Másodszor is megszavazták a magyarellenes Trianon-törvényt

•  Fotó: Bíró Blanka

Fotó: Bíró Blanka

Módosítás nélkül, döntéshozó kamaraként ismét megszavazta kedden a bukaresti képviselőház azt a jogszabályt, amely román nemzeti ünneppé nyilvánítja a trianoni diktátum 1920. június 4-i aláírásának évfordulóját, június 4-ét. Az RMDSZ szerint a törvénnyel a román pártok éket vernek a román és a magyar közösség közé.

Balogh Levente

2020. november 03., 15:162020. november 03., 15:16

2020. november 03., 16:302020. november 03., 16:30

A képviselőház 175 támogató és 23 nem szavazattal, 85 tartózkodás mellett szavazott ismét igennel a magyarellenes jogszabályra, amelyet az államfőnek immár ki kell hirdetnie. Mint ismeretes, a parlament májusban egyszer már elfogadta a jogszabályt, de Klaus Iohannis államfő először alkotmányossági normakontrollt kért a törvény kapcsán, majd miután az alkotmánybíróság alkotmányosnak nyilvánította, megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. A szenátus azonban szeptember végén, a képviselőház pedig most bólintott rá másodízben is.

Iohannis felülvizsgálati kérelmében azt kifogásolta, hogy a több szakértő és civil szervezet által bírált törvénytervezet autentikus és tartalmas közvita nélkül született, ezért a jogalkotási folyamat újrakezdésére, történészek, kutatók, a civil szféra bevonására kérte fel a parlamentet.

Az elnök szerint Romániának EU-tagállamként nyitottnak kell lennie a párbeszédre, éretten kell kezelnie a megosztó témákat, és ebben nagyfokú felelősségük van az állami intézményeknek.

A jogszabály értelmében a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A törvény felhatalmazza a hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.

A kisebbségben kormányzó liberálisok (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) az államfő álláspontját átvéve nem támogatta a jogszabályt, az azt kidolgozó ellenzéki, de a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD), valamint a szélsőséges magyarellenességet fő doktrínájává tevő Népi Mozgalom Párt (PMP) voksai elegendőek voltak az elfogadásához.

Mint ismeretes, a tervezetet Titus Corlățean PSD-s szenátor terjesztette be, miután a magyar parlament a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította 2020-at. Benedek Zakariás, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője korábban a Krónikának elmondta: az RMDSZ nem tudta megakadályozni a jogszabály elfogadását, mivel a PSD a PMP-vel közösen erőltette azt. A politikus a törvénytervezet keddi vitája alatt elmondta: jelenleg a román pártok nem érdekeltek abban, hogy olyan rendelkezéseket fogadjanak el, amelyek az ország fejlesztését szolgálják, hanem inkább politikai célokra használják a törvényhozást, mint például a Trianon napjának a törvénye.

Benedek Zakariás úgy vélekedett: ezzel a törvénnyel a román pártok éket vernek a román és a magyar közösség közé. „Meggyőződésem, hogy sokkal hatékonyabb lenne a munkánk, hogyha olyan törvényekről szavazhatnánk, amelyek az ország fejlődését célozzák, amelyek a jövőbe és nem pedig a múltba mutatnak, nem elválasztanak, hanem szorgalmazzák a békés együttélést” – idézte a frakcióvezetőt az RMDSZ hírlevele. Hozzátette: Erdély elcsatolásával Románia nem csak területileg gazdagozott, hanem az itt élő magyar közösséggel is, kultúrájával és hagyományával.

A plénumban elhangzott vitán Benedek Zakariás arra kérte a román pártok képviselőit, hogy közösen, mielőbb dolgozzanak ki stratégiát az ország fejlesztéséről, arról, hogy miként nézzen ki Románia 10 év múlva.

3 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 12., szombat

Egy nyugdíjasnak 50 lej is sokat jelent – A PSD a deficitcsökkentő intézkedések terhének elosztását bírálja

A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.

Egy nyugdíjasnak 50 lej is sokat jelent – A PSD a deficitcsökkentő intézkedések terhének elosztását bírálja
2025. július 12., szombat

Megválasztották Ilie Bolojant a PNL elnökévé, a cél a demokratikus jobboldal újjáépítése

Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.

Megválasztották Ilie Bolojant a PNL elnökévé, a cél a demokratikus jobboldal újjáépítése
2025. július 12., szombat

A PSD távol marad a PNL kongresszusától, nem ugyanaz a kormányzati és a politikai együttműködés

A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.

A PSD távol marad a PNL kongresszusától, nem ugyanaz a kormányzati és a politikai együttműködés
2025. július 12., szombat

Nicușor Dan a PNL kongresszusán: az a legjobb az országnak, ha a koalíció folytatja a munkáját

Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.

Nicușor Dan a PNL kongresszusán: az a legjobb az országnak, ha a koalíció folytatja a munkáját
2025. július 11., péntek

„Veszélyben” az állami vállalatok vezetőségei – ismertette a deficitcsökkentés második csomagját a miniszterelnök

Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.

„Veszélyben” az állami vállalatok vezetőségei – ismertette a deficitcsökkentés második csomagját a miniszterelnök
2025. július 11., péntek

Az államkasszába utalta fizetése 20 százalékát az energiaügyi miniszter

Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.

Az államkasszába utalta fizetése 20 százalékát az energiaügyi miniszter
2025. július 11., péntek

Megszabadulna a román hadsereg a Kalasnyikovoktól, nagyszabású fegyverbeszerzést tervez

Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.

Megszabadulna a román hadsereg a Kalasnyikovoktól, nagyszabású fegyverbeszerzést tervez
2025. július 11., péntek

Megtagadta egy korábbi miniszterelnök fuvarozását egy bukaresti taxis, most már bánhatja

A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.

Megtagadta egy korábbi miniszterelnök fuvarozását egy bukaresti taxis, most már bánhatja
2025. július 11., péntek

Sok állami cég vezetőjét „kényeztetik el” csillagászati összegű fizetéssel, de akadt, aki lemondott róla

Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.

Sok állami cég vezetőjét „kényeztetik el” csillagászati összegű fizetéssel, de akadt, aki lemondott róla
2025. július 11., péntek

Visszaelőzte a PSD a PNL-t, de továbbra is az AUR a nyerő egy friss felmérés szerint

A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.

Visszaelőzte a PSD a PNL-t, de továbbra is az AUR a nyerő egy friss felmérés szerint