Kövesi bírálja, Ciolacu védi az egymillió eurónál kisebb adócsalás elkövetőit felmentő jogszabályt

Kövesi közölte: elemezni fogja a román adócsalási törvény módosításainak hatását •  Fotó: Európai Bizottság

Kövesi közölte: elemezni fogja a román adócsalási törvény módosításainak hatását

Fotó: Európai Bizottság

Miközben Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség (EPPO) román vezetője bírálta azt a Marcel Ciolacu miniszterelnök és Nicolae Ciucă szenátusi elnök által beterjesztett törvénymódosítást, amely alapján nem büntetik az egymillió euróig terjedő adócsalás elkövetőit, ha teljes egészében megtérítik a kárt, a kormányfő védelmébe vette a jogszabályt.

Krónika

Balogh Levente

2023. december 21., 16:442023. december 21., 16:44

2023. december 21., 17:592023. december 21., 17:59

Kövesi a kedden elfogadott módosítás kapcsán kifejtette: a javaslat rendkívül gyors megszavazásának módja komoly kérdéseket vet fel. „Általában a büntetőjogban olyan esetekben tekintünk el a büntetőjogi felelősségre vonástól, amelyekről úgy ítéljük meg, hogy kevés kárt okoznak a társadalomnak. Nehéz megérteni, hogy az ekkora mértékű adócsalás hogyan tekinthető eléggé ártalmatlannak ahhoz, hogy ne lehessen büntetőjogilag büntetni” – mondta Kövesi a G4Media hírportálnak.

Az Európai Ügyészség feladatai közé tartozik többek között az áfacsalás elleni küzdelem, mivel részben ebből az adónemből származnak az uniós költségvetés bevételei.

„Romániában sajnos nagyon alacsony az áfacsalások felderítésének szintje, és úgy tűnik, hogy a jelenség elleni küzdelem nem élvez prioritást.

Ha megnézzük az Európai Bizottság legutóbbi jelentését, a legnagyobb, 32 százalékos áfabeszedési hiány Romániában van, ami majdnem kétszerese a többi tagállaménak” – hívta fel a figyelmet az európai főügyész. Kövesi szerint az EPPO munkája során számos olyan áfacsalási esetet azonosított, amelyeket más országokban vizsgáltak, de romániai vonatkozásokkal (Romániában működő fedőcégek, Romániában zajló tranzakciók, romániai online platformok) is bírnak.

„A román hatóságok által azonosított, és az EPPO-nak bejelentett esetek azonban jóformán nem is léteznek” – figyelmeztetett Kövesi. Az európai főügyész úgy véli, hogy

a törvény elfogadása problémát jelenthet az EPPO számára a határokon átnyúló nyomozások során.

„A bűncselekmény körülményeitől és időpontjától függően a büntetéstől való eltekintés indoka más államok költségvetését érintő áfacsalási ügyekben is alkalmazható lehet, ha a Romániában okozott kár nem éri el az egymillió eurót” – mutatott rá a főügyész, aki szerint egy ilyen következmény összeegyeztethetetlen lenne Románia azon kötelezettségeivel, amelyeket az unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv – az úgynevezett PIF-irányelv – szerint vállalt.

Kövesi kifejtette: elemezni fogja az adócsalási törvény mostani módosításainak hatását. „Meg kell vitatnunk az illetékes nemzeti hatóságokkal, hogy mit jelent majd ez a törvény az áfacsalások felderítése és az EPPO-nak történő bejelentése szempontjából. Nem csak papíron, hanem a gyakorlatban is” – mondta Kövesi, aki korábban a román korrupcióellenes ügyészséget (DNA) vezette, és

több ízben is meggyanúsították azzal, hogy az általa irányított intézmény a titkosszolgálatokkal együttműködve, politikai alapon indított eljárást bizonyos személyek ellen.

Marcel Ciolacu miniszterelnök ugyanakkor szerdán védelmébe vette a jogszabályt. „Nincs szó dekriminalizációról. Az érintett személy törvényt szegett, és ha másodszor is megszegi a törvényt, börtönbe kerül. Nem én voltam a kezdeményező, ez egy módosítás volt. Nem vagyok sem bíró, sem ügyész. Nem azt akarom, hogy bárkit is börtönbe zárjanak. Az én felelősségem az, hogy fenntartható költségvetést készítsek. Engem az a pénz érdekel, amit vissza kell adniuk” – jelentette ki a kormányfő.

