Ki lesz Klaus Johannis ellenfele?

Balogh Levente 2019. november 09., 19:31 utolsó módosítás: 2019. november 10., 09:41

Elnökválasztást tartanak vasárnap Romániában, az immár nyolcadik alkalommal megszervezett megmérettetésen 14 jelölt indul.

Szavazás Sevillában Fotó: Külügyminisztérium

A rendszerváltás óta nyolcadik alkalommal várják az urnák elé vasárnap Romániában a választópolgárokat, hogy megválasszák az ország államfőjét. A külföldi szavazókörökben ugyanakkor már péntektől szavazhatnak a polgárok. A Központi Választási Bizottság országszerte 18 748 szavazókört hozott létre, míg a külföldön élő román állampolgárokat 835 szavazókör várja.

A szavazókörök vasárnap reggel 7 órakor nyílnak, a szavazás este 9 óráig tart.

Ugyanakkor a hatályos törvény értelmében mindazok, akik urnazáráskor a szavazókör területén tartózkodnak, illetve előtte sorban állnak, éjfélig jogosultak a szavazatuk leadására. A külföldi szavazókörökben viszont már pénteken délben elkezdődött a választás. A külföldön élő román állampolgárok előzetes regisztráció után levélben is szavazhattak, de ezzel a lehetőséggel nem éltek sokan, így előfordulhat, hogy ismét jókora sorok alakulnak ki a szavazókörök előtt.

Amennyiben az első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a választói névjegyzékben szereplő polgárok több mint felének támogatását, akkor november 24-én a két első helyezett a második fordulóban mérkőzik meg egymással.

A szavazásra a 18. életévüket betöltött állampolgárok jogosultak, ha ellenük nem született olyan ítélet, amely a választás időpontjában eltiltja őket állampolgári jogaik gyakorlásától. A szavazni akaró polgárnak be kell mutatnia személyi igazolványát, amelyet a választási bizottság tagjai beszkennelnek, hogy így bizonyosodjanak meg arról: nem szavazott-e már. Ennek nyomán a BEC informatikai rendszere lehetővé teszi a nyilvánosság számára is, hogy élőben kövesse a választási részvétel alakulását.

A személyi igazolvány beszkennelését követően a választópolgár megkapja a jelöltek névsorát tartalmazó szavazólapot, valamint egy VOTAT feliratú bélyegzőt, amellyel a szavazófülkében azon jelölt nevére kell pecsételnie, akit az államfői tisztségben szeretne látni. Amennyiben valaki azon településen tartózkodik a választás napján, ahol a lakhelye található, csakis a lakhelye szerinti szavazókörzetben voksolhat.

Ha azonban más településen van éppen, akkor bármelyik szavazókörben élhet választójogával.

A választási bizottságok tagjai azon szavazókörben szavaznak, ahol tevékenységüket kifejtik.
A mozgáskorlátozottak bármely olyan szavazókörben voksolhatnak, amely ezt lehetővé teszi számukra. Aki olyan súlyosan mozgáskorlátozott, hogy nem tudja elhagyni otthonát, az illetékes szavazókör elnökéhez fordulva mozgóurnát kérhet.

Torinóban is voksoltak Fotó: Külügyminisztérium

14 jelölt várja a voksokat

A szavazólapon a választópolgárok 14 nevet találnak majd, ennyi jelölt gyűjtötte össze sikeresen a 200 ezer támogatói aláírást, amelyeket a BEC hitelesített is. A legesélyesebb jelölt az első mandátuma lejártával újabb ötéves elnöki tisztségre pályázó Klaus Johannis, aki a korábban általa vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjeként vág neki a megmérettetésnek, és ha a felmérések szerint arra nincs is esélye, hogy már az első fordulóban, a voksok fele plusz egy szavazatot megszerezve bebiztosítsa győzelmét, 40 százalék körüli eredményre számíthat vasárnap.

A második fordulóba jutó második hely várományosa ugyanakkor még bizonytalan.

A legesélyesebbnek a nemrég leváltott szociáldemokrata párti (PSD) miniszterelnök, Viorica Dăncilă tűnik, azonban a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, aki a pártja és a Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártjának (PLUS) támogatásával indul, jó mozgósítással megcsípheti a továbbjutást érő helyet.

Bár egyes felmérések a Pro Románia és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) által indított Mircea Diaconut is esélyesnek tartják a második körre, a felmérések többsége ezt nem valószínűsíti.

A Népi Mozgalom Párt (PMP) színeiben induló Theodor Paleologu a futottak még kategóriába tartozik, akárcsak az egyetlen magyar jelölt, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki a szövetség hagyományait folytatva – miszerint minden államfőválasztáson volt tulipános jelölt – indul a megmérettetésen. Esélye természetesen minimális:

a felmérések 3 százalék körül mérik, ami alatta marad a magyarság 6 százalék körüli számarányának.

A többi jelölt legfeljebb saját vagy a pártja neve ismertté tétele érdekében indul el. A várakozások szerint a külföldön élő, rendszerint a jobbközép jelöltekre szavazó románok voksai ismét sokat nyomhatnak majd a latban.

Államfőválasztás Koppenhágában Fotó: Külügyminisztérium

Magyar voksokra vágyakozó román párt

A mostani választás egyik érdekessége, hogy egy román párt nyíltan bejelentkezett a magyar szavazatokért.

Dan Barna USR-elnök fölvetette, hogy a magyaroknak túl kellene lépniük az etnikai szavazáson – azonban cserébe semmilyen, a magyar nyelvi és oktatási jogok szavatolását vagy ezeket bővítő intézkedést nem ígért, minthogy ilyen a párt programjában nem is szerepel.

Ráadásul a korrupcióellenes küzdelmet és a hiteltelenné vált régi pártok leváltását zászlajára tűző USR elnökével szemben – akit korábban arra is esélyesnek tartottak, hogy megszorongassa Johannist – egy magát oknyomozó portálként hirdető orgánum olyan vádakat fogalmazott meg, miszerint három, a cége által koordinált, európai uniós forrásokból finanszírozott szociális felzárkóztatási programban gyanúsan használták fel a pénzeket. Az elnökválasztás utolsó hetére időzítve azt is megírták, hogy a programok során lebonyolított beszerzések 68 százalékában érintett személyek adatait titkosították.

Amúgy nem csupán a magyar voksokért bejelentkező USR jelöltje nem kínál a magyar közösség identitásának megőrzését szolgáló intézkedéseket: a román jelöltek egyike sem állt elő ilyesmivel a programjában – igaz, ők legalább nem kérik nyíltan a magyarok szavazatait.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat