A karantén elrendeléséről minden esetben indoklással ellátott határozatot kell kibocsátania a közegészségügyi igazgatóságnak, amelyben fel kell tüntetni a dokumentum kibocsátásának dátumát, a karanténba helyezett személy nevét és személyi adatait, a karantén időtartamát, illetve az intézkedés megfellebbezésére vonatkozó lehetőségeket.

Az elkülönítés a fertőző betegségben szenvedő személyek vagy kórokozó-hordozók lakhelyi vagy kórházi elkülönítését jelenti egészségi állapotuk nyomon követése és/vagy kezelés céljából. „A kezelés csak indokolt esetben alkalmazandó és csak az érintett beteg hozzájárulásával” – írja elő az Agerpres hírügynökség által ismertetett tervezet. Az intézményes vagy otthoni karantén azon személyek esetében rendelhető el, akik fertőzésgyanúsnak minősülnek, akik járványügyi szempontból fokozott biztonsági kockázatot rejtő térségből érkeznek, illetve akik közvetlen kapcsolatba kerültek igazoltan fertőzött személyekkel.

Ambrus Izabella, az RMDSZ Brassó megyei parlamenti képviselője a szakbizottságban elfogadott RMDSZ-javaslatokról elmondta, a szövetség javaslataként csak annak a személynek kell karanténba vonulnia, aki közvetlen kapcsolatba került a fertőzöttel. Közölte, pontosítottak a beteg személy meghatározásán, ennek értelmében kizárólag objektív orvosi kivizsgálás során lehet betegnek minősíteni az egyént, nem pusztán a tünetei alapján, ahogyan azt a kormány javasolta. „Továbbá a tünetmentes betegek kórházi beutalására csak abban az esetben kerülhet sor, ha objektív klinikai vizsgálat eredményeként olyan elváltozásokat fedeznek fel, amely az illető fertőző betegségre jellemzőek” – közölte Ambrus Izabella.

A tünetmentes fertőzötteket lakhelyi elkülönítésbe helyezik, leszámítva azokat az eseteket, amikor a kórokozó típusa és fertőzőképessége megköveteli az egészségügyi intézményben való elkülönítést. Egyedi esetekben, ha a kivizsgálás során az orvos úgy ítéli meg, hogy fennáll egy fertőző betegség közösségi terjedésének veszélye, tájékoztatnia kell a közegészségügyi igazgatóságot, amely elrendelheti az érintett beteg karanténba helyezését a kórházon belül.

Erre szerinte csak akkor kerülhet sor, ha az objektív klinikai vizsgálat során olyan szervi elváltozásokat fedeznek fel, és csatolnak az orvosi dokumentációhoz, amely a kórházi beutalást a páciens gyógyulása érdekében megköveteli. „Ilyen esetekben, a betegek minél jobb tájékoztatását követően is, törekedni kell a beleegyezésük megszerzésére, amely a saját gyógyulásukat célozza legfőképpen” – taglalta Vass Levente.

A tervezet azt is előírja, hogy a központi és helyi hatóságoknak biztosítaniuk kell az otthoni karanténban vagy elkülönítésben levő személyek élelmiszerekkel és gyógyszerekkel való ellátását, amennyiben nekik nem áll módjukban beszerezni ezeket. Az ezzel járó költségeket az egészségügyi minisztérium költségvetéséből fedezik. A képviselők által elfogadott módosító javaslatok ugyanakkor lehetőséget biztosítanak a karantén és az elkülönítés elrendelésére vonatkozó döntés megóvására is. Az óvásokat sürgősségi eljárással kell tárgyalni, és a döntéshozatal legtöbb 24 órát halasztható, az indoklást pedig a határozathozatalt követő 48 órán belül kell közölni. Az elsőfokú határozat végrehajtandó, és két napon belül megfellebbezhető.

A tervezet leszögezi még, hogy járványhelyzetben vagy biológiai veszély esetén az illetékes intézményvezetők, az akció parancsnoka vagy az egészségügyi miniszter elrendelheti az egészségügyi dolgozók áthelyezését legtöbb 30 napra. Ez idő alatt az áthelyezett egészségügyi dolgozónak az annak szolgáltatásait igénybe vevő intézmény, az illetékes helyi önkormányzat vagy a minisztérium biztosít szállást és teljes ellátást – írja még elő a jogszabályjavaslat.