A CNSAS-határozat szerint Crin Antonescu nem működött együtt a román kommunista titkosszolgálattal
Fotó: CNSAS
Határozottan cáfolta kedden Crin Antonescu államfőjelölt, hogy bármilyen formában együttműködött volna a kommunista titkosszolgálattal vagy besúgó lett volna. A kormánykoalíció jelöltjéről aznap hozta nyilvánosságra az átvilágító bizottság (CNSAS), hogy 1988-ban jelentést írattak vele egy kollégájáról a Securitátén. Barátja szerint Antonescu nem súgta be őt.
2025. április 15., 19:452025. április 15., 19:45
2025. április 15., 23:432025. április 15., 23:43
A közel negyven évvel ezelőtt történteket a G4Media portál tárta fel kedden, ismertetve a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) határozatát, amely kimondja: Crin Antonescu nem volt besúgó, nem működött együtt a kommunista titkosszolgálattal. A határozatból ugyanakkor kiderül az is, hogy Antonescu 1988-ban jelentést írt a Securitátén az egyik barátjáról azok után, hogy utóbbi külföldre távozott, és disszidálni próbált.
A G4Media példátlannak nevezi, hogy az átvilágító tanács az Antonescuról szóló határozatot nyilvánosságra hozta ugyan, de a kormánykoalíció jelenlegi államfője által 37 évvel ezelőtt írt jelentést nem, és megtagadta az ehhez való hozzáférést. A CNSAS közölte, ezt a dokumentumot csakis maga Antonescu tárhatja a nyilvánosság elé.
A sajtómegjelentést követően nem sokkal, kedden délután Crin Antonescu sajtótájékoztatót hívott össze, és részletesen ismertette a nyolcvanas években történteket. A román Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt elnöke elmondta, 1987-ben egy jó barátja Bulgáriába utazott szabadságra, ahonnan Ausztriába próbált menekülni a kommunista rezsim elől. A mérnökként (és nem tanárként, ahogy a G4Media állította) dolgozó férfi disszidálási kísérlete azonban nem sikerült, a bolgár hatóságok előállították, és hazatoloncolták Romániába.
„Távozása előtt néhány személyes holmiját három barátjánál hagyta hátra, közéjük tartoztam én is. Mindannyiunkat behívattak a Securitátéra, ahol megfigyeltként én is megjelentem. Jelentést írtam, amelyben semmilyen különleges információval nem szolgáltam, csak arra tértem ki, hogy barátságban vagyunk az illetővel, tudtam róla, hogy bulgáriai vakációra távozik, de nem volt tudomásom arról, hogy milyen szándékai vannak. Ennyit írtam, semmit többet” – szögezte le kedd délutáni sajtótájékoztatóján a PNL, a PSD és az RMDSZ alkotta koalíció közös államfőjelöltje.
„Annyira bízott bennem, hogy beavatott a tervébe, és megkért, értesítsem a szüleit, miután kint lesz. Jugoszlávián keresztül Kanadába disszidált. Nem hogy nem szóltam semmit a Securitáténak, hanem csak két-három hét elteltével közöltem a szüleivel, hogy a fiuk valójában megszökött Romániából, és nem tér vissza” – részletezte Antonescu. A politikus leszögezte, soha nem volt a román kommunista titkosszolgálat besúgója, nem működött együtt a Securitátéval, ellenkezőleg, a rezsim áldozata volt. Antonescu szerint az általa írt – és saját névvel ellátott – jelentést nem lehet együttműködésnek nevezni, egyúttal felkérte a CNSAS-t, hogy hozza nyilvánosságra az 1988-ban írt dokumentumot.
Az átvilágító testület egyébként leszögezi, hogy a megvizsgált dokumentumok alapján Crin Antonescunak a továbbiakban nem volt kapcsolata a kommunista titkosrendőrséggel azután, hogy 1988. január 13-án a Securitate felszólítására megírta a jelentését. „Nem volt altisztje vagy tisztje az akkori belügyminisztériumi szerveknek – a Sekuritáténak és a Milíciának –, és mivel a barátjáról egy kihallgatáson nyilatkozott, a 2004/24-es sürgősségi kormányrendeletben rögzített meghatározás szerint nem minősül a Securitáte ügynökének vagy a kommunista titkosrendőrséggel együttműködő személynek” – szerepel a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) határozatában.
Megszólalt az ügyben Crin Antonescu barátja, az 1988-ban Romániából disszidált Ștefan Costache is. A jelenleg is Kanadában élő férfi az Antena3 hírtelevíziónak kedden este úgy nyilatkozott: megosztotta menekülési tervét Antonescuval, aki viszont nem árulta be a Securitaténál. „Azt hiszem, rágalom az egész, ő egy feddhetetlen ember. Teljesen megbíztam benne annak idején, ezért is beszéltem meg vele a menekülési tervemet. Mindketten elégedetlenek voltunk a kommunista elnyomással. Ha Crin akkor elárul, és értesíti a tervemről a Securitátét, akkor nekem nem sikerült volna elhagynom az országot. Határozottan állítom, hogy nem csinált ilyen gazemberséget. Sok siket kívánok neki, teljesen megérdemli (az államelnöki tisztséget – szerk. megj.), mindent megtenne Románia társadalmi és gazdasági helyzetének jobbá tételéért” – nyilatkozta Costache a csatornának.
Magas a májusi államfőválasztáson való részvételi szándék az erdélyi magyarok körében, a biztos szavazók 65 százaléka a kormánykoalíció jelöltjét, Crin Antonescut támogatja – derül ki egy hétfőn Kolozsváron ismertetett közvélemény-kutatás eredményeiből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!