Fotó: Legfelsőbb bíróság
Csak azokért a korábbi ingatlanjaikért kérhetnek pénzbeli kárpótlást az államtól egyházak, amelyek 1989. december 22. után törvényes körülmények között váltottak tulajdonost – döntötte el hétfőn a bukaresti legfelsőbb bíróság.
2024. június 17., 16:212024. június 17., 16:21
2024. június 17., 16:342024. június 17., 16:34
A testület a legfelsőbb bíróság vezetőtanácsának kérésére hozott jogegységi határozatot az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó sürgősségi rendelet 6-os számú cikkelyének alkalmazásával kapcsolatban. A valamennyi romániai bíróság számára kötelező rendelkezés értelmében csak azokért az elkobzott ingatlanjaikért kérhetnek az egyházak anyagi kárpótlást az államtól,
A sürgősségi rendelet 6-os számú cikkelyének előírásai szerint az 1989. december 22. után törvényesen tulajdonost váltó korábbi ingatlanjaikért anyagi kárpótlást kérhetnek az államtól az egyházak. A legfelsőbb bíróságnak azt kellett megállapítania, kérhetnek-e pénzbeli kárpótlást a rendszerváltás előtt gazdát cserélő egykori ingatlanjaikért is.
A bukaresti legfelsőbb bíróságnak ebben az évben ez már a második vitatott, az egyházi ingatlanokkal kapcsolatos határozata. Mint arról beszámoltunk, drasztikusan megnehezíti az erdélyi magyar történelmi egyházak ingatlanjainak restitúcióját a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék januárban közzétett új jogegységi határozata. A valamennyi romániai bíróság számára kötelező rendelkezés értelmében az egyházaknak közvetlenül bizonyítaniuk kell – például alapító okirattal – a 19. században telekkönyvezett iskoláik tulajdonjogát is. A Krónika által megkérdezett jogász szerint a legfelsőbb bíróság olyasmit vár el az egyházaktól, ami a 19. századi jogrendben nem is létezett.
Drasztikusan megnehezíti a magyar egyházak ingatlanjainak restitúcióját a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék új határozata. A Krónikának nyilatkozó jogász szerint a bíróság olyasmit vár el az egyházaktól, ami a 19. századi jogrendben nem is létezett.
Egymásnak ellentmondó hírek röppentek föl szombaton a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) háza tájáról: a Mediafax hírügynökség saját értesüléseire hivatkozva azt állította, hogy szombaton felfüggesztették tisztségéből Claudiu Târziut,
Két célt akar megvalósítani Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, ezt követően akár távozhat is tisztségéből.
A román rendőrség szombati tájékoztatása szerint március 21. és április 3. között összesen 162 helyszínen tartottak házkutatást a hatóságok gazdasági bűncselekménnyel kapcsolatos ügyekben, és 54 825 166 lej értékben foglaltak le javakat.
A Facebookon esett egymásnak Marcel Ciolacu miniszterelnök és Traian Băsescu volt államfő, miután utóbbi egy bejegyzésben bírálta és lemondásra szólította a kormányfőt.
A belügyminisztérium pénteken figyelmeztetett, hogy a TikTok-on rendőrök vagy rendvédelmi szervek hivatalos fiókjait imitáló hamis fiókok egész hálózata működik, amelyeket kifejezetten a felhasználók megtévesztésére és a hatóságok lejáratására terveztek.
Feljelentést tett egy cég ellen A Kommunizmus Bűneit és a Román Száműzöttek Emlékét Vizsgáló Intézet (IICCMER), miután az egy Nicolae Ceauşescu nacionálkommunista diktátort népszerűsítő szappant dobott piacra.
Valóságos arzenált találtak a nyomozók Horațiu Potra zsoldosvezér és cimborái lakásán: nagy kaliberű és hatótávolságú lőfegyvereket, köztük géppuskát és gránátvetőt foglaltak le.
Március 29. és április 4. között tíz esetben szólított fel az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) közösségimédia-platformokon megjelent illegális tartalmak eltávolítására.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pontosan tudja, hogy áll az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt reformok gyakorlatba ültetése, mivel az RMDSZ kormányon volt, amikor a PNRR-t kidolgozták – jelentette ki pénteken Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) elnöke, Cristian Popescu-Piedone néha „túlzásokba esik az önreklámozással” az intézmény által végzett ellenőrzések kapcsán.
szóljon hozzá!