A miniszterelnök azzal érvelt, hogy a Romániai Bírák Országos Szövetségének (UNJR) elnöke „számottevő tapasztalattal rendelkezik”, és köztiszteletnek örvend az igazságügyi rendszeren belül.

Dana Gârbovan a bejelentésre úgy reagált: elfogadta a jelölést, és amennyiben Klaus Johannis államfő jóváhagyja a kinevezését, készen áll együttműködni minden döntéshozóval a hatékony és független igazságszolgáltatás érdekében. A kolozsvári bírónő közölte: a kormányfő felkérte, hogy igazságügy-miniszterként hatáskörének megfelelően lépjen fel főleg a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem ellen. „Elviekben elfogadtam a felkérést, azzal a feltétellel, hogy teljes függetlenséget élvezek majd hivatalom gyakorlásában, illetve hogy Klaus Johannis államfő is elvi beleegyezését adja a kinevezésemhez” – írta közösségi oldalán Gârbovan. Szerinte az emberkereskedelmen és a bűnözésen kívül az igazságügyi rendszer számos más „visszatérő” problémával küzd. Ezek között említette a humán erőforrás és infrastruktúra hiánya, valamint az ügyészségek és bíróságok túlzsúfoltsága jelentette gondokat, amelyek megoldását „túl hosszú ideje hanyagolják”.

Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát (USR) elnöke felkérte Klaus Johannist, ne nevezze ki a bírát a tárca élére, szerinte ugyanis Gârbovan a politikai büntetőügyesek „leghangosabb támogatója” volt.

Ellenzi Dăncilă jelölését a Gârbovan által alapított UNJR-hez hasonló két másik szakmai szervezet is, amelyek szerint egy aktív bíró miniszterré történő kinevezése alkotmányba ütközik és ellentétes a Velencei Bizottság ajánlásaival. A Romániai Bírák Fórumának Egyesülete és a Kezdeményezés az Igazságügyért elnevezésű szervezetek szerint Gârbovan és az általa vezetett UNJR az elmúlt három évben nyíltan támogatta a PSD-kormányok által kezdeményezett káros, a jogállamisággal ellentétes, számos nemzetközi szervezet által is bírált igazságügyi törvényjavaslatokat.

Ellenzi Gârbovan kinevezését az ügyészek érdekvédelmét ellátó szakmai szervezet is, emlékeztetve, hogy a kincses városi ítélőtábla bírája számtalanszor bírálta a korrupcióellenes ügyészség (DNA) tevékenységét, az igazságügyi kérdésekben az államfő által kiírt népszavazást, sőt a romániai igazságszolgáltatás függetlensége mellett síkra szálló külföldi nagykövetségeket is.

Hasonlóképpen gondolkodik Horațius Dumbravă, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) volt elnöke is, aki a Hotnews hírportálnak úgy nyilatkozott: Gârbovan nem csak önmagát hozta kényes helyzetbe törvényi és alkotmányos szempontból, hanem a teljes igazságügyi rendszert is, mivel már a kinevezését célzó javaslat nyilvánosságra hozatalát megelőzően le kellett volna mondania bírói tisztségéről, ami összeférhetetlen az igazságügy-miniszteri poszttal. Dana Gârbovan egyébként közösségi oldalán válaszolt a kritikák egy részére, álhírnek nevezve az állítást, miszerint az általa irányított szervezet támogatta a Sorin Grindeanu vezette kormány által 2017-ben igazságügyi témában elfogadott, országos tüntetéseket kiváltó sürgősségi rendeletét.