Utóbbira amiatt – tette hozzá –, mivel a deficit a tavalyi csökkenése ellenére továbbra is magas, és várhatóan idén is 6 százalékhoz fog közelíteni. Mathias Cormann szerint csökkenteni kell az államadósságot is, mert ez teszi lehetővé a fenntartható növekedést. Ugyanakkor nyomást gyakorolt a költségvetésre a népesség elöregedése, mivel egyre több ember függ a nyugdíjtól, ezért Romániának meg kell találnia a módját annak is, hogy a többletkiadásokra tekintettel miként biztosíthat megfelelő szociális védelmet.

A nemzetközi szervezet főtitkára úgy vélekedett, a nyugdíjkorhatár meghosszabbítása pozitív hatással lenne a gazdaságra. Erre azért is van szükség szerinte, mert növelni kellene a költségvetési bevételeket, amelyek a GDP mindössze 27 százalékát teszi ki, szemben az OECD-tagállamok 44 százalékos átlagával. Mathias Cormann a kiadások lefaragását, az adórendszer digitalizálását és az adókedvezmények korlátozását is szükségesnek tartja. Emellett szerinte Romániában növelni kellene a termelékenységet, amelynek az éves növekedési üteme az utóbbi időszakban 3 százalékra csökkent. Úgy vélekedett, hogy az országnak ehhez teljes mértékben ki kellene használnia az uniós forrásokat.

Ugyanezen az eseményen Marcel Ciolacu a legfontosabb országos célkitűzésnek nevezte Románia számára az OECD-hez való csatlakozást. A miniszterelnök szerint a kormány tagjainak kötelességük elmagyarázni a román állampolgároknak a nemzetközi szervezethez való csatlakozás előnyeit. „Kötelességünk elmondani az embereknek, hogy az OECD-hez való csatlakozás jobb életet jelent valamennyi romániai számára, ugyanakkor a beruházások fellendülését, az ország fokozottabb nemzetközi gazdasági érvényesülését és egy jobban teljesítő közigazgatást von maga után. És ez csak néhány azok közül az előnyök közül, amelyekkel e tekintélyes szervezethez való tartozás jár” – fogalmazott Ciolacu az eseményen, amelyen Mathias Cormann, az OECD főtitkára is jelen volt.

A miniszterelnök hozzátette: örül annak, hogy a teljes politikai osztály megértette támogatja a csatlakozási folyamatot, csakúgy, mint a magánszektor, valamint a különböző gazdasági ágazatok és a civil társadalom szakemberei. Azt is megemlítette, hogy a jelenlegi kormányprogram az ország gazdaságának és szociális hálózatának korszerűsítésére összpontosít, és ezek a célok összhangban vannak az OECD-jelentésbe foglalt ajánlásokkal. „Emiatt a legnagyobb komolysággal fogjuk kezelni ezeket az ajánlásokat” – szögezte le.

Ezek között szerepelnek a középtávú költségvetési konszolidációs terv végrehajtására, a költségvetési hiány csökkentésére és a nyugdíjrendszer reformjára tett intézkedések. Cioalacu emlékeztetett, hogy a kormány jelenleg nagy erőfeszítéseket tesz az adóhatóság korszerűsítésére az adóbehajtás hatékonyságának növeléséért, ugyanakkor egy sor intézkedést tervez a szociális rendszer hatékonyabbá tételére, többek között a munkát kereső személyek támogatására vagy az iskolaelhagyás jelenségének csökkentésére.

A miniszterelnök megerősítette Bukarest elkötelezettségét az OECD jelentésében foglalt ajánlások és a nemzetközi szervezethez való csatlakozáshoz szükséges előírások betartása mellett. Azt is hangsúlyozta, hogy az OECD-csatlakozás követelte reformok szoros kapcsolatban állnak az országos helyreállítási tervbe foglaltakkal, így ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósítása jelentősen hozzájárul majd a csatlakozás megvalósulásához. „Az OECD 2026-ban fogja közzétenni következő gazdasági jelentését országunkról. Azt akarom, hogy 2026 a csatlakozás évét jelentse Románia számára” – szögezte le Marcel Ciolacu.