Új irány. A Makosz szerint akkor derül ki, mennyire jók a változtatások, ha már alkalmazzák őket
Fotó: Haáz Vince
Nagyon sokat várnak a kezdeményezők az oktatás megszervezésére és működésére vonatkozó szabályzat módosításától, melynek egyik legfontosabb eleme a félévek megszüntetése. Mindeközben tiltják a tanulók kicsapását, szigorítják a diákok áthelyezésére vonatkozó szabályzatot, illetve véget próbálnak vetni a tanárok megajándékozásának. A Krónika által megszólaltatott érintettek nagy vonalakban üdvözlik a változtatásokat, ugyanakkor egyfajta jó kezdetként tekintenek a tervezett reformokra.
2022. július 08., 08:182022. július 08., 08:18
2022. július 08., 08:452022. július 08., 08:45
Megjelent csütörtökön a Hivatalos Közlönyben a dokumentum, amely alapján szeptember 1-től tíz pontban módosul az iskolai oktatás megszervezésére és működésére vonatkozó szabályzat (ROFUIP). A legfontosabb változások, hogy a következő tanévtől valamennyi tantárgyból csak egyszer – a tanév végén – zárják le a diákokat, a tanulókat nem lehet kicsapni, a szülők pedig semmilyen körülmények között nem gyűjthetnek pénzt ajándékra a pedagógusnak. Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke a Krónika megkeresésére úgy fogalmazott, ez egy jó kezdet lehet, de további változásokra lesz még szükség.
– vélekedett a szülők képviselője.
A szabályzatot leginkább azért kellett módosítani, mert megváltozott a tanév szerkezete: a következő tanév már nem két félévből, hanem öt modulból áll. Az említett dokumentum az alapja az iskolai belső rendszabályoknak – a diákokat, pedagógusokat, szülőket egyaránt érinti. A rendelet szabályozza, hogy másként számolják a gyerekek általánosát, miután már nem kell félévi dolgozatokat írniuk, illetve kitér az elektronikus napló használatára is.
Minden tanintézetben létre kell hozni egy „szakmai formálást” elősegítő bizottságot. A diákok áthelyezése egyik tanintézetből a másikba csak alapos indokkal történhet meg. Ugyanakkor a rendelet megszüntet minden, eddig még létező lehetőséget, hogy a szülőktől pénzt gyűjtsenek.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő lapunknak kifejtette, a legszembeötlőbb változás a tanév szerkezetéhez kötődik: törölték, behelyettesítették a félévhez köthető tevékenységeket, így változtak az értékelés menetrendjére, a dolgozatírásra, a hiányzások számára vonatkozó eddigi cikkelyek.
Kiss Imre rámutatott, előfordul, hogy a diák a képességvizsgán nem ér el olyan eredményt, hogy bejusson abba az osztályba, ahová szeretne, így utána próbálkoznak, hogy bekerüljön a romáknak vagy a sajátos nevelési igényű gyerekeknek fenntartott helyekre. Szeptembertől már csak nagyon indokolt esetekben, például egészségügyi okokra hivatkozva lehet áthelyezéseket eszközölni.
A kicsapás eddig sem volt lehetséges a kötelező tíz osztályban, ám ezentúl már 11.,12., 13. osztályban sem lehet.
– mutatott rá a leglényegesebb változásra a főtanfelügyelő.
Kedden jelenik meg a közoktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet, de a fontosabb módosításokat már hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter.
Nagy vonalakban „a helyükön vannak” a módosítások, ezekről közvita zajlott, a szakmai szervezetek az elmúlt hónapokban megfogalmazták meglátásaikat – mutatott rá Csíky Csengele. A Magyar Szülők Szövetségének elnöke kifejtette, amit most nem látunk a rendelkezések között, egy hosszabb folyamat eredménye lesz – például kérték, hogy a tanév szerkezetének a módosításával változzon a tanterv, a tananyag, a keretóraszámok is.
Mindennek igazodnia kell majd a megváltozott tanévszerkezethez, ez viszont egy hosszabb folyamat, miután a pedagógusok, a diákok a gyakorlatban is megtapasztalják, miként tudják az adott tananyagot rögzíteni az állandó számonkérés hiányában is. A modulrendszer pedig projektalapú gondolkodást feltételez, ez maga után von egy csomó más módosítást, rengeteg kreativitásnak biztosít helyet a pedagógusok és a diákok részéről is – szögezte le a szövetség elnöke. Hozzátette,
„Reméljük, a radikális változtatás maga után vonja az anyagi támogatást is, és más szelek fújnak majd az oktatásban. Nagy szükség volt a változásokra, erre a társadalom is készen áll, hat-hét évvel ezelőtt egy ilyen módosításcsomag még biztos kiverte volna a biztosítékot” – részletezte Csíky Csengele.
Véleménye szerint ez egy jó kezdet, ám vigyázni kell, hogy ne rontsuk el, használjuk ki a lehetőségeket, ne ragaszkodjunk görcsösen a megszokott formákhoz, melyekről mindannyian tudjuk, hogy nem működnek.
