Szavazás Sevillában
Fotó: Külügyminisztérium
Elnökválasztást tartanak vasárnap Romániában, az immár nyolcadik alkalommal megszervezett megmérettetésen 14 jelölt indul.
2019. november 09., 19:312019. november 09., 19:31
2019. november 22., 10:572019. november 22., 10:57
A rendszerváltás óta nyolcadik alkalommal várják az urnák elé vasárnap Romániában a választópolgárokat, hogy megválasszák az ország államfőjét. A külföldi szavazókörökben ugyanakkor már péntektől szavazhatnak a polgárok. A Központi Választási Bizottság országszerte 18 748 szavazókört hozott létre, míg a külföldön élő román állampolgárokat 835 szavazókör várja.
Ugyanakkor a hatályos törvény értelmében mindazok, akik urnazáráskor a szavazókör területén tartózkodnak, illetve előtte sorban állnak, éjfélig jogosultak a szavazatuk leadására. A külföldi szavazókörökben viszont már pénteken délben elkezdődött a választás. A külföldön élő román állampolgárok előzetes regisztráció után levélben is szavazhattak, de ezzel a lehetőséggel nem éltek sokan, így előfordulhat, hogy ismét jókora sorok alakulnak ki a szavazókörök előtt.
Csaknem 268 ezer külföldön élő román állampolgár adta le a voksát az államfőválasztáson szombaton, romániai idő szerint 22 óráig az ország határain kívül kialakított szavazókörzetekben. A levélben szavazókkal együtt a külföldön voksolók száma megközelíti a 300 ezret.
A szavazásra a 18. életévüket betöltött állampolgárok jogosultak, ha ellenük nem született olyan ítélet, amely a választás időpontjában eltiltja őket állampolgári jogaik gyakorlásától. A szavazni akaró polgárnak be kell mutatnia személyi igazolványát, amelyet a választási bizottság tagjai beszkennelnek, hogy így bizonyosodjanak meg arról: nem szavazott-e már. Ennek nyomán a BEC informatikai rendszere lehetővé teszi a nyilvánosság számára is, hogy élőben kövesse a választási részvétel alakulását.
A személyi igazolvány beszkennelését követően a választópolgár megkapja a jelöltek névsorát tartalmazó szavazólapot, valamint egy VOTAT feliratú bélyegzőt, amellyel a szavazófülkében azon jelölt nevére kell pecsételnie, akit az államfői tisztségben szeretne látni. Amennyiben valaki azon településen tartózkodik a választás napján, ahol a lakhelye található, csakis a lakhelye szerinti szavazókörzetben voksolhat.
A választási bizottságok tagjai azon szavazókörben szavaznak, ahol tevékenységüket kifejtik.
A mozgáskorlátozottak bármely olyan szavazókörben voksolhatnak, amely ezt lehetővé teszi számukra. Aki olyan súlyosan mozgáskorlátozott, hogy nem tudja elhagyni otthonát, az illetékes szavazókör elnökéhez fordulva mozgóurnát kérhet.
Torinóban is voksoltak
Fotó: Külügyminisztérium
A szavazólapon a választópolgárok 14 nevet találnak majd, ennyi jelölt gyűjtötte össze sikeresen a 200 ezer támogatói aláírást, amelyeket a BEC hitelesített is. A legesélyesebb jelölt az első mandátuma lejártával újabb ötéves elnöki tisztségre pályázó Klaus Johannis, aki a korábban általa vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjeként vág neki a megmérettetésnek, és ha a felmérések szerint arra nincs is esélye, hogy már az első fordulóban, a voksok fele plusz egy szavazatot megszerezve bebiztosítsa győzelmét, 40 százalék körüli eredményre számíthat vasárnap.
A legesélyesebbnek a nemrég leváltott szociáldemokrata párti (PSD) miniszterelnök, Viorica Dăncilă tűnik, azonban a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, aki a pártja és a Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártjának (PLUS) támogatásával indul, jó mozgósítással megcsípheti a továbbjutást érő helyet.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a szövetség államfőjelöltje bevallása szerint a nagyobb tiszteletre és bizalomra szavazott az államfőválasztás első fordulójában.
Bár egyes felmérések a Pro Románia és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) által indított Mircea Diaconut is esélyesnek tartják a második körre, a felmérések többsége ezt nem valószínűsíti.
