Ha megnézzük az Európai Bizottság legutóbbi jelentését, a legnagyobb, 32 százalékos áfabeszedési hiány Romániában van, ami majdnem kétszerese a többi tagállaménak” – hívta fel a figyelmet az európai főügyész. Kövesi szerint az EPPO munkája során számos olyan áfacsalási esetet azonosított, amelyeket más országokban vizsgáltak, de romániai vonatkozásokkal (Romániában működő fedőcégek, Romániában zajló tranzakciók, romániai online platformok) is bírnak.

„A román hatóságok által azonosított, és az EPPO-nak bejelentett esetek azonban jóformán nem is léteznek” – figyelmeztetett Kövesi. Az európai főügyész úgy véli, hogy

„A bűncselekmény körülményeitől és időpontjától függően a büntetéstől való eltekintés indoka más államok költségvetését érintő áfacsalási ügyekben is alkalmazható lehet, ha a Romániában okozott kár nem éri el az egymillió eurót” – mutatott rá a főügyész, aki szerint egy ilyen következmény összeegyeztethetetlen lenne Románia azon kötelezettségeivel, amelyeket az unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv – az úgynevezett PIF-irányelv – szerint vállalt.

Kövesi kifejtette: elemezni fogja az adócsalási törvény mostani módosításainak hatását. „Meg kell vitatnunk az illetékes nemzeti hatóságokkal, hogy mit jelent majd ez a törvény az áfacsalások felderítése és az EPPO-nak történő bejelentése szempontjából. Nem csak papíron, hanem a gyakorlatban is” – mondta Kövesi, aki korábban a román korrupcióellenes ügyészséget (DNA) vezette, és

Marcel Ciolacu miniszterelnök ugyanakkor szerdán védelmébe vette a jogszabályt. „Nincs szó dekriminalizációról. Az érintett személy törvényt szegett, és ha másodszor is megszegi a törvényt, börtönbe kerül. Nem én voltam a kezdeményező, ez egy módosítás volt. Nem vagyok sem bíró, sem ügyész. Nem azt akarom, hogy bárkit is börtönbe zárjanak. Az én felelősségem az, hogy fenntartható költségvetést készítsek. Engem az a pénz érdekel, amit vissza kell adniuk” – jelentette ki a kormányfő.

Ciolacu szerint

Csütörtökön ugyanakkor valamivel árnyaltabban fogalmazott: kijelentette, hogy ha az ügyészségek szakértői eltérő javaslatokat fogalmaznak meg, akkor módosítják a jogszabályt. Hozzátette: az új jogszabályt az indokolta, hogy az eddigi gyakorlat „ostobaság” volt, és más országokban már korábban arra a következtetésre jutottak, hogy a prioritás az adóbevételek begyűjtése.

Emlékeztetett:

„Az összeg kétszeresét szedték be tőlük, és ennyi. Mi nem csupán plus 15 százalékot veszünk el pluszban, hanem a kamatokat és a késedelmi díjakat is” – jelentette ki a kormányülés elején, megjegyezve: valójában „áltémáról” van szó, hiszen eddig is alig sikerült börtönbe juttatni a nagy adócsalók közül bárkit is Gheorghe Popescun kívül.

A jogszabály értelmében az érintettek akkor ússzák meg a büntetést, ha az adóhatóság ellenőrzését követő 30 napon belül befizetik az egymillió euró alatti összegű adócsalásból származó hasznuk összegét, plusz annak 15 százalékát. Ha az okozott kár összegét az első tárgyalásig fizetik be, a büntetés mértéke az okozott kár összegétől függetlenül megfeleződik.

Arra is kitér, hogy bizonyos esetekben a DNA és a DIICOT is nyomozati jogot kaphat az adócsalási ügyekben. Ciolacu és Ciucă hétfőn terjesztette be a módosítást a parlamentben, a szenátus még aznap megszavazta, majd kedden döntő kamaraként a képviselőház is, így a jogszabály tovább megy Klaus Iohannis államfőhöz kihirdetésre.

Már ha az alkotmánybíróság nem kaszálja el:

„Valójában ez egy olyan törvény, amely nem tesz mást, mint segíti a nagy adócsalókat Romániában. Ez a fő célja. A második cél az, hogy eszközt adjon az üzletemberek ellen, azok ellen, akik korrektül üzletelnek Romániában” – mondta Stelian Ion a parlamentben.

Szerinte

Ionel Dancă szintén károsnak nevezte ezt a törvényt a tisztességes romániai emberekre nézve. „A PSD-PNL többség a lopásra buzdít ezzel a törvényjavaslattal. Legyünk mindannyian tisztában azzal, hogy a PSD-nek egyszerűen a természetéhez tartozik, hogy bátorítsa a lopást Romániában, a központi és helyi közigazgatásban tapasztalható korrupciótól kezdve az üzleti életben, az állammal kötött szerződések terén észlelt korrupcióig (...) Ez a törvénytervezet amnesztiát vezet be azok számára, akik 100 ezer euró és egymillió euró között lopnak azokból az adókból, amelyeket az államnak kellene fizetniük” – vélekedett a képviselő.

A bukaresti alkotmánybíróság csütörtökön közölte, hogy február 7-én tárgyalja az adócsalás egyes formáinak büntethetőségét megszüntető törvénnyel kapcsolatos beadványt.