Ciolacu szerint

a törvénymódosítás elfogadása nyomán senkit sem engednek ki a börtönből, sőt valójában visszaállítja a DNA és a szervezett bűnözés elleni ügyészség (DIICOT) hatásköreit.

Csütörtökön ugyanakkor valamivel árnyaltabban fogalmazott: kijelentette, hogy ha az ügyészségek szakértői eltérő javaslatokat fogalmaznak meg, akkor módosítják a jogszabályt. Hozzátette: az új jogszabályt az indokolta, hogy az eddigi gyakorlat „ostobaság” volt, és más országokban már korábban arra a következtetésre jutottak, hogy a prioritás az adóbevételek begyűjtése.

Emlékeztetett:

többek között Németországban és Spanyolországban is hasonló rendszer működik, utóbbi esetében a Shakira és Lionel Messi adócsalási ügyét hozta fel példaként.

„Az összeg kétszeresét szedték be tőlük, és ennyi. Mi nem csupán plus 15 százalékot veszünk el pluszban, hanem a kamatokat és a késedelmi díjakat is” – jelentette ki a kormányülés elején, megjegyezve: valójában „áltémáról” van szó, hiszen eddig is alig sikerült börtönbe juttatni a nagy adócsalók közül bárkit is Gheorghe Popescun kívül.

A jogszabály értelmében az érintettek akkor ússzák meg a büntetést, ha az adóhatóság ellenőrzését követő 30 napon belül befizetik az egymillió euró alatti összegű adócsalásból származó hasznuk összegét, plusz annak 15 százalékát. Ha az okozott kár összegét az első tárgyalásig fizetik be, a büntetés mértéke az okozott kár összegétől függetlenül megfeleződik.

Az egymillió euró alatti csalást elkövető adócsalók akkor is megússzák a büntetést, ha az ügyészség által indított büntetőeljárás időtartama alatt kifizetik az okozott kár összegének megfelelő összeget, plusz annak 25 százalékát.

Arra is kitér, hogy bizonyos esetekben a DNA és a DIICOT is nyomozati jogot kaphat az adócsalási ügyekben. Ciolacu és Ciucă hétfőn terjesztette be a módosítást a parlamentben, a szenátus még aznap megszavazta, majd kedden döntő kamaraként a képviselőház is, így a jogszabály tovább megy Klaus Iohannis államfőhöz kihirdetésre.

Már ha az alkotmánybíróság nem kaszálja el:

két ellenzéki képviselő, Stelian Ion volt igazságügyminiszter (Mentsétek meg Romániát Szövetség – USR) és Ionel Dancă (Jobboldal Ereje) bejelentette, hogy alkotmánybírósághoz fordul a módosítás miatt.

„Valójában ez egy olyan törvény, amely nem tesz mást, mint segíti a nagy adócsalókat Romániában. Ez a fő célja. A második cél az, hogy eszközt adjon az üzletemberek ellen, azok ellen, akik korrektül üzletelnek Romániában” – mondta Stelian Ion a parlamentben.

Szerinte

ezzel csak bátorítják azokat, akik a törvény kijátszását tervezik, hiszen ha fizetnek, megússzák a büntetőjogi felelősségre vonást.

Ionel Dancă szintén károsnak nevezte ezt a törvényt a tisztességes romániai emberekre nézve. „A PSD-PNL többség a lopásra buzdít ezzel a törvényjavaslattal. Legyünk mindannyian tisztában azzal, hogy a PSD-nek egyszerűen a természetéhez tartozik, hogy bátorítsa a lopást Romániában, a központi és helyi közigazgatásban tapasztalható korrupciótól kezdve az üzleti életben, az állammal kötött szerződések terén észlelt korrupcióig (...) Ez a törvénytervezet amnesztiát vezet be azok számára, akik 100 ezer euró és egymillió euró között lopnak azokból az adókból, amelyeket az államnak kellene fizetniük” – vélekedett a képviselő.

A bukaresti alkotmánybíróság csütörtökön közölte, hogy február 7-én tárgyalja az adócsalás egyes formáinak büntethetőségét megszüntető törvénnyel kapcsolatos beadványt.

