A magyar és szlovák importbaromfi után hazai szakértők immár a vándormadarakat hibáztatják a madárvész második hullámának kialakulásáért
Miután az országban immár feltartóztathatatlannak bizonyul a madárinfluenza terjedése, hiszen 55 gócponton mutatták ki a vírust, a fertőzésgyanús települések száma pedig 43, egyre többen vélekednek úgy, hogy a vész elharapózása akadályozhatja Románia EU-csatlakozását.
Emil Boc, a kormányzó Demokrata Párt elnöke csütörtökön úgy vélekedett: a hazai madárvész-járvány rohamos előretörése, a hatóságok szervezetlen, szakszerűtlen fellépése negatívan befolyásolhatja az ország 2007-re tervezett integrációját. Hasonlóképpen vélekedett Adrian Iorgulescu kultuszminiszter is, aki szerint ha a hatóságok továbbra sem lesznek képesek úrrá lenni a helyzeten, akkor Bukarest csak 2008-ban kap „útlevelet” az EU-ba. Eközben a szakértők újabb elmélettel rukkoltak elő, és ezúttal a vándormadarak vonulási útvonalának módosulását okolják a vész megjelenésével.
Miután Traian Bãsescu államfő szerdán 24 órás ultimátumot szabott az illetékeseknek a madárvész ismételt megjelenése okainak kiderítésére, szakértők tegnap úgy vélekedtek, hogy valószínűleg mégsem a magyar és szlovák pulykák, hanem a vándormadarak a „ludasak”. Nicolae Lazãr, az országos állat-egészségügyi igazgatóság főosztályvezetője közölte, nem zárható ki, hogy módosult a vadmadarak vándorlási útvonala, és ezzel magyarázható, hogy az eddig ismert költési helyektől – Duna-delta, Duna-medence – távol, például Brassó megyében jelent meg a vírus, azt azonban továbbra sem tudni, miként juthatott el a vész Bukarestbe. A szakértő hozzátette: a kór elterjedéséhez hozzájárulhatott még az állat-egészségügyi biztonsági előírásoknak a baromfitelepeken történő áthágása, az élő szárnyasok zavartalan szállítása, valamint az is, hogy a hazai háztáji gazdaságok többségében a legalapvetőbb higiéniai szabályok betartásának figyelmen kívül hagyásával nevelnek aprójószágot. Különben a parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottsága tegnap a hírszerző szolgálat székhelyén meghallgatta Radu Timofte SRI-igazgatót a madárvész megjelenésének okait sorjázó, számos kormányilletékes és szakértő által elmarasztalt jelentése ügyében. Radu Stroe liberális szenátor, a testület elnöke ezt követően közölte: szerinte a SRI-jelentés nem tartalmaz hazugságokat, csupán nem mond el mindent a kis híján diplomáciai botrányt előidéző ügyben. Stroe hozzátette, a történtek kapcsán súlyos felelősség terheli a hazai állategészségügyi hatóságokat is, a hírszerzés pedig tíz napon belül befejezi az ügyben indított belső kivizsgálást; szerinte azonban nem indokolt a SRI parancsnokának leváltása.
Noha a kormány előző nap hozott döntése értelmében az ország valamennyi madárinfluenza-gócpontján feloldották a humán-egészségügyi vesztegzárat, csütörtökön továbbra is fenntartották a karantént Bukarest egyik kerületében (elszigetelve kétszáz lakost), valamint néhány településen. Oana Marinescu kormányszóvivő indoklása szerint a humán vesztegzárak feloldását az indokolja, hogy az országban emberen még nem mutatták ki a H5N1-es vírust, és a madárvész Romániában továbbra is állat-egészségügyi probléma. Ezzel szemben madárvész gyanújával tegnap sürgősen Bukarestbe kellett szállítani egy iaºi-i állatorvost, aki magas lázzal és légzőszervi rendellenességgel küszködik, miután korábban hat napig részt vett a Feketehalmon létesített gócpontban a fertőzött szárnyasok összegyűjtésében. Ezzel egy időben az országban immár 55-re növekedett a gócpontok száma, további 43 települést fertőzésgyanúsként tartanak nyilván. Bukarest 2-es és 4-es számú kerülete után valószínűleg felütötte a fejét a vész az 5. kerületben is, Erdélyben pedig a Fehér megyei Lodormány került fel a madárvészgyanús települések listájára.00
Budapestet aggasztja a járvány Romániai terjedése
Politikailag és diplomáciailag is elég súlyosnak minősítette csütörtökön Gráf József magyar fölművelődési miniszter a madárinfluenzával kapcsolatos romániai vádakat, a súlyosabb problémának viszont azt tartja, hogy az állatbetegség a magyar–román határhoz közeledik. A tárcavezető elmondta: „ilyen vádakkal nem szoktak illetni más európai uniós országokat”, különösen a csatlakozás küszöbén. A miniszter ismételten felkérte a magyar gazdálkodókat, ne alkalmazzanak az érintett romániai területekről érkező vendégmunkásokat. Szerinte ugyanis a rendszeresen átjárók „átcsúszhatnak” az amúgy szigorú védelmi intézkedéseken, bevihetnek baromfitermékeket, de az ember hordozó is lehet, és „visszafertőzheti az állatállományt”
szóljon hozzá!