Képünk illusztráció
Fotó: Székelyhon
Mintegy 19 800 személy halt meg 2021-ben közúti balesetben az Európai Unió (EU) országaiban, 5 százalékkal többen, mint az előző esztendőben, de 13 százalékkal kevesebben, mint a világjárvány előtt, azaz 2019-ben – derül ki az Európai Bizottság (EB) hétfőn közzétett adataiból.
2022. március 28., 18:192022. március 28., 18:19
2021-ben is Svédországban voltak a legbiztonságosabbak a közutak (18 haláleset/millió fő), és Romániában a legkevésbé biztonságosak (93 haláleset/millió fő). Az uniós átlag 44 haláleset/millió fő volt – írja az Agerpres.
A kimutatások szerint 2019-2020-ban 17 százalékkal kevesebben vesztették életüket balesetben az uniós utakon. Az EU célja 2030-ra felére csökkenteni a halálos kimenetelű balesetek számát. Az elmúlt egy évtizedben egyébként 36 százalékos csökkenést jegyeztek ezen a téren.
A pandémia előtti adatokhoz mérten átlagban 13 százalékkal mérséklődött tavaly a halálesetek száma, a legjelentősebb – több mint 20 százalékos – csökkenés Dániában, Belgiumban, Portugáliában, Lengyelországban és Litvániában volt tapasztalható. Ezzel szemben Lettország, Szlovénia és Finnország az elmúlt két évben növekedést jelentett a halálesetek számát illetően.
A halálos kimenetelű közúti balesetek 52 százaléka vidéki, 40 százaléka városi utakon, 8 százaléka pedig autópályákon következett be. A halálos balesetek áldozatainak 43 százalékát autóban ülők (sofőrök és utasok), 20 százalékát gyalogosok, 18 százalékát motorkerékpárosok vagy mopedesek, 10 százalékát kerékpárosok tették ki.
A motorkerékpárosok és mopedesek, valamint a kerékpárosok a halálesetek 18, illetve 14 százalékát tették ki, így a városi területeken történt balesetek halálos áldozatainak közel 70 százaléka a veszélyeztetett úthasználók közül került ki.
A legtöbb halálos áldozat férfi volt (négyből három - 77 százalék), ugyanakkor az áldozatok több mint egynegyede – 28 százalék – az idős korosztályhoz tartozott. Az EU-ban közúti balesetben elhunytak 12 százaléka 18 és 24 év közötti volt, miközben ez a korcsoport az EU lakosságának csupán 7 százalékát teszi ki. A statisztikák szerint tehát nagyobb a valószínűsége annak, hogy fiatalok válnak halálos kimenetelű közúti balesetek részeseivé.
Valóságos tömegmészárlás zajlik a romániai utakon, aminek köszönhetően az ország „egyáltalán nem tiszteletre méltó helyet” foglal el az európai államok sorában – fogalmazta meg szerdán Lucian Bode belügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálta Sorin Gridneanu, a kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke a kormány által felelősségvállalással beterjesztett gazdasági megszorító intézkedések egyes elemeit.
Kedden is kitart a kánikula szinte az egész országban – figyelmeztetnek a meteorológusok.
A romániai polgárok szűk többsége egyelőre elégedett Nicușor Dan nemrég hivatalba lépett államfő tevékenységével – derül ki egy közvélemény-kutatásból.
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.
A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.
A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.
Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.
Megkezdte a három ellenzéki párt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését, miután a kormány hétfőn felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedéseket.&
Alapfokon tizenhárom év három hónap szabadságvesztésre, valamint az áldozatoknak százezer eurónyi kártérítés kifizetésére ítélte kiskorú elleni nemi erőszak miatt az ügyben eljáró bíróság a „zsenimentorként” ismert férfit, Kristóf Lajost.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!