Shakira és Messi is adót csalt, de nem kellett börtönbe menniük, mert fizettek
Mint arról beszámoltunk, a közismert kolumbiai énekesnő, Shakira novemberben vallotta bűnösnek magát adócsalás bűncselekményében a barcelonai ügyészséggel kötött megállapodása részeként.
Az egyezség értelmében 7,3 millió eurós pénzbírságot kell megfizetnie, és – büntetlen előéletére tekintettel – hároméves felfüggesztett börtönbüntetést kap. Az ügyészség eredetileg 23,8 millió eurós büntetést és nyolc év két hónapos szabadságvesztést kért Shakirára.
A vádirat szerint Shakira 2012 és 2014 között nem fizetett adót külföldi bevételei után, holott már Spanyolországban élt. Ennek bizonyítására az ügyészség 117 tanút idézett be. A Grammy-díjas énekesnő korábban ártatlanságának hangsúlyozása mellett már befizette a spanyol adóhatóság által követelt 14,5 millió eurós tartozás, és további három millió euró kamatot.
Az argentin labdarúgósztár, Lionel Messi hasonló elbánásban részesült: 2017-ben őt huszonegy, édesapját pedig tizenöt hónap börtönbüntetésre ítélték, miután három rendbeli adócsalásban találtak bűnösnek: 2007 és 2009 között 4,1 millió eurónyi adót nem fizetett be a spanyol államkasszába.
Egyrészt a kiszabott ítélet minden egyes napjáért 400 – összesen 252 000 – eurót kellett befizetnie, emellett ő 2, apja 1,5 millió eurós bírságot fizetett – már a kamatokkal együtt 5 millió eurós adótartozás kiegyenlítésén túl.
Amúgy börtönbe már csak azért sem kellett volna vonulnia, mert Spanyolországban az első bűncselekmény esetén rendszerint felfüggesztett szabadságvesztést rónak ki, ha az ítélet nem haladja meg a két évet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Leépítések a miniszterelnökségnél: a posztok 40 százalékát megszüntetik a kormányhivatalban

A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.

Leépítések a miniszterelnökségnél: a posztok 40 százalékát megszüntetik a kormányhivatalban
2025. július 18., péntek

„A polgár nem postás”: intézkedés a felesleges bürokrácia csökkentése érdekében

Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.

„A polgár nem postás”: intézkedés a felesleges bürokrácia csökkentése érdekében
2025. július 18., péntek

Erdélyi megyékben is okozott károkat a vihar

Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.

Erdélyi megyékben is okozott károkat a vihar
2025. július 18., péntek

Emberéletet is követelt az ítéletidő Bukarestben

Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.

Emberéletet is követelt az ítéletidő Bukarestben
2025. július 17., csütörtök

Szertefoszló álomnyaralás: újabb szegénységi bizonyítvány Romániának

Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.

Szertefoszló álomnyaralás: újabb szegénységi bizonyítvány Romániának
2025. július 17., csütörtök

Sok pénze bánta a szélsőjobbnak a gyanús finanszírozást, de Nicușor Dant is megbüntették

Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.

Sok pénze bánta a szélsőjobbnak a gyanús finanszírozást, de Nicușor Dant is megbüntették
2025. július 17., csütörtök

Az alkotmánybíróság világosnak és kiszámíthatónak ítélte az államfő által megtámadott törvényt

Az alkotmánybíróság szerint az antiszemitizmus elleni küzdelemről és a legionárius szervezetek betiltásáról szóló törvény világos és kiszámítható.

Az alkotmánybíróság világosnak és kiszámíthatónak ítélte az államfő által megtámadott törvényt
2025. július 17., csütörtök

Majdnem egymillió eurós juttatást kapott az egyik állami hatóság vezetője, de aztán meggondolták magukat

Több mint 4,5 millió lejes – 950 000 eurós – vezetői juttatást kellett volna kapnia idén Marius Grăjdannak, az állam protokollingatlanokat kezelő protokollalap (RA-APPS) vezérigazgatójának a 2024-es, hivatalosan jóváhagyott mérleg szerint.

Majdnem egymillió eurós juttatást kapott az egyik állami hatóság vezetője, de aztán meggondolták magukat
2025. július 17., csütörtök

Külügyminiszter: nem gyengített Románia légvédelmén, hogy Ukrajnának adományozta a Patriot rendszerét

Nem gyengített Románia légvédelmén az, hogy tavaly Ukrajnának adományozta a Patriot rendszerét – nyilatkozta csütörtökön Oana Țoiu külügyminiszter.

Külügyminiszter: nem gyengített Románia légvédelmén, hogy Ukrajnának adományozta a Patriot rendszerét
2025. július 17., csütörtök

Elena Udrea szabadlábra helyezéséről döntött a törvényszék

A Prahova megyei törvényszék csütörtökön jogerősen Elena Udrea volt turisztikai miniszter feltételes szabadlábra helyezéséről döntött.

Elena Udrea szabadlábra helyezéséről döntött a törvényszék