Jelenlegi és volt miniszterelnök, exminiszterek, alig ismert arcok: kik indulnak az idei elnökválasztáson?

A PSD elnökjelöltje 1986-ban érettségizett a buzăui Mihai Eminescu Filológia-történelem Szakközépiskolában, majd a bukaresti Ökológiai Egyetemen tanult, és jogi diplomát szerzett. Tanulmányai azonban vitákat váltottak ki. Említette, hogy 1995-ben diplomázott, de az egyetem szerint csak 2004-ben szerzett diplomát.

korábban írtuk

Nem légből kapott: ingatlanbotrányba keveredett cég pénzén röpködött Ciolacu és a PSD vezérkara

Marcel Ciolacu miniszterelnök és az általa irányított Szociáldemokrata Párt (PSD) számos vezetője számára kompromittáló információkat hozott nyilvánosságra egy bukaresti portál hat nappal a romániai államfőválasztás első fordulója előtt.

Emellett a miniszterelnök érettségi bizonyítványa körül is kérdőjelek támadtak: augusztusban Ciolacu azt mondta, hogy csak egy hitelesített másolata van, de szeptemberben először azt mondta, hogy nem emlékszik, milyen osztályzatot kapott az érettségin, majd azt, hogy megtalálta az eredeti bizonyítványt.

Nicolae Ciucă, a PNL elnökjelöltje 1985-ben érettségizett a craiovai Tudor Vladimirescu Katonai Gimnáziumban, majd a nagyszebeni Nicolae Bălcescu Katonai Tiszti Iskolában folytatta tanulmányait, majd 1995-ig a bukaresti Katonai Felsőoktatási Akadémián tanult. 2003-ban a bukaresti I. Károly Nemzetvédelmi Egyetemen katonai tudományokból doktorált.

Tizenéves kora óta tartó katonai pályáját követően politikai karrierje 2020 őszén kezdődött, amikor belépett a PNL-be. Nicolae Ciucă 2022 áprilisától a PNL elnöke, 2023 júniusától pedig a szenátus elnöke. Emellett 2021 novemberétől 2023 júniusáig Románia miniszterelnöke volt. Marcel Ciolacuhoz hasonlóan Nicolae Ciucă tanulmányai is vitákat váltottak ki.

korábban írtuk

Nagy hiányzókkal zajlott az elnökjelöltek televíziós vitája

Távol maradtak a kormánypártok képviselői – Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök és Nicolae Ciucă liberális házelnök – a romániai államelnökválasztási kampány egyetlen közvetlen televíziós vitájától.

Akkoriban Ciucă Románia miniszterelnöke volt, nem pedig a PNL elnöke, és azonnal azzal védekezett, hogy kérte a disszertációjának ellenőrzését. Ezt követően többször is azt nyilatkozta, hogy a munkáját „az akkori normák és szabályok szerint” végezte, és szerinte nem plagizált. Egy másik ellentmondás „A haza szolgálatában” című önéletrajzi művéhez kapcsolódott, amelyet 2 millió euró közpénzből népszerűsített, és egy Mircea Dinescu által moderált főzőműsorban mutatott be. A könyv azonban nem kapható a könyvesboltokban, csak elektronikusan, ingyenesen olvasható Ciucă személyes honlapján.

George Simion, az AUR elnökjelöltje 2005-ben érettségizett a bukaresti Gheorghe Lazăr Gimnáziumban, majd 2008-ban a Bukaresti Egyetem Közgazdaságtudományi és Közigazgatási Karán diplomázott. 2010-ben a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetemen végzett mesterképzést, kutatási területe a kommunizmus bűneinek témaköre volt.

2006-ban az „Új csavargók” csoport vezetőjeként tűnt fel, ahol a „Besszarábia Románia” üzenetet hirdette. Az AUR jelöltje az elmúlt években botrányairól is ismert, amelyekbe a bukaresti tüntetéseken és a román parlamentben keveredett. Simion többek között szexuális erőszakkal fenyegette meg Diana Șoșoacát, és fojtogatta Virgil Popescut, a PNL volt energiaügyi miniszterét a parlamentben.

George Simion azt ígérte, hogy ha elnök lesz, olcsó lakhatást kínál majd az embereknek. Pontosabban azt állította, hogy áfával együtt 35 ezer euróért kínálna lakásokat, amelyeket 25 éves futamidejű hitellel lehet megvásárolni, 1000 eurós előleggel és havi 115 eurós fix törlesztőrészlettel. Arra a kérdésre, hogy a román kormány honnan fogja előteremteni a pénzