Kérdésünkre, hogy miért nincsenek mostanában politikusok elleni eljárások korrupciós ügyekben, a nagybányai származású elemző azt mondta, most azok vannak hatalmon, akik az eddigi bel- és külföldi „megrendelők” számára fontosak, vagy legalábbis elfogadhatók. „Ez lehet a magyarázata annak, hogy miniszter lehetett Ion Ştefanból, aki a villájával kapcsolatos, a valóságnak nem megfelelő bevallásaival éveken keresztül megrövidítette a focşani-i önkormányzatot. Vagy annak, hogy Costel Alexe környezetvédelmi miniszter és családja gyanús ingatlanügyletei ellenére nem indult semmilyen eljárás” – hangsúlyozta Pászkán Zsolt. Úgy véli, a Nemzeti Liberális Párt 2019-es kormányra kerülése előtt, és különösen Laura Codruţa Kövesi uralkodása idején szinte elképzelhetetlen lett volna, hogy ilyen magas rangú tisztségviselők „megússzák” a vizsgálatot, amennyiben nem a „megfelelő” párthoz tartoztak.

Ebből a szempontból érdekes változást jelentett, hogy Klaus Iohannis a DNA egyetlen éves tevékenységi beszámolóján sem vett részt azóta, hogy az alkotmánybíróság őt Kövesi leváltására kényszerítette, holott korábban mindig ott volt a nagy pompával és militarizált környezetben megtartott eseményen.

Nemrég őrizetbe vették a Laura Codruța Kövesi volt DNA-vezér egyik legismertebb ügyészét, Mircea Negulescut.

Mi az üzenete az eljárásnak, s miért volt huszadrangú hír az őrizetbe vétel a bukaresti sajtóban? – kérdeztük az elemzőt. Pászkán szerint az ügy több szempontból is kényes. Úgy az új uniós főügyész, Laura Codruţa Kövesi, mint ahogy a médiaeseménnyé züllesztett korrupcióellenes harc haszonélvezői, vagy egyszerű hívei, nézői számára.

„Először is azért, mert a hamis tanúvallomások kikényszerítésével, hivatali visszaéléssel és más kapcsolódó bűncselekményekkel vádolt volt ügyészt Kövesi a DNA ploieşti-i elitegysége tagjának nevezve vette védelmébe, amikor először nyilvánosságra kerültek a Negulescuval szembeni súlyos vádak és ezt az álláspontját a mai napig nem vonta vissza és nem adott rá magyarázatot. Ebben Klaus Iohannis is a segítségére sietett, aki bűnözők vádaskodásainak minősítette az állításokat, miközben az ügyész elleni vizsgálatok még el sem kezdődtek, tehát mindketten nyíltan beavatkoztak egy gyanús ügy kivizsgálásának menetébe, megpróbálva előre megfélemlíteni azokat az ügyészeket, akiknek ez az eljárás a feladatuk volt. Másodsorban ez az eljárás súlyos csapás a Negulescu elleni eljárást kezdeményező SIIJ (a hazai igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészség) tevékenységét, sőt létezését kifogásoló bel- és külföldi tényezők számára, hiszen az ügy esetlegesen sikeres lezárása igazolná, hogy szükség van egy ilyen, a számos túlkapással vádolt igazságszolgáltatást felügyelő szervre” – nyomatékosította a politikai elemző.

Pászkán Zsolt szerint elképzelhető, hogy ebből az ügyből kiindulva komoly vizsgálat indulhat arról, valóban Laura Codruţa Kövesi a legmegfelelőbb személy-e az európai főügyészi tisztségre.