Szakmai szervezetek sem nézik jó szemmel Dana Gârbovan miniszteri kinevezését
Fotó: UNJR
Politikai és szakmai körökben egyaránt megütközést keltett, hogy Viorica Dăncilă Dana Gârbovan kolozsvári bírót nevezte meg az igazságügy-miniszteri tisztség várományosaként. Az érintett cáfolja, hogy támogatta a balliberális kormány igazságüggyel kapcsolatos vitatott intézkedéseit.
2019. augusztus 26., 12:542019. augusztus 26., 12:54
2019. augusztus 26., 14:182019. augusztus 26., 14:18
Némi meglepetésre Viorica Dăncilă miniszterelnök a hétvégén bejelentette, hogy meneszti Ana Birchallt az igazságügy-minisztérium éléről, és Dana Gârbovant javasolja leendő tárcavezetőnek. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) országos végrehajtó bizottságának (Cex) pénteki döntése értelmében Birchall stratégiai partnerségekért felelős miniszterelnök-helyettesként folytatja, a belügyminisztérium élére a tisztséget jelenleg ideiglenesen betöltő Mihai Fifort, Iulian Iancut pedig a gazdasági ügyekben illetékes miniszterelnök-helyettesi posztra javasolja az alakulat. Ezen túlmenően az oktatási minisztérium irányítását Şerban Valeca szociáldemokrata szenátorra bízza a miniszterelnök.
A miniszterelnök azzal érvelt, hogy a Romániai Bírák Országos Szövetségének (UNJR) elnöke „számottevő tapasztalattal rendelkezik”, és köztiszteletnek örvend az igazságügyi rendszeren belül.
Gârbovan kilép a bírói testületből
Benyújtotta hétfőn a bírói tisztségről való lemondását az igazságügyi tárca élére jelölt Dana Gârbovan. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói szakosztálya tudomásul vette döntését. „Bírói pályafutásom alatt mindig azt mondtam, amit gondolok, és hittem abban, amit mondtam, bár sokszor ez nem volt a többség ínyére. Mivel elviekben elfogadtam az igazságügyi miniszteri tisztségre való jelölést, úgy tartom természetesnek, hogy mondjak le bírói tisztségemről, hogy kezdődhessen el a kinevezési eljárás” – írta Facebook-bejegyzésében Gârbovan. A CSM bírói szakosztálya később közölte, tudomásul vette a kolozsvári ítélőtábla alkalmazásában álló bírónő lemondását, és elküldte Klaus Johannis államfőnek a Gârbovan tisztségből való felmentésére vonatkozó igénylést.
Dana Gârbovan a bejelentésre úgy reagált: elfogadta a jelölést, és amennyiben Klaus Johannis államfő jóváhagyja a kinevezését, készen áll együttműködni minden döntéshozóval a hatékony és független igazságszolgáltatás érdekében. A kolozsvári bírónő közölte: a kormányfő felkérte, hogy igazságügy-miniszterként hatáskörének megfelelően lépjen fel főleg a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem ellen. „Elviekben elfogadtam a felkérést, azzal a feltétellel, hogy teljes függetlenséget élvezek majd hivatalom gyakorlásában, illetve hogy Klaus Johannis államfő is elvi beleegyezését adja a kinevezésemhez” – írta közösségi oldalán Gârbovan. Szerinte az emberkereskedelmen és a bűnözésen kívül az igazságügyi rendszer számos más „visszatérő” problémával küzd. Ezek között említette a humán erőforrás és infrastruktúra hiánya, valamint az ügyészségek és bíróságok túlzsúfoltsága jelentette gondokat, amelyek megoldását „túl hosszú ideje hanyagolják”.
Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát (USR) elnöke felkérte Klaus Johannist, ne nevezze ki a bírát a tárca élére, szerinte ugyanis Gârbovan a politikai büntetőügyesek „leghangosabb támogatója” volt.
Ellenzi Dăncilă jelölését a Gârbovan által alapított UNJR-hez hasonló két másik szakmai szervezet is, amelyek szerint egy aktív bíró miniszterré történő kinevezése alkotmányba ütközik és ellentétes a Velencei Bizottság ajánlásaival. A Romániai Bírák Fórumának Egyesülete és a Kezdeményezés az Igazságügyért elnevezésű szervezetek szerint Gârbovan és az általa vezetett UNJR az elmúlt három évben nyíltan támogatta a PSD-kormányok által kezdeményezett káros, a jogállamisággal ellentétes, számos nemzetközi szervezet által is bírált igazságügyi törvényjavaslatokat.
Ellenzi Gârbovan kinevezését az ügyészek érdekvédelmét ellátó szakmai szervezet is, emlékeztetve, hogy a kincses városi ítélőtábla bírája számtalanszor bírálta a korrupcióellenes ügyészség (DNA) tevékenységét, az igazságügyi kérdésekben az államfő által kiírt népszavazást, sőt a romániai igazságszolgáltatás függetlensége mellett síkra szálló külföldi nagykövetségeket is.
Hasonlóképpen gondolkodik Horațius Dumbravă, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) volt elnöke is, aki a Hotnews hírportálnak úgy nyilatkozott: Gârbovan nem csak önmagát hozta kényes helyzetbe törvényi és alkotmányos szempontból, hanem a teljes igazságügyi rendszert is, mivel már a kinevezését célzó javaslat nyilvánosságra hozatalát megelőzően le kellett volna mondania bírói tisztségéről, ami összeférhetetlen az igazságügy-miniszteri poszttal. Dana Gârbovan egyébként közösségi oldalán válaszolt a kritikák egy részére, álhírnek nevezve az állítást, miszerint az általa irányított szervezet támogatta a Sorin Grindeanu vezette kormány által 2017-ben igazságügyi témában elfogadott, országos tüntetéseket kiváltó sürgősségi rendeletét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.
A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.
A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.
Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.
Megkezdte a három ellenzéki párt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését, miután a kormány hétfőn felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedéseket.&
Alapfokon tizenhárom év három hónap szabadságvesztésre, valamint az áldozatoknak százezer eurónyi kártérítés kifizetésére ítélte kiskorú elleni nemi erőszak miatt az ügyben eljáró bíróság a „zsenimentorként” ismert férfit, Kristóf Lajost.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) toronymagasan vezet a pártok támogatottsági versenyében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Juhászra támadt a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen – közölte hétfőn a katasztrófavédelem.
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!