Bár a gazdaság nő, egyelőre a PSD-nek sem sikerült megállítania a fi atalok elvándorlását
Fotó: Barabás Ákos
Instabilitás, imázsválság, rossz külpolitikai teljesítmény, ugyanakkor egyes szociális problémák rendezése, ellentmondásokkal teli, de összességében jó gazdasági mutatók jellemzik elemzők szerint a román Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ALDE koalíciós kormányzásának két évét. A magyar–román államközi kapcsolatok javuló tendenciát mutattak, kisebbségi ügyekben viszont nem történt áttörés.
2018. december 08., 15:202018. december 08., 15:20
2018. december 09., 13:192018. december 09., 13:19
Senki nem várt látványos reformokat a PSD-től, inkább az életszínvonal némi javítására lehetett számítani Románia folyamatos gazdasági növekedése közepette – értékelte a Krónikának az elmúlt két évet belpolitikai szempontból Andrei Ţăranu politológus. Szerinte a 2016. december 11-ei parlamenti választáson győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) nem rendelkezett különösebben ambíciózus programmal, s úgy tűnt, megvan az esélye arra, hogy megvalósítsa a kormányprogramot és olyan politikai alakulattá váljon, amely túllép az 1996 óta állandósult kormányzati csereberén.
„Nem így történt. A PSD-nek annak ellenére sem sikerült egy koherens kormányzást, stabilitást biztosítania, hogy szatellitpártjával, az ALDE-val az oldalán nagyon jó eredményeket ért el mind a helyi, mind az általános választásokon, és az RMDSZ diszkrét, de biztos támogatását is élvezhette” – fogalmazott a politikai elemző. Emlékeztetett:
Ţăranu felidézte, az imázsválsággal párhuzamosan a PSD három miniszterelnököt cserélt, amivel önmagát sodorta két súlyos kormányválságba. „Ezzel a Szociáldemokrata Párt gyakorlatilag a román politika válsággócává vált, hiszen a formáció élén kiélénkülő legitimitásválságok kormányzati instabilitást okoznak, blokkolják az irányítást. Erre jó példa a kabinet tagjainak állandó cseréje, hetven minisztert próbáltak ki két év alatt” – állapította meg a politológus.
Hozzátette ugyanakkor, hogy összességében a PSD-kormányok nemcsak válságokat okozta, megpróbáltak egy széles körű szociális programot gyakorlatba ültetni a fizetések és nyugdíjak – egyébként feltétlenül szükségszerű – emelésével, az egészségügyi és a közigazgatási rendszeren változtató programmal.
Csakhogy ennek a modellnek a fenntartása elég bonyolult egy olyan nyitott piac esetében, mint amilyen az Európai Unióé, s egy olyan viszonylag laza adórendszerben, mint a romániai. Innen adódnak 2007 óta a román gazdasági kormányzások ellentmondásai” – véli a jászvásári (Iași) születésű elemző. Andrei Ţăranu szerint a PSD utábbi két évi kormányzásai közepesek vagy gyengék voltak, Viorica Dăncilă miniszterelnök személye miatt pedig a jelenlegi kabinet óriási imázs- és kommunikációs gondokkal küzd, s ezeket a közeljövőben lehetetlen lesz áthidalnia.
Bogdan Duca politikai elemző úgy látja, a PSD–ALDE-kormányok jól teljesítettek egyes szociális problémák kezelésében, példaként az egészségügyi szektor jövedelmekkel kapcsolatos válságkezelését említve. A szakértő szerint gazdasági szempontból is jó kormányzásokról beszélhetünk, hiszen sikerült megtartani a növekedést, s csökkenteni az ország eladósodását. „Rossz kormányzás volt az igazságügyi reformok és a párhuzamos állammal való harc terén. A mostani parlamenti kormánytöbbségnek és a kormányoknak nem volt elég bátorságuk végigvinni a protokollumokkal és a személyes összefonódásokkal működő intézményesített maffia elleni küzdelmet” – hangsúlyozta lapunknak Duca.
A politikai elemző úgy látja, az Egyesült Államokkal fennálló stratégiai partnerség semmilyen előnnyel nem jár az ország számára, még a vízumkötelezettséget sem sikerült eltörölni, miközben Washington sokmilliárdos szerződésekkel gazdagodott, nem beszélve az Amerika afganisztáni háborújában elesett román katonák áldozatvállalásáról. „A szomszédokkal sem állnak jól a dolgok. Sajnos Románia a nagy hiányzó a közép-európai (visegrádi csoport), a balkáni és a Fekete-tenger környéki összetett politikából” – fogalmazott Bogdan Duca.
