Konzervatív „fordulat”. Nem tartják őszintének Ludovic Orban nyilatkozatát
Fotó: PNL/Facebook
Sem a bírált koalíciós partner, sem a párton belüli ellenfelek nem vették jó néven, hogy Ludovic Orban, a kormány fő erejét adó PNL elnöke a konzervativizmus mellett tett hitet, a nemzeti és vallásos értékek mellett téve le a garast.
2021. július 05., 20:592021. július 05., 20:59
Vitát gerjesztett a bukaresti koalíció román alakulatai között Ludovic Orban, a kormány vezető erejét adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) nyilatkozata, amelyben arról beszélt: az általa vezetett alakulat számára a nemzeti és vallási értékek a legfontosabbak, míg a jelek szerint egyes koalíciós partnerek számára nem, sőt azok néha úgy viselkednek, „mintha nem ebben az országban születtek volna.”
Egy vasárnapi, bákói nyilatkozatában a képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus arról beszélt, hogy a liberálisoknak az olyan tradicionális „román értékeket” kell támogatniuk, mint a család, az egyház, a román falu és a közösség.
Orban egyúttal
(Megjegyzendő: a magyar apától származó Orban unitárius vallású.)
Orban ezzel egyértelműen a liberális és szélsőliberális pártokat tömörítő Renew Europe pártcsaládba tartozó Mentsétek meg Romániát Szövetség-Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (USR–PLUS) tandemre utalt.
Az USR–PLUS egyik vezető politikusa, Allen Coliban brassói polgármester magára is vette a bírálatot, és visszavágott Orbannak. Kijelentette: elvárja, hogy a PNL elnöke vonja vissza kijelentéseit, és kérjen bocsánatot. Egyúttal felemlegette a PNL korrupciós ügyeit, és kijelentette:
Orban nyilatkozata egyértelműen a PNL elnöki tisztségéért zajló egyre élesebbé váló vetélkedéshez kapcsolódik, amely az újrázni készülő pártelnök és Florin Cîţu miniszterelnök között zajlik, miközben a megyei tisztújításokat csalási vádak kísérik. A jelek szerint a hivatalban levő elnök azzal próbálja maga mellé állítani a szeptemberi tisztújító kongresszus előtt párttársait, hogy a párt konzervatív arculatát hangsúlyozza.
Ez azonban nem talált osztatlan támogatásra: Emil Boc kolozsvári polgármester, az Orbannal a koalíciós partnereknek tett engedmények miatt kritikussá vált belső ellenzék egyik legfőbb képviselője most védelmébe vette az USR-t, mondván, a lobogó napján szervezett ünnepségeket éppen az USR-s alprefektus vezette.
Ovidiu Raețchi volt liberális képviselő egyenesen úgy fogalmazott:
amelynek – szerinte – eddig „sikerült egészségesen kiegyensúlyoznia Lengyelország és Magyarország kisiklásait ebben a térségben”.
Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője szerint Orban nyilatkozata a pártelnöki tisztségért zajló kampány része. A nagybányai születésű Románia-szakértőtől azt kérdeztük, a PNL-elnök részéről hiteles egy ilyen megnyilatkozás, vagy csupán annak tudható be, hogy múlt héten jelent meg egy felmérés, amely szerint a románok többsége konzervatív, a nemzeti és vallási értékeket képviselő pártra szavazna. Vajon azt jelzi ez a nyilatkozat, amellyel egyaránt magára haragította az USR–PLUS-t és belső ellenfeleit, hogy a vesztét érzi, és így próbálja ledolgozni a Cîţuval szembeni hátrányát a pártelnökválasztás előtt?
Pászkán leszögezte:
„Miután a helyi szervezetekben elkezdődött tisztújítások Orban szemszögéből nézve eléggé hátrányosan alakulnak, a múlt héten közzétett felmérés kapóra jött Orbannak, és lehetőséget adott számára egy új taktika alkalmazására. Ugyanis a szeptemberre tervezett elnökválasztó kongresszuson nemcsak a területi vezetők vesznek részt, hanem összesen nagyjából 5000 küldött, és Orban arra számít, vagy azt akarja elérni, hogy a küldöttek többsége ne kövesse feltétlenül a területi vezető utasításait. Ugyanis a PNL sem különbözik a többi romániai párttól, amelyek a soha végig nem vitt ideológiai tisztázás hiányában csak taktikai megfontolások alapján kapcsolódnak az európai fősodor, amúgy szintén meglehetősen „lecsószerű” fő politikai pártcsaládjaihoz. Orban számára ezt elősegíti, hogy a hivatkozott felmérés nem zárja ki a „konzervatívabb” politizálás és a Romániában egyelőre tabusított európai „fősodorhoz” tartozás egyidejű képviseletét” – hangsúlyozta az elemző.
Rámutatott ugyanakkor: ez olyan belső, soha ki nem beszélt vitákat hozhat felszínre, melyek az elnökválasztás, vagy egy esetleges 2024-es választási vereség után szétfeszítheti a Nemzeti Liberális Pártot.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!