Nem tartja lefutott mérkőzésnek a romániai elnökválasztást Pászkán Zsolt politikai elemző, aki a Krónikának nyilatkozva az öt évvel ezelőtti megmérettetésre emlékeztetett, amikor is a biztos győztesnek látszó Victor Ponta látványos vereséget szenvedett a döntő menetben. A szakértő szerint a kampány csupán médiaeseményekről sz&
A Népi Mozgalom Párt (PMP) színeiben induló Theodor Paleologu a futottak még kategóriába tartozik, akárcsak az egyetlen magyar jelölt, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki a szövetség hagyományait folytatva – miszerint minden államfőválasztáson volt tulipános jelölt – indul a megmérettetésen. Esélye természetesen minimális:
A többi jelölt legfeljebb saját vagy a pártja neve ismertté tétele érdekében indul el. A várakozások szerint a külföldön élő, rendszerint a jobbközép jelöltekre szavazó románok voksai ismét sokat nyomhatnak majd a latban.
Államfőválasztás Koppenhágában
Fotó: Külügyminisztérium
A mostani választás egyik érdekessége, hogy egy román párt nyíltan bejelentkezett a magyar szavazatokért.
Ráadásul a korrupcióellenes küzdelmet és a hiteltelenné vált régi pártok leváltását zászlajára tűző USR elnökével szemben – akit korábban arra is esélyesnek tartottak, hogy megszorongassa Johannist – egy magát oknyomozó portálként hirdető orgánum olyan vádakat fogalmazott meg, miszerint három, a cége által koordinált, európai uniós forrásokból finanszírozott szociális felzárkóztatási programban gyanúsan használták fel a pénzeket. Az elnökválasztás utolsó hetére időzítve azt is megírták, hogy a programok során lebonyolított beszerzések 68 százalékában érintett személyek adatait titkosították.
Amúgy nem csupán a magyar voksokért bejelentkező USR jelöltje nem kínál a magyar közösség identitásának megőrzését szolgáló intézkedéseket: a román jelöltek egyike sem állt elő ilyesmivel a programjában – igaz, ők legalább nem kérik nyíltan a magyarok szavazatait.
Marcel Ciolacu hét elején lemondott miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kivárásra játszik, és mindenképpen kormányra juttatná pártját, akár a szélsőjobboldali George Simion győz, akár a liberális Nicușor Dan.
Állampolitikává emelné Romániában Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének bizonyos álláspontjait George Simion. Eközben Nicușor Dan úgy véli, Románia a nemzeti kisebbségekkel szembeni „jó gyakorlat modellje”.
Több mint 1,3 millió román állampolgár került ki a társadalmi nélkülözés és a mélyszegénység veszélyeztetettségéből 2023 és 2024 folyamán – jelentette ki csütörtökön Simona Bucura-Oprescu munka- és családügyi miniszter.
A Richter Gedeon új megközelítése az endometriózis kezelésében nem csupán a tünetek enyhítését célozza, hanem a betegek hosszú távú jólétét helyezi a középpontba.
Mindkét, a megismételt elnökválasztás második fordulójába jutott jelöltet bírálta Crin Antonescu, a kormánykoalíció jelöltje, miután a vasárnapi megmérettetésen leszerepelve csupán a harmadik helyen végzett.
Megtartotta csütörtökön első ülését a Cătălin Predoiu vezette ügyvivő kormány, amelynek tagjai azt mondják, a kabinet ellátja a napi teendőit. Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszter szerint pedig Románia továbbra is stabil ország.
A szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke nyeri meg a megismételt elnökválasztást egy, a második fordulóba bejutott másik jelölt, Nicușor Dan által szerdán este ismertetett felmérés szerint.
Victor Ponta képviselő, korábbi elnökjelölt szerdán bejelentette, hogy Románia az első néven politikai platformot hoz létre, amelyhez várja parlamenti képviselők, polgármesterek és gazdasági vezetők csatlakozását, többek között a PSD-ből.
Közvitára bocsátotta szerdán a munka- és családügyi minisztérium az in vitro megtermékenyítést támogató program alkalmazási szabályairól szóló rendelet tervezetét.
Nicușor Dan független elnökjelölt szerdán kijelentette, hogy Románia nem engedhet meg magának „kalandokat” és előre hozott választásokról szóló vitákat.
1 hozzászólás