Kövesi közölte: elemezni fogja a román adócsalási törvény módosításainak hatását
Fotó: Európai Bizottság
Miközben Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség (EPPO) román vezetője bírálta azt a Marcel Ciolacu miniszterelnök és Nicolae Ciucă szenátusi elnök által beterjesztett törvénymódosítást, amely alapján nem büntetik az egymillió euróig terjedő adócsalás elkövetőit, ha teljes egészében megtérítik a kárt, a kormányfő védelmébe vette a jogszabályt.
2023. december 21., 16:442023. december 21., 16:44
2023. december 21., 17:592023. december 21., 17:59
Kövesi a kedden elfogadott módosítás kapcsán kifejtette: a javaslat rendkívül gyors megszavazásának módja komoly kérdéseket vet fel. „Általában a büntetőjogban olyan esetekben tekintünk el a büntetőjogi felelősségre vonástól, amelyekről úgy ítéljük meg, hogy kevés kárt okoznak a társadalomnak. Nehéz megérteni, hogy az ekkora mértékű adócsalás hogyan tekinthető eléggé ártalmatlannak ahhoz, hogy ne lehessen büntetőjogilag büntetni” – mondta Kövesi a G4Media hírportálnak.
Az Európai Ügyészség feladatai közé tartozik többek között az áfacsalás elleni küzdelem, mivel részben ebből az adónemből származnak az uniós költségvetés bevételei.
Ha megnézzük az Európai Bizottság legutóbbi jelentését, a legnagyobb, 32 százalékos áfabeszedési hiány Romániában van, ami majdnem kétszerese a többi tagállaménak” – hívta fel a figyelmet az európai főügyész. Kövesi szerint az EPPO munkája során számos olyan áfacsalási esetet azonosított, amelyeket más országokban vizsgáltak, de romániai vonatkozásokkal (Romániában működő fedőcégek, Romániában zajló tranzakciók, romániai online platformok) is bírnak.
„A román hatóságok által azonosított, és az EPPO-nak bejelentett esetek azonban jóformán nem is léteznek” – figyelmeztetett Kövesi. Az európai főügyész úgy véli, hogy
„A bűncselekmény körülményeitől és időpontjától függően a büntetéstől való eltekintés indoka más államok költségvetését érintő áfacsalási ügyekben is alkalmazható lehet, ha a Romániában okozott kár nem éri el az egymillió eurót” – mutatott rá a főügyész, aki szerint egy ilyen következmény összeegyeztethetetlen lenne Románia azon kötelezettségeivel, amelyeket az unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv – az úgynevezett PIF-irányelv – szerint vállalt.
Kövesi kifejtette: elemezni fogja az adócsalási törvény mostani módosításainak hatását. „Meg kell vitatnunk az illetékes nemzeti hatóságokkal, hogy mit jelent majd ez a törvény az áfacsalások felderítése és az EPPO-nak történő bejelentése szempontjából. Nem csak papíron, hanem a gyakorlatban is” – mondta Kövesi, aki korábban a román korrupcióellenes ügyészséget (DNA) vezette, és
Marcel Ciolacu miniszterelnök ugyanakkor szerdán védelmébe vette a jogszabályt. „Nincs szó dekriminalizációról. Az érintett személy törvényt szegett, és ha másodszor is megszegi a törvényt, börtönbe kerül. Nem én voltam a kezdeményező, ez egy módosítás volt. Nem vagyok sem bíró, sem ügyész. Nem azt akarom, hogy bárkit is börtönbe zárjanak. Az én felelősségem az, hogy fenntartható költségvetést készítsek. Engem az a pénz érdekel, amit vissza kell adniuk” – jelentette ki a kormányfő.
Ciolacu szerint
Csütörtökön ugyanakkor valamivel árnyaltabban fogalmazott: kijelentette, hogy ha az ügyészségek szakértői eltérő javaslatokat fogalmaznak meg, akkor módosítják a jogszabályt. Hozzátette: az új jogszabályt az indokolta, hogy az eddigi gyakorlat „ostobaság” volt, és más országokban már korábban arra a következtetésre jutottak, hogy a prioritás az adóbevételek begyűjtése.
Emlékeztetett:
„Az összeg kétszeresét szedték be tőlük, és ennyi. Mi nem csupán plus 15 százalékot veszünk el pluszban, hanem a kamatokat és a késedelmi díjakat is” – jelentette ki a kormányülés elején, megjegyezve: valójában „áltémáról” van szó, hiszen eddig is alig sikerült börtönbe juttatni a nagy adócsalók közül bárkit is Gheorghe Popescun kívül.
A jogszabály értelmében az érintettek akkor ússzák meg a büntetést, ha az adóhatóság ellenőrzését követő 30 napon belül befizetik az egymillió euró alatti összegű adócsalásból származó hasznuk összegét, plusz annak 15 százalékát. Ha az okozott kár összegét az első tárgyalásig fizetik be, a büntetés mértéke az okozott kár összegétől függetlenül megfeleződik.
Arra is kitér, hogy bizonyos esetekben a DNA és a DIICOT is nyomozati jogot kaphat az adócsalási ügyekben. Ciolacu és Ciucă hétfőn terjesztette be a módosítást a parlamentben, a szenátus még aznap megszavazta, majd kedden döntő kamaraként a képviselőház is, így a jogszabály tovább megy Klaus Iohannis államfőhöz kihirdetésre.
Már ha az alkotmánybíróság nem kaszálja el:
„Valójában ez egy olyan törvény, amely nem tesz mást, mint segíti a nagy adócsalókat Romániában. Ez a fő célja. A második cél az, hogy eszközt adjon az üzletemberek ellen, azok ellen, akik korrektül üzletelnek Romániában” – mondta Stelian Ion a parlamentben.
Szerinte
Ionel Dancă szintén károsnak nevezte ezt a törvényt a tisztességes romániai emberekre nézve. „A PSD-PNL többség a lopásra buzdít ezzel a törvényjavaslattal. Legyünk mindannyian tisztában azzal, hogy a PSD-nek egyszerűen a természetéhez tartozik, hogy bátorítsa a lopást Romániában, a központi és helyi közigazgatásban tapasztalható korrupciótól kezdve az üzleti életben, az állammal kötött szerződések terén észlelt korrupcióig (...) Ez a törvénytervezet amnesztiát vezet be azok számára, akik 100 ezer euró és egymillió euró között lopnak azokból az adókból, amelyeket az államnak kellene fizetniük” – vélekedett a képviselő.
A bukaresti alkotmánybíróság csütörtökön közölte, hogy február 7-én tárgyalja az adócsalás egyes formáinak büntethetőségét megszüntető törvénnyel kapcsolatos beadványt.
Shakira és Messi is adót csalt, de nem kellett börtönbe menniük, mert fizettek
Mint arról beszámoltunk, a közismert kolumbiai énekesnő, Shakira novemberben vallotta bűnösnek magát adócsalás bűncselekményében a barcelonai ügyészséggel kötött megállapodása részeként.
Az egyezség értelmében 7,3 millió eurós pénzbírságot kell megfizetnie, és – büntetlen előéletére tekintettel – hároméves felfüggesztett börtönbüntetést kap. Az ügyészség eredetileg 23,8 millió eurós büntetést és nyolc év két hónapos szabadságvesztést kért Shakirára.
A vádirat szerint Shakira 2012 és 2014 között nem fizetett adót külföldi bevételei után, holott már Spanyolországban élt. Ennek bizonyítására az ügyészség 117 tanút idézett be. A Grammy-díjas énekesnő korábban ártatlanságának hangsúlyozása mellett már befizette a spanyol adóhatóság által követelt 14,5 millió eurós tartozás, és további három millió euró kamatot.
Az argentin labdarúgósztár, Lionel Messi hasonló elbánásban részesült: 2017-ben őt huszonegy, édesapját pedig tizenöt hónap börtönbüntetésre ítélték, miután három rendbeli adócsalásban találtak bűnösnek: 2007 és 2009 között 4,1 millió eurónyi adót nem fizetett be a spanyol államkasszába.
Egyrészt a kiszabott ítélet minden egyes napjáért 400 – összesen 252 000 – eurót kellett befizetnie, emellett ő 2, apja 1,5 millió eurós bírságot fizetett – már a kamatokkal együtt 5 millió eurós adótartozás kiegyenlítésén túl.
Amúgy börtönbe már csak azért sem kellett volna vonulnia, mert Spanyolországban az első bűncselekmény esetén rendszerint felfüggesztett szabadságvesztést rónak ki, ha az ítélet nem haladja meg a két évet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
Az alkotmánybíróság szerint az antiszemitizmus elleni küzdelemről és a legionárius szervezetek betiltásáról szóló törvény világos és kiszámítható.
Több mint 4,5 millió lejes – 950 000 eurós – vezetői juttatást kellett volna kapnia idén Marius Grăjdannak, az állam protokollingatlanokat kezelő protokollalap (RA-APPS) vezérigazgatójának a 2024-es, hivatalosan jóváhagyott mérleg szerint.
Nem gyengített Románia légvédelmén az, hogy tavaly Ukrajnának adományozta a Patriot rendszerét – nyilatkozta csütörtökön Oana Țoiu külügyminiszter.
A Prahova megyei törvényszék csütörtökön jogerősen Elena Udrea volt turisztikai miniszter feltételes szabadlábra helyezéséről döntött.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!