Fotó: Gábos Albin
A krónikus betegségekben szenvedő romániai páciensek ezentúl magánkórházakban is kezeltethetik magukat úgy, hogy az államnak kell megtérítenie a kezelés költségeit – döntött kedden a bukaresti kormány.
2020. február 05., 01:172020. február 05., 01:17
2020. február 05., 01:262020. február 05., 01:26
A Ludovic Orban vezette liberális kabinet maratoni, mintegy hét órát tartó ülésén 25, azonnal hatályba lépő sürgősségi kormányrendelet szerepelt napirenden. A rekord számú rendelet elfogadásának oka, hogy szerdán a parlament a tavaly novemberben hivatalába lépett kormány sorsáról szavaz az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítvány miatt. A kabinet az esetleges megbukása előtt el akarta fogadni a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára fontos jogszabály-módosításokat.
Kifejtette, hogy eddig a krónikus betegek csak akkor kerülhettek magánkórházakba kezelés végett, ha az állami kórházaknak már nem volt kapacitásuk ellátni valamennyi beteget. Most azonban a betegeknek eleve felkínálják, hogy válasszanak az állami és a magánkórházak között, és amennyiben ez utóbbit választják, Turcan szerint ugyanolyan ingyenes ellátásban részesülnek, mint az állami kórházakban, az állami egészségügyi programokhoz tartozó betegségek kezelési költségeit ugyanis az országos egészségbiztosítási pénztár (CNAS) fogja fizetni.
A kormányfőhelyettes szerint a rendelet „életeket ment”, mert például egy agyvérzést vagy szívinfarktust követően a beteget a legközelebbi kórházba lehet majd szállítani, függetlenül attól, hogy az állami vagy magántulajdonban van. „A páciensnek semmit sem kell fizetnie” – állítja Turcan. A liberális politikus szerint a pácienseknek lehetőségük lesz választani a kórházak közül, és majd „oda mennek, ahol jobb ellátásra számítanak”. A miniszterelnök-helyettes leszögezte: liberalizálják, de nem privatizálják az egészségügyi szolgáltatásokat.
Az MTI tájékoztatása szerint az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői azt vetették a kormány szemére, hogy ezzel a döntéssel lényegében privatizálta az egészségügyet, az intézkedés következtében a betegeknek fizetniük kell az ellátásért, így csak a jómódú páciensek engedhetik meg maguknak a kórházi kezelést. Az ellenzéki pártok és egyes szakértők attól tartanak, hogy a magánkórházak felszámolnak majd vizitdíjat, így nem lesz ingyenes a kezelés, hiszen az állami egészségbiztosító jelenleg is a kezelések reális árához képest alacsonyabb összeget térít meg a kórházaknak, így az amúgy sem elegendő pénzért jelenleg több kórház fog versenyezni egymással. A román média által ismertetett tervezet ugyanakkor kifejezetten tiltja a kórházaknak, hogy vizitdíjat vezessenek be.
Ludovic Orban kormányfő egyébként a napokban cáfolta az ellenzéki vádakat, leszögezve: nem az egészségügyi rendszer privatizálását vagy a részben térítéses ellátás bevezetését célozza a kormány által közvitára bocsátott törvénytervezet, amely lehetőséget nyújt az állampolgároknak, hogy kiválasszák, melyik kórházban akarnak orvosi ellátást kapni. A miniszterelnök pénteken úgy nyilatkozott: az egészségügyi rendszer módosítására tett javaslatok az állampolgárok javát szolgálják, és lehetőséget adnak nekik, hogy kiválasszák az egészségügyi szolgáltatót az országos egészségbiztosítási pénztár által biztosított alapokból finanszírozott programok esetében.
„Az egészségügyi rendszer privatizálásáról szóló aberrációk, és az, hogy a magánkórházakban részben térítéses lesz az ellátás, szemenszedett hazugság. Senki nem változtatja meg a kórházak szervezési struktúráját, senki nem vezeti be a részben fizetéses szolgáltatást az országos egészségügyi programok esetében, függetlenül attól, hogy a páciens állami vagy magánkórházba megy. A PSD szemtelensége egetverő, hiszen ők vezették be 2019-ben rendelettel a részben térítéses ellátást a magánszférában, és most ők találták ki ezt a hazugságot” – fejtette ki a PNL elnöke, hozzátéve: az országos egészségügyi programokon keresztül biztosított szolgáltatásokért a páciensnek nem kell fizetnie sem az állami, sem a magánintézményekben.
Kizárt, hogy Romániát meglepetésszerű katonai támadás érheti, mivel jelenleg „a stratégiai meglepetés már nem érhető el” – jelentette ki Nicolae Ciucă, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Múlt év decemberének végén 9758 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 2211-gyel csökkent 2022 végéhez képest.
Az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium hétfőn elkezdi az alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető újabb 250 lejes támogatás utalását a szociális kártyákra, az összegből mintegy 2,6 millió személy részesül.
A gyorshajtók jövő héten sehol nincsenek biztonságban Európában, így Romániában sem. Európa-szerte április 15–22. között közös akció keretében végez ellenőrzést a rendőrség, elsősorban a gyorshajtókat szűrik ki.
Idén március végén 4 752 548 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3890-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2247 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Az április 5-11. közötti héten több mint 9100 rendőr teljesített járőrszolgálatot az iskolák környékén, különösen a diákok érkezése és távozása körüli időpontokban a tanulók és a tanárok biztonságának növelése érdekében.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
1 hozzászólás