hadihajóval védené Románia a fekete-tengeri gázvezetéket, csak nehéz felfegyverezni

Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.

Törököktől vásárolt hadihajóval védené Románia a fekete-tengeri gázvezetéket, csak nehéz felfegyverezni
2025. július 18., péntek

Csökkentik az önkormányzati alkalmazottak és a helyi rendőrök számát – újabb megszorítási javaslatokat ismertetettek

A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.

Csökkentik az önkormányzati alkalmazottak és a helyi rendőrök számát – újabb megszorítási javaslatokat ismertetettek
2025. július 18., péntek

Nőtt a román hadsereg, egyelőre vonzó a fizetés, de több katonára lenne szüksége az országnak

A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.

Nőtt a román hadsereg, egyelőre vonzó a fizetés, de több katonára lenne szüksége az országnak
2025. július 18., péntek

Az egészségbiztosítási járulék kiterjesztése miatt késik a nyugdíjak újraszámolása

Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.

Az egészségbiztosítási járulék kiterjesztése miatt késik a nyugdíjak újraszámolása
2025. július 18., péntek

Leépítések a miniszterelnökségnél: a posztok 40 százalékát megszüntetik a kormányhivatalban

A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.

Leépítések a miniszterelnökségnél: a posztok 40 százalékát megszüntetik a kormányhivatalban
2025. július 18., péntek

„A polgár nem postás”: intézkedés a felesleges bürokrácia csökkentése érdekében

Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.

„A polgár nem postás”: intézkedés a felesleges bürokrácia csökkentése érdekében
2025. július 18., péntek

Erdélyi megyékben is okozott károkat a vihar

Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.

Erdélyi megyékben is okozott károkat a vihar
2025. július 18., péntek

Emberéletet is követelt az ítéletidő Bukarestben

Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.

Emberéletet is követelt az ítéletidő Bukarestben
2025. július 17., csütörtök

Szertefoszló álomnyaralás: újabb szegénységi bizonyítvány Romániának

Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.

Szertefoszló álomnyaralás: újabb szegénységi bizonyítvány Romániának
2025. július 17., csütörtök

Sok pénze bánta a szélsőjobbnak a gyanús finanszírozást, de Nicușor Dant is megbüntették

Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.

Sok pénze bánta a szélsőjobbnak a gyanús finanszírozást, de Nicușor Dant is megbüntették