Már nem fontos a korrupcióellenesség Romániában

Klaus Iohannis a DNA egyetlen éves tevékenységi beszámolóján sem vett részt azóta, hogy az alkotmánybíróság őt Kövesi leváltására kényszerítette •  Fotó: Agerpres

Klaus Iohannis a DNA egyetlen éves tevékenységi beszámolóján sem vett részt azóta, hogy az alkotmánybíróság őt Kövesi leváltására kényszerítette

Fotó: Agerpres

Most azok vannak hatalmon Bukarestben, akik az eddigi bel- és külföldi „megrendelők” számára fontosak, vagy legalábbis elfogadhatók – ezzel magyarázta a Krónikának nyilatkozó Pászkán Zsolt elemző a politikusokat célzó korrupcióellenes harc romániai lankadását. Szerinte Mircea Negulescu ügyész őrizetbe vétele rendkívül kényes ügy az új európai uniós főügyész, Laura Codruţa Kövesi számára.

Pataky István

2020. augusztus 08., 10:282020. augusztus 08., 10:28

2020. augusztus 08., 11:362020. augusztus 08., 11:36

Számít még az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA)? – kérdeztük Pászkán Zsolt politikai elemzőtől. A szakértő úgy véli, ha a DNA 2019-re vonatkozó, idén márciusban nyilvánosságra hozott mérlegét nézzük, akkor elvileg működik, sőt sikert sikerre halmoz. De miközben az úgynevezett sikereket az intézmény vezetősége bőséges adatokkal támasztja alá – például részletesen beszámol a bírósági szakaszba juttatott esetek, a bűnösséget elismerő gyanúsítottak számának, a zár alá vont vagyontárgyak értékének növekedéséről –, sőt még a meggyanúsított magas rangú tisztségviselők tisztségeiről is közöl statisztikát, meglehetősen szűkszavúan és az egyebek kategóriába rejtve említi meg, hogy növekedett a jogerős felmentések száma.

„Ez utóbbira vonatkozóan is külső okokat nevez meg, így például a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) folytatott együttműködés alkotmánysértővé nyilvánítását, az igazságszolgáltatást és a DNA-t érintő politikai támadásokat vagy az igazságszolgáltatásra vonatkozó törvények 2018-as módosításait” – összegzett a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője. Hozzátette:

az is érzékelhető, hogy a DNA az utóbbi hónapokban, legalábbis a nyilvánosság előtt zajló tevékenysége alapján, inkább a politikailag kevésbé érzékeny területek felé fordult, érzékelhetően kisebb figyelmet szentelve még a legnyilvánvalóbb és gyanakvásra okot adó ügyleteknek is.

Kérdésünkre, hogy miért nincsenek mostanában politikusok elleni eljárások korrupciós ügyekben, a nagybányai származású elemző azt mondta, most azok vannak hatalmon, akik az eddigi bel- és külföldi „megrendelők” számára fontosak, vagy legalábbis elfogadhatók. „Ez lehet a magyarázata annak, hogy miniszter lehetett Ion Ştefanból, aki a villájával kapcsolatos, a valóságnak nem megfelelő bevallásaival éveken keresztül megrövidítette a focşani-i önkormányzatot. Vagy annak, hogy Costel Alexe környezetvédelmi miniszter és családja gyanús ingatlanügyletei ellenére nem indult semmilyen eljárás” – hangsúlyozta Pászkán Zsolt. Úgy véli, a Nemzeti Liberális Párt 2019-es kormányra kerülése előtt, és különösen Laura Codruţa Kövesi uralkodása idején szinte elképzelhetetlen lett volna, hogy ilyen magas rangú tisztségviselők „megússzák” a vizsgálatot, amennyiben nem a „megfelelő” párthoz tartoztak.

Pászkán Zsolt •  Fotó: Youtube Galéria

Pászkán Zsolt

Fotó: Youtube

Az EuroCom romániai sajtófigyelőt is igazgató elemző szerint

a választások előtti hónapok megmutatják majd, hogy a DNA – és a SRI – újra bevet-e „unortodox” módszereket az eredmények „irányítása” érdekében, vagy ezúttal ez a fegyver felhasználatlanul marad.

Ebből a szempontból érdekes változást jelentett, hogy Klaus Iohannis a DNA egyetlen éves tevékenységi beszámolóján sem vett részt azóta, hogy az alkotmánybíróság őt Kövesi leváltására kényszerítette, holott korábban mindig ott volt a nagy pompával és militarizált környezetben megtartott eseményen.