A Liviu Dragnea vezette alakulat két év alatt három kormányfőt és 70 minisztert cserélt
Fotó: PSD
Ami az utóbbi két év szociáldemokrata kormányzásának magyar vonatkozásait illeti, Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója úgy véli:
„2017-ben Teodor Meleșcanu külügyminiszter Budapesten járt, és kifejtette, hogy komoly közös érdekeink vannak nem csupán a kétoldalú gazdasági és a közös infrastruktúra kiépítésének ügyében, hanem EU-s, és regionális biztonsági területen is. Közös érdek az ukrajnai polgárháború békés megoldása, az energiabiztonság, a Brexit minket nem sértő módja, az EU-reform számunkra megfelelő alakulása, az uniós finanszírozás megtartása. A magyar fél nyitott az együttműködésre, és szorosabbra szeretné fűzni a visegrádi négyek plusz Románia kooperációját is számos infrastrukturális (autópályák, villanyvezeték, vasút, BRUA-gázvezeték) ügyben” – mondta a Krónika érdeklődésére az elemző.
Arra is emlékeztetett, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter többször járt Bukarestben, több megállapodás is született. A kapcsolatok húzóereje a gazdaság, a kétoldalú kereskedelem meghaladja idén a kilencmilliárd eurót.
– tette hozzá Barabás T. János.
A külügyi intézet kolozsvári származású kutatója szerint a kisebbségi témákban a nyilatkozatváltás vette át a főszerepet a kétoldalú szakértői konzultációk helyett. Mint mondta, Romániában belpolitikai válságok követik egymást, egy párt sem vállal fel magyarbarát politikát. Megemlítette: a Székelyföld megyéi kapják a legkevesebb bukaresti költségvetési támogatást.
A magyar kormány támogatásairól szólva kiemelte, a román nacionalista erők nehezményezik azokat, holott az intézmények, épületek állagmegóvásából, az alapvető oktatási, kulturális működések támogatásából, a helyi kistermelők segítéséből a románok is profitálnak, lásd a bonchidai Bánffy-kastély vagy a parajdi fürdő turisztikai attrakcióvá válását. Barabás T. János úgy véli, magyar–román viszonylatban mindkét fél kommunikációja kívánnivalót hagy maga után, ezen pedig a magas szintű találkozók újrakezdése javítana.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan „viszonylag pesszimista” az ukrajnai háborúról szóló orosz-amerikai csúcstalálkozó kimenetelével kapcsolatban.
Nem csak a szociáldemokraták „lázadoznak”, több nemzeti liberális párti (PSD) polgármester is felháborodásának adott hangzott a párt belső csoportjaiban Ilie Bolojan miniszterelnök tervei miatt.
2025. augusztus 18. és szeptember 15. között az átlagos hőmérséklet megközelíti az időszakra jellemző normál értékeket az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
A haderőfejlesztésre szánt forrásokat nem érintik a megszorítások – jelentette ki pénteken egy konstancai sajtóeseményen a román védelmi miniszter.
Közel egymillió eurónak megfelelő összeg befizetésére szólította fel az adóhatóság (ANAF) Klaus Iohannis volt államfőt.
Az iskolahálózat átszervezése nyomán 507 jogi személyiséggel rendelkező tanintézmény, azaz az összes iskola mintegy 8,1 százaléka, kerül át más iskolák igazgatása alá – közölte az oktatási minisztérium.
Csak kisebb kártérítésre számíthatnak a román állam részéről azok a moldvai árvízkárosultak, akik nem kötötték meg a kötelező lakásbiztosítást, illetve azok is, akiknek nincs építési engedélye a kárt szenvedett ingatlanjukra – jelentette be Raed Arafat.
Az alkotmánybíróság tagjaira nem vonatkozik a kormány által javasolt, a bírói nyugdíjak módosításáról szóló törvénytervezet, amelyet a munkaügyi minisztérium tett közzé.
Az Országos Környezetőrség felügyelőit hordozható videokamerákkal szerelik fel, és a drónokkal készített felvételeket bizonyítékként használhatják fel a szankciók alkalmazása során – fejtette ki csütörtökön Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Romániában több mint 50 százalékkal csökkent a felsőoktatási ösztöndíjalap a kormány júliusban hatályba léptetett deficitcsökkentő intézkedéseinek hatására, ami hallgatók tízezreit fosztja meg a támogatástól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!