A híradásokban hangsúlyozottan helyet kapott, hogy tilos a pénzgyűjtés, a pedagógusok megajándékozása, de ez eddig sem volt megengedett, sőt már büntetést is kilátásba helyeztek, ami végül nem történt meg. A szülői szövetség elnöke rámutatott, a magyar közoktatásra nem annyira jellemző, de országos szinten elharapózódott, hogy a szülők születésnapon, karácsonykor vagy éppen tanévzáráskor egymást túllicitálva igyekeztek megvenni a pedagógusnak a toronyórát láncostól.
Ez ugyanaz a kategória, mint az egészségügyben a hálapénz. A társadalmi gondolkodás megváltoztatására van szükség:
– részletezte a szövetség vezetője. Hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy a pedagógus elveszíti a szülők tiszteletét, szeretetét, megbecsülését, és nem kaphat egy csokor virágot, hanem az extrém megnyilvánulásokat küszöböli ki.
Csíky Csengele arra is kitért, hogy a tanintézetek mellett létrejöttek a jogi szervezetek – egyesületek, alapítványok –, melyek begyűjtik, lehívják a különböző támogatásokat, szülői adományokat, pályáznak, majd a pénzt célirányosan hasznosítják.
Ez a rendszer váltotta fel az úgynevezett iskolapénz begyűjtését, hogy minden jogszerűen történjen. Ez egy szükséges megoldás volt, viszont nehéz az átállás, mert rengeteg ezzel az adminisztratív feladat, nehéz a hosszú távú fenntarthatóság, mert ha az alapító szülő gyereke végez, a szülő érdekeltsége megszűnik. A Magyar Szülők Szövetsége például segít biztosítani a folytonosságot.
A rendeletcsomagban ugyanakkor kérdéseket vet fel a kicsapás lehetőségének megvonása, a megengedett hiányzások számának változása, az egyetlen magaviseleti jegy – mutatott rá Csíky Csengele. Kifejtette, az alkotmány kimondja, hogy az oktatás mindenkinek joga, sőt mi több: kötelező, tehát ha egy diákot kicsapnak, megfosztják ettől az alkotmányos jogától. Törvénykiigazítás-sorozatra lesz szükség, hiszen jelenleg még kusza, hogy mi történik majd azokkal a diákokkal, akik rengeteg hiányzást halmoznak fel, vagy magatartásuk káros a közösség számára.
„Ez egyelőre számunkra életidegen, nem tudjuk, milyen helyzeteket von maga után, de az már biztos, hogy a félévente adott magaviseleti jegynek sem volt nevelő hatása, ezért felesleges ehhez ragaszkodni. Más módszereket kell találni a diákok magaviseletének szabályozására, a nyugati országok iskoláiban erre számtalan példa van, azokat kell alkalmazni” – mondta a szülői szövetség elnöke.
– szögezte le lapunknak eközben Vass Péter, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (Makosz) elnöke. Hozzátette, az egyértelmű, hogy változásokra szükség van, de azt, hogy ezek a módosítások milyen hatással lesznek az oktatás minőségére, a diákok, tanárok munkájára, akkor látszik majd, ha a gyakorlatban is kipróbálják – mondta a Makosz elnöke.
Példaként említette az áthelyezés szigorítását, mondván: ez is kétélű, hiszen nem lehetnek ugyan kivételek, de így nem kapnak egyáltalán második esélyt azok, akik elrontották a képességvizsgát, de utána összekapták magukat. Akkor lehet teljes képet alkotni a módosítások hatásáról, amikor már látjuk, miként működnek – szögezte le Vass Péter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
A közlekedés biztonsága érdekében sebességkorlátozásokat vezetnek be a következő napokban egyes vasúti pályaszakaszokon – közölte vasárnap a Román Vasúttársaság.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter vasárnap kijelentette, lemond a tisztségéről, ha nem készül el az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) új informatikai rendszere.
A kormány adóügyi intézkedései ellen tiltakoznak hétfőn a parlament épülete előtt az egészségügyi dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség, valamint az oktatási szakszervezetek tagjai.
Daniel David oktatási miniszter szerint „egyelőre idén nem változik semmi” a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáját illetően, és valószínűleg jövőre, de talán két év múlva sem. A tárcavezető ugyanakkor kitart a megmérettetés megreformálása mellett.
Június 20-a és július 3-a között 50 akciót szervezett a rendőrség a kábítószer- és emberkereskedelemmel, informatikai csalással és pénzmosással gyanúsított bűnözői csoportok felszámolására – tájékoztatott szombaton a Román Rendőrség (IGPR).
Klaus Iohannis volt államfőt, Marcel Ciolacu volt miniszterelnököt és Nicolae Ciucă volt szenátusi elnököt figyelmeztették, hogy az országot a költségvetési csőd veszélye fenyegeti, ha nem hoznak hiánycsökkentő intézkedéseket.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia az egyetlen ország a világon, ahol a bírák 48 évesen vonulnak nyugdíjba, átlagosan 5000 eurós nyugdíjjal. A kormányfő szerint ezen hamarosan változtatnak.
A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!