Nemrég őrizetbe vették a Laura Codruța Kövesi volt DNA-vezér egyik legismertebb ügyészét, Mircea Negulescut.

A médiában Portocală (Narancs) becenéven is emlegetett ügyész a vád szerint bizonyítékokat hamisított, és megpróbált tanúkat megfélemlíteni.

Mi az üzenete az eljárásnak, s miért volt huszadrangú hír az őrizetbe vétel a bukaresti sajtóban? – kérdeztük az elemzőt. Pászkán szerint az ügy több szempontból is kényes. Úgy az új uniós főügyész, Laura Codruţa Kövesi, mint ahogy a médiaeseménnyé züllesztett korrupcióellenes harc haszonélvezői, vagy egyszerű hívei, nézői számára.

„Először is azért, mert a hamis tanúvallomások kikényszerítésével, hivatali visszaéléssel és más kapcsolódó bűncselekményekkel vádolt volt ügyészt Kövesi a DNA ploieşti-i elitegysége tagjának nevezve vette védelmébe, amikor először nyilvánosságra kerültek a Negulescuval szembeni súlyos vádak és ezt az álláspontját a mai napig nem vonta vissza és nem adott rá magyarázatot. Ebben Klaus Iohannis is a segítségére sietett, aki bűnözők vádaskodásainak minősítette az állításokat, miközben az ügyész elleni vizsgálatok még el sem kezdődtek, tehát mindketten nyíltan beavatkoztak egy gyanús ügy kivizsgálásának menetébe, megpróbálva előre megfélemlíteni azokat az ügyészeket, akiknek ez az eljárás a feladatuk volt. Másodsorban ez az eljárás súlyos csapás a Negulescu elleni eljárást kezdeményező SIIJ (a hazai igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészség) tevékenységét, sőt létezését kifogásoló bel- és külföldi tényezők számára, hiszen az ügy esetlegesen sikeres lezárása igazolná, hogy szükség van egy ilyen, a számos túlkapással vádolt igazságszolgáltatást felügyelő szervre” – nyomatékosította a politikai elemző.

Pászkán Zsolt szerint elképzelhető, hogy ebből az ügyből kiindulva komoly vizsgálat indulhat arról, valóban Laura Codruţa Kövesi a legmegfelelőbb személy-e az európai főügyészi tisztségre.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 01., kedd

Cseke: 2025-ben biztosított a bölcsődeprogram finanszírozása

2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.

Cseke: 2025-ben biztosított a bölcsődeprogram finanszírozása
2025. július 01., kedd

Tiltakoznak a pótlékok csökkentése miatt az adóhivatali dolgozók, az ország megbénításával fenyegetőznek

Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.

Tiltakoznak a pótlékok csökkentése miatt az adóhivatali dolgozók, az ország megbénításával fenyegetőznek
2025. július 01., kedd

CSM-elnök: összeomlik az igazságügyi rendszer, ha 65 évre emelik a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.

CSM-elnök: összeomlik az igazságügyi rendszer, ha 65 évre emelik a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát
2025. június 30., hétfő

Megágyazott a hírszerzés adócsalással szembeni bevetésének a CSAT

Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.

Megágyazott a hírszerzés adócsalással szembeni bevetésének a CSAT
2025. június 30., hétfő

Megnyirbálta a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát, munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a dolgozók

Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.

Megnyirbálta a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát, munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a dolgozók
2025. június 30., hétfő

Parajdi sóbánya: két forgatókönyv került terítékre a védelmi tanács ülésén Bukarestben

Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).

Parajdi sóbánya: két forgatókönyv került terítékre a védelmi tanács ülésén Bukarestben
2025. június 30., hétfő

A nyugdíjasok is tiltakoznak a kormány tervezett intézkedései ellen

A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.

A nyugdíjasok is tiltakoznak a kormány tervezett intézkedései ellen
2025. június 30., hétfő

Országszerte spontán sztrájkot robbantottak ki a közalkalmazottak a tervezett megszorítások miatt

Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.

Országszerte spontán sztrájkot robbantottak ki a közalkalmazottak a tervezett megszorítások miatt
2025. június 30., hétfő

Általános sztrájkkal fenyegetik a kormányfőt a szakszervezetek

A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.

Általános sztrájkkal fenyegetik a kormányfőt a szakszervezetek