Marcel Ciolacu fogadja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet főtitkárát (jobbra) a kormánypalotában
Fotó: Gov.ro
Románia gazdasága idén 3,1 százalékkal, jövőre 3,3 százalékkal nőhet – jelentette ki kedden a bukaresti Victoria-palotában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára, aki számos ajánlást – többek között a nyugdíjkorhatár emelését – fogalmazott meg a román kormánynak.
2024. március 12., 18:512024. március 12., 18:51
2024. március 12., 19:082024. március 12., 19:08
Mathias Cormann a Románia gazdasági helyzetét értékelő OECD-jelentést ismertetve emlékeztetett arra, hogy 2022-ben még 16,8 százalékos volt az éves infláció, amit a Román Nemzeti Bank erőfeszítéseinek köszönhetően azóta sikerült ugyan elfogadható szintre mérsékelni, de még mindig nagyon magas, és a munkaerőköltségek is emelkednek. „Idén 3,1 százalékos, 2025-ben pedig 3,3 százalékos GDP-növekedést várunk. Az exportpiac javulására számítunk, aminek jótékony hatása lesz Románia gazdaságára is” – jelentette ki az OECD főtitkára.
Utóbbira amiatt – tette hozzá –, mivel a deficit a tavalyi csökkenése ellenére továbbra is magas, és várhatóan idén is 6 százalékhoz fog közelíteni. Mathias Cormann szerint csökkenteni kell az államadósságot is, mert ez teszi lehetővé a fenntartható növekedést. Ugyanakkor nyomást gyakorolt a költségvetésre a népesség elöregedése, mivel egyre több ember függ a nyugdíjtól, ezért Romániának meg kell találnia a módját annak is, hogy a többletkiadásokra tekintettel miként biztosíthat megfelelő szociális védelmet.
A nemzetközi szervezet főtitkára úgy vélekedett, a nyugdíjkorhatár meghosszabbítása pozitív hatással lenne a gazdaságra. Erre azért is van szükség szerinte, mert növelni kellene a költségvetési bevételeket, amelyek a GDP mindössze 27 százalékát teszi ki, szemben az OECD-tagállamok 44 százalékos átlagával. Mathias Cormann a kiadások lefaragását, az adórendszer digitalizálását és az adókedvezmények korlátozását is szükségesnek tartja. Emellett szerinte Romániában növelni kellene a termelékenységet, amelynek az éves növekedési üteme az utóbbi időszakban 3 százalékra csökkent. Úgy vélekedett, hogy az országnak ehhez teljes mértékben ki kellene használnia az uniós forrásokat.
Ugyanezen az eseményen Marcel Ciolacu a legfontosabb országos célkitűzésnek nevezte Románia számára az OECD-hez való csatlakozást. A miniszterelnök szerint a kormány tagjainak kötelességük elmagyarázni a román állampolgároknak a nemzetközi szervezethez való csatlakozás előnyeit. „Kötelességünk elmondani az embereknek, hogy az OECD-hez való csatlakozás jobb életet jelent valamennyi romániai számára, ugyanakkor a beruházások fellendülését, az ország fokozottabb nemzetközi gazdasági érvényesülését és egy jobban teljesítő közigazgatást von maga után. És ez csak néhány azok közül az előnyök közül, amelyekkel e tekintélyes szervezethez való tartozás jár” – fogalmazott Ciolacu az eseményen, amelyen Mathias Cormann, az OECD főtitkára is jelen volt.
A miniszterelnök hozzátette: örül annak, hogy a teljes politikai osztály megértette támogatja a csatlakozási folyamatot, csakúgy, mint a magánszektor, valamint a különböző gazdasági ágazatok és a civil társadalom szakemberei. Azt is megemlítette, hogy a jelenlegi kormányprogram az ország gazdaságának és szociális hálózatának korszerűsítésére összpontosít, és ezek a célok összhangban vannak az OECD-jelentésbe foglalt ajánlásokkal. „Emiatt a legnagyobb komolysággal fogjuk kezelni ezeket az ajánlásokat” – szögezte le.
Ezek között szerepelnek a középtávú költségvetési konszolidációs terv végrehajtására, a költségvetési hiány csökkentésére és a nyugdíjrendszer reformjára tett intézkedések. Cioalacu emlékeztetett, hogy a kormány jelenleg nagy erőfeszítéseket tesz az adóhatóság korszerűsítésére az adóbehajtás hatékonyságának növeléséért, ugyanakkor egy sor intézkedést tervez a szociális rendszer hatékonyabbá tételére, többek között a munkát kereső személyek támogatására vagy az iskolaelhagyás jelenségének csökkentésére.
A miniszterelnök megerősítette Bukarest elkötelezettségét az OECD jelentésében foglalt ajánlások és a nemzetközi szervezethez való csatlakozáshoz szükséges előírások betartása mellett. Azt is hangsúlyozta, hogy az OECD-csatlakozás követelte reformok szoros kapcsolatban állnak az országos helyreállítási tervbe foglaltakkal, így ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósítása jelentősen hozzájárul majd a csatlakozás megvalósulásához. „Az OECD 2026-ban fogja közzétenni következő gazdasági jelentését országunkról. Azt akarom, hogy 2026 a csatlakozás évét jelentse Románia számára” – szögezte le Marcel Ciolacu.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!