Fotó: Presidency.ro
Románia megbízható szövetségese Litvániának a NATO-ban és fontos partnere az Európai Unióban – jelentette ki bukaresti látogatásán Gitanas Nauseda litván elnök.
2022. május 06., 15:382022. május 06., 15:38
2022. május 07., 10:522022. május 07., 10:52
A litván államfőt Klaus Iohannis elnök fogadta a Cotroceni-palotában, és a találkozó után közösen nyilatkoztak a sajtónak.
„A jelenlegi helyzetben kiemelkedő fontosságú a partnerekkel és szövetségeseinkkel való kapcsolattartás. Szilárd meggyőződésem, hogy az egység és a koordináció az erősségünk. Románia megbízható szövetségese Litvániának a NATO-ban és fontos partnere az Európai Unióban. Az együttműködésünk elengedhetetlen a NATO keleti szárnyának biztonsága megerősítéséhez. Hálásak vagyunk Románia hozzájárulásáért a litvániai missziók megerősítéséhez, és köszönetet mondunk Iohannis elnök úrnak a vadászgépekért, amelyek 2023-ban visszatérnek a Balti térségbe, védelmi feladatokat ellátni” – nyilatkozta a litván államfő.
Nauseda szerint abban is egyetértettek, hogy továbbra is támogatni kell Ukrajnát a szabadságért és szuverenitásért folytatott harcában. Politikai, katonai és diplomáciai segítségre van szükség – hangsúlyozta. Azt is megemlítette, hogy támogatják Ukrajna EU-hoz való csatlakozását.
– mutatott rá Litvánia elnöke.
„Az orosz hadsereg által elkövetett szörnyű háborús bűnök nem maradhatnak büntetlenül. Oroszországnak meg kell fizetnie ezekért. Szigorú embargóra és szankciókra van szükség az orosz propaganda ellen, de Fehéroroszország ellen is az Ukrajna elleni háborúban játszott szerepe miatt” – nyomatékosította Nauseda.
Megemlítette, szombaton a Moldovai Köztársaságba is ellátogat; véleménye szerint ennek az országnak is fokozott támogatást kell nyújtani, hogy meg tudjon küzdeni a nagy számú ukrán menekülttel. Hozzátette: Németországgal és Franciaországgal egyetemben Litvánia is támogatja Románia kezdeményezését ezen a téren – írja az Agerpres.
„Régiónk stabilitása az egységünktől, a cselekvésünk összehangolására való képességünktől és az általunk képviselt értékek fenntartása iránti elkötelezettségünktől függ. Meggyőződésem, hogy együtt erősebbek leszünk” – szögezte még le a litván államfő.
Klaus Iohannis államfő a találkozó után azt nyilatkozta, hogy Románia és Litvánia támogatja az Európai Unió energetikai függetlenedését.
Hangsúlyozta, hogy Románia kiáll a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és Grúzia uniós csatlakozásáért; ugyanakkor kijelentette, a Moldovai Köztársaságnak jelentős anyagi támogatásra van szüksége, egyrészt ahhoz, hogy kezelni tudja a menekülthullámot, másrészt, hogy megerősítse energetikai biztonságát, harmadrészt pedig, hogy sikerrel megvalósíthassa a vállalt reformokat.
– tette hozzá a román államfő.
Iohannis beszélt a NATO elrettentő és védelmi képességei megerősítésének szükségességéről a keleti szárnyon, és hangsúlyozta, hogy mielőbb szükséges a romániai NATO-harccsoport megalakítása, amelyről a március 24-i rendkívüli NATO-csúcson döntöttek.
A két államfő tárgyalt a Bukaresti Kilencek (B9) és a Három Tenger Kezdeményezés keretében történő együttműködés elmélyítéséről is. Iohannis elnök aláhúzta, Románia fontosnak tartja az országokat összekapcsoló Rail2Sea és a Via Carpathia projekteket.
A román államfő megköszönte litván hivatali kollégájának, hogy országa folyamatosan támogatja Románia stratégiai célkitűzéseit, a schengeni övezethez és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozási törekvéseit.
„További erőfeszítéseket kell tennünk, többek között a kölcsönös befektetések terén. Hatékonyan működünk együtt olyan területeken, mint a védelem, a belügyek, a kutatás, és ezt az együttműködést kiterjeszthetjük más ágazatokra is, például az innovatív technológiákra vagy az energiabiztonságra” – jelentette ki Románia elnöke.
A felek megvitatták az ukrajnai helyzetet, valamint annak hatását az európai energetikai ágazatra, és szó esett az Oroszországgal szembeni közös szankciók szükségességéről is.
A két közjogi méltóság egyetértett abban, hogy az Európai Unió államainak diverzifikálniuk kell az energiaforrásokat az Unió energetikai függetlenedése érdekében, és az összekapcsolhatóság javításán kell dolgozniuk.
Nicolae Ciucă ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Moldovai Köztársaságnak nagy szüksége van anyagi segítségre a menekülthullám kezeléséhez és az energetikai biztonság megteremtéséhez. A román miniszterelnök megerősítette, hogy Románia támogatja a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és Grúzia csatlakozási törekvéseit.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!