Megvan a technológia arra, hogy hasonló terepen miként építenek autópályát, Horvátországban, Olaszországban sziklába is vájtak alagutakat.
Fotó: Wikimedia Commons
Bár a finanszírozási szerződést tavaly aláírták, hatalmas késésben van a Brassót Ploiești-tel összekötő sztrádaszakasz ütemterve, még a nyomvonalat sem sikerült véglegesíteni. A Krónikának nyilatkozó parlamenti képviselő szerint évtizedek óta húzódik a fontos turisztikai célpontot kiszolgáló, az ország történelmi régióit összekötő autópálya megépítése, mert mindig kiderül, hogy „valamiért” nem lehet kivitelezni.
2022. augusztus 31., 08:192022. augusztus 31., 08:19
Drágállja, éppen ezért elfogadhatatlannak tartja a Brassó–Ploiești közötti autópálya-szakasznak a konzultáns cég által kiválasztott tervváltozatát Sorin Grindeanu közlekedési miniszter. A projekt emiatt késik, holott a finanszírozási szerződés értemében 2023 szeptemberéig el kellene készülnie a megvalósíthatósági tanulmánynak, ám a folyamat első szakaszán, a nyomvonal rögzítésén sem sikerült túllépni.
Grindeanu úgy nyilatkozott, sokallja az összeget, nem fogadja el ezt a megoldást, és azt javasolta a megrendelőnek, a közúti infrastruktúráért felelős országos társaságnak (CNAIR), hogy keressen olcsóbb variánst. Közben a Hotnews hírportál által megszólaltatott politikusok is aberrációnak nevezik a javasolt változatot, amelyről Cătălin Drulă volt szállítási miniszter úgy fogalmazott: „fantazmagória”.
Elsősorban az a kifogás, hogy túl sok alagút szerepel a jelenlegi változatban, ezért el is nevezték „metró-autópályának”, ugyanis a 105 kilométeres szakaszon 50 kilométernyi alagutat építenének, ezenkívül pedig még több mint 20 kilométert kitevő hidat. A javaslat bírálói arra hivatkoznak, hogy felesleges alagutak is szerepelnek a javaslatban, rögtön Ploiești után például egy 2,7 kilométeres, holott ott még alföldön haladna az autópálya.
A Pro Infrastruktúra Egyesület elfogadhatatlannak nevezte a késlekedést, hiszen a munka neheze még ezután következik, a tervezett nyomvonalon el kell végezni a geotechnikai terepi vizsgálatokat. Közben a megrendelő állami társaság képviselői továbbra is arról beszélnek, hogy még semmi sincs kőbe vésve, ugyanakkor a Prahova völgyén áthaladó 60 kilométeres szakasz megépítése technikailag az egyik legnehezebb projekt országos szinten, elsősorban azért, mert az autópályának a tranzit- és a turisztikai forgalmat is kezelnie kell. Abban bíznak, hogy az év végéig legalább a nyomvonalat sikerül véglegesíteni.
„Kevés pénzből nem lehet nagy dolgokat megvalósítani, olcsó húsnak általában híg a leve” – szögezte le megkeresésünkre Benedek Zakariás, a képviselőház infrastrukturális beruházásokkal foglalkozó és közlekedésügyi szakbizottságának RMDSZ-es tagja. A politikus tarthatatlannak nevezte, ami a Prahova völgyében zajlik, mivel a Brassó és Bukarest közötti 160 kilométert négy óra alatt lehet megtenni gépkocsival. Éppen ezért ezen a szakaszon rengeteg a közlekedési baleset, a gépkocsivezetők elfáradnak, megunják, hogy araszolni kénytelenek, felelőtlen előzésekbe bocsátkoznak. A civilben építész, korábban útépítésre szakosodott szebeni vállalatnál tevékenykedő képviselő megszámolta: a Prahova-völgyi településeken 39 gyalogátjáró lassítja a forgalmat.
– állapította meg lapunknak Benedek Zakariás. Kifejtette, a megvalósíthatósági tanulmányt a beruházó rendeli meg, több változatot javasolnak a nyomvonalra, ebből a konzultáns cég választ, végül a megrendelő eldönti, melyiket választja és tervezteti meg.
„Miért gond, ha alagutakat terveznek? Ha nem alagutat építenek, akkor a hegyoldalba vagy viadukton kell vinni a sztrádát, ennek a kivitelezése nem könnyebb, csak lehet, hogy 10–15 százalékkal olcsóbb” – fejtette ki a szakpolitikus.
„Nem mondhatjuk mindig azt, hogy nem lehet. Megoldásokat kell találni, és ha drága a kivitelezés, akkor különdíjat kell majd kiróni a sztrádára, erre is van példa” – húzta alá a parlamenti képviselő.
Úgy véli, amíg az autópálya megépül, megoldásokat kell találni arra, hogy gyorsítsák a közlekedést a Prahova völgyében. Bușteni városában nem csak hétvégén, hanem hétköznapokon is csak araszol a forgalom, a településeken a gyalogosok számára felüljárókat kellene építeni, ezzel számukra is garantálnák a biztonságos átkelést. Másrészt Benedek Zakariás szerint a turisztikai idényben óránként lehetne vonatokat indítani Bukarestből, a szállásadók pedig megoldanák a vasútállomásról a transzfert, és ez is enyhítené a nyomást a rendkívül forgalmas szakaszon.
Új szakaszba lépett a hosszú ideje tervezgetett kolozsvári körgyűrű megvalósítása: nekiláttak a felüljáró-építésnek az ország egyik legforgalmasabb útszakaszán, a DN1-es jelzésű főúton, a kincses város és Szászfenes között.
Egy fiatalember meghalt, három személy pedig megsérült egy kedd délutáni közlekedési balesetben a Maros megyei Apold község környékén.
Az Európai Parlament elnöke a Temesvár az Európai Értékekért Díj idei kitüntetettje. Roberta Metsola a május 22-i ünnepségen veheti át az elismerést.
Ha megvalósul a költözés, több mint 15 éve húzódó ügy végére kerülhet pont, Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt Vauban-típusú vára civil használatba mehet át.
A következő napokban fokozatos lehűlés kezdődik – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) május 4-éig érvényes előrejelzéséből.
Lehoztak kedd hajnalban a hegyimentők a Máramarosi-havasokból két ukrán állampolgárt, akik egy meredek hegyoldalon jutottak át Romániába – számolt be a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Életét vesztette egy tinédzser húsvéthétfőn rollerezés közben Argeș megyében. Ezzel egy időben egy motorkerékpáros súlyos állapotban kórházba került Fehér megyében, miután villámcsapás érte.
Erdélyben kihelyezik a fekete lobogót a katolikus templomokra, Ferenc pápa temetése napjáig pedig mindennap délben és este 7 órakor meghúzzák a harangokat a Szentatya lelki üdvéért.
„Krisztus mai követőiként nekünk is tanúkká kell válnunk: szavainkkal és egész életünkkel kell hirdetnünk, hogy Krisztus él, és az Ő szeretete mindannyiunkat átformálhat” – üzeni a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye pásztorlevele.
„Adjunk hálát az irgalmas Istennek mindazért, amit Ferenc pápa által feltárt nekünk küldetésünkről és örök célunkról” – írja a katolikus egyházfő húsvéthétfőn bekövetkezett halálára Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püsp
szóljon hozzá!