HIRDETÉS
A még nem végleges szöveget a Mediafax hírügynökség szerezte meg. A tervezetről szerdán tárgyalt az EP jogi, igazságügyi és belügyi bizottsága (LIBE), és várhatóan november 14-ei plenáris ülésén szavaz róla az uniós törvényhozás.
A tervezet a hírszerzés igazságszolgáltatásba való beavatkozása kapcsán felhívja a figyelmet a Velencei Bizottság ajánlására, miszerint alapjaiban szükséges a titkosszolgálatok ellenőrzésére vonatkozó jogszabályok módosítása.
A jelentés várhatóan kitér majd a család fogalmának pontosításáról szóló, az alacsony részvételi arány miatt érvénytelen október eleji alkotmánymódosító népszavazásra is, amely kapcsán civil szervezetek arra vonatkozó aggodalmait idézi, miszerint a javaslat sértheti az emberi jogok szavatolásáról szóló nemzetközi normákat, és hozzájárulhat a homofóbián alapuló diszkrimináció fokozódásához.
Felemlegeti azt is, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése felszólította Bukarestet: ne fogadja el azt a jogszabályt, amely támogatások kedvezményezettjei kilétének bejelentésére kötelezi a civil szervezeteket, mint ahogy azt sem, hogy a korrupcióellenes főügyészt az igazságszolgáltatási tanács ellenvéleménye dacára is elmozdították tisztségéből. Idézi a Velencei Bizottság ajánlását, amely szerint meg kell erősíteni az ügyészek függetlenségét, és növelni kell az igazságszolgáltatási tanács elnökének szerepét az igazságügy-miniszter befolyásának kiegyensúlyozása érdekében, és felrója azt az októberi sürgősségi kormányrendeletet, amely az ügyészségeknél történő alkalmazási feltételek módosításával 48 ügyészt késztetett a tisztségéből való távozásra.
„Az EP mélységesen aggódik az igazságszolgáltatás működését és a büntetőjogi törvényeket érintő jogszabály-módosítások miatt, különös tekintettel arra, hogy azok alááshatják az igazságügyi rendszer függetlenségét és azon képességét, hogy felvegye a küzdelmet a korrupció ellen, illetve gyengíthetik a jogállamiságot is.” A jelentés tervezete egyúttal felrója az augusztusi kormányellenes tüntetések résztvevői elleni „aránytalan” fellépést is.
A dokumentum összesen kilenc ajánlást fogalmaz meg, ezek felszólítják Bukarestet, hogy lépjen fel minden olyan kezdeményezés ellen, amely a korrupció dekriminalizálását célozza,
módosítsa a civil szervezetek finanszírozásáról szóló törvényt, aggodalmát fejezi ki a sajtó elleni politikai fellépések és a Románia külföldi bírálatáért tervezett szankciók miatt, felszólítja a parlamentet és a kormányt, hogy ültesse gyakorlatba a külföldi szervezetek ajánlásait, és tartózkodjék a jogállamiságot aláásó reformoktól, és az Európai Bizottsággal való lojális együttműködésre szólítja a kormányt. Emellett felszólítja az EB-t, hogy évente vegye górcső alá a korrupcióellenes harc helyzetét az összes tagállamban, mint ahogy a jogállamiság helyzetét is folyamatosan kövesse nyomon.
