Képünk illusztráció
Fotó: Wikipédia
A bukaresti legfőbb ügyészség kedden közzétette honlapján az 1989-es forradalom büntetőperének vádiratát, amelyből többek között kiderül: az ügyészek nem találtak bizonyítékokat, amelyek alátámasztanák terroristáknak az 1989. decemberi eseményekben való részvételét.
2022. augusztus 16., 16:252022. augusztus 16., 16:25
2022. augusztus 16., 16:532022. augusztus 16., 16:53
A vádhatóság Facebook-oldalán számolt be a vádirat közzétételéről, leszögezve, hogy az ügyben több ezer sértett fél érintett. A román nyomozó hatóság szerint a közérdek is megköveteli, hogy a vádirat tartalmáról és a feltárt bizonyítékokról megfelelőn tájékoztassák a nyilvánosságot. Mint arról beszámoltunk, augusztus elején ismét vádat emeltek Ion Iliescu volt államfő és több magas rangú egykori román katonai vezető ellen az 1989-es forradalom ügyében, miután három évvel ezelőtt a legfelsőbb bíróság szabálytalanságok miatt visszaküldte az ügyet az ügyészséghez.
Az ügyben kihallgatott személyek (katonák és civilek) közül többen állították, hogy valamilyen formában „terroristák” ellen harcoltak ebben az időszakban, a bizonyítékok logikus elemzése azonban azt mutatja, hogy ezek a személyek a kialakított terrorista veszély általános pszichózisában tévesen mérték fel a helyzetet. „A valóság az, hogy nincsenek bizonyítékok, amelyek alátámasztanák terroristák részvételét az 1989. decemberi eseményeken” – fogalmaznak a vádiratban.
Az ügyészek áttanulmányozták a katonai ügyészségek által a forradalom eseményeivel kapcsolatban 1990 és 1994 között folytatott vizsgálatok anyagaiból készült kivonatot is, amely szintén azt igazolja, hogy az 1989. december 22-e és 30-a közötti haláleseteket és sérüléseket a terrorista pszichózis okozta. „A pszichózist előidéző és fenntartó személyeket nem jelölték meg pontosan (az anyagot 1994-ben állították össze, amikor azok voltak hatalmon, akiket a félrevezetésért felelősségre kellett volna vonni), de minden kétséget kizáróan állították, hogy a pszichózist azok a személyek idézték elő és erősítették fel, akik a televízióban nyilatkoztak és közleményeket adtak ki” – idézi az Agerpres hírügynökség a vádiratot, amelyben hozzáteszik, hogy a szóban forgó kivonat 2317 büntetőügy átvizsgálása nyomán született.
A vádiratban rámutatnak még, hogy az 1989 decemberében Otopeni környékén zajlott harcokban a különböző katonai alakulatok, amelyeknek a felettesek azt mondták, hogy „terroristák” ellen kell küzdeniük, tulajdonképpen egymás ellen harcoltak, és egyetlen éjszaka leforgása alatt csak az egyik ezred közel félmillió lövést adott le. Az ügyészek szerint ez a Râmnicu Sărat-i 321. gépesített ezred nyilvántartásából derül ki, melyben feljegyezték, hogy a katonák „nem tartották be a tűzparancsokat, és nagyon sok lőszert használtak el, de eredménytelenül, mert egyetlen terroristát sem semmisítettek meg vagy fogtak el”. A feljegyzésben az elhasznált lőszermennyiséget leltározzák.
„E dokumentum tartalma az 1989. decemberi forradalom alatti katonai akciók kvintesszenciáját képviseli. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) és a Legfelsőbb Katonai Tanács döntéshozói által szándékosan előidézett terrorista-szekus pszichózis hatása alatt a román katonasággal szándékosan visszaéltek, és a katonák élet-halál harcba keveredtek egy olyan ellenséggel, amelyet ugyanazok a döntéshozók találtak ki. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a román katonák egymás között harcoltak. Az otopeni-i nemzetközi repülőtér körüli valamennyi katonai művelet tragikus testvérgyilkos tűzharc volt. Kiderül, hogy egyetlen éjszaka alatt egyetlen ezred közel félmillió lövést adott le. A védelmi minisztérium sok más csapata tartózkodott ugyanabban az időben ugyanabban a körzetben, és természetesen ők is ádáz csatákat vívtak a terroristákkal” – olvasható a büntetőper vádiratában.
A forrás szerint a káoszt az is fokozta, hogy a december 22-30. közötti időszakban a lövöldözésben civilek is részt vettek, akik közül néhányan semmilyen katonai kiképzéssel nem rendelkeztek, sőt néhányan tinédzserkorúak voltak.
Ismét vádat emelnek a legfelsőbb bíróságon az 1989-es forradalom ügyében, amelyben Ion Iliescu volt államfőt emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolják – jelentette be szerdán Gabriela Scutea legfőbb ügyész.
A csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Bogdan Ivan kutatásért, innovációért és digitalizálásért felelős miniszter cáfolta a postahivatalok bezárásáról és az alkalmazottak tömeges elbocsátásáról szóló híreszteléseket.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is tagja a Marcel Ciolacu miniszterelnököt pénteki magyarországi munkalátogatására elkísérő delegációnak.
Romániai fejlesztésű drónok gyártásáról fogadott el memorandumot csütörtöki ülésén a kormány – számolt be Radu Oprea gazdasági miniszter.
A külföldi szavazókörzeteknél három napon át lehet szavazni az elnökválasztáson; elsőként az új-zélandi Auckland városában nyitnak meg a szavazóhelyiségek.
A két nappal ezelőtt forgalomba helyezett Coradia Stream vonat teljes mértékben üzemképes, de mivel a mozdony leválasztásakor a fedélzeti számítógépen hibaüzenetek jelentek meg, a szerelvényt inkább a remízben tartották.
Választások nincsenek kampány nélkül, a román politikum pedig a lehető legnagyobb mértékben kimaxolja a korteskedést: a napokban két jelölt is a hírhedt román lakodalmas zene, a manele sztárjaival komponáltatott magának „kampányhimnuszt”.
Megkötötték a kormányközi megállapodást csütörtökön Románia és az Egyesült Államok között az első 32 darab ötödik generációs F-35-ös lopakodó harci repülőgép beszerzéséről.
Marcel Ciolacu a csütörtöki kormányülés elején bejelentette, hogy a nap folyamán Budapestre utazik, ahol „döntő találkozót” tartanak Románia teljes körű schengeni csatlakozásáról.
Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke továbbra is toronymagas esélyes az elnökválasztás vasárnap tartandó első fordulójának megnyerésére – derül ki egy friss felmérésből.
Január elsejétől 91 lejre emelik a nyugdíjpont értékét. E szerint az új évtől 1415 lejre emelkedik a garantált minimális nyugdíj – jelentette be szerdán a munkaügyi minisztérium.
szóljon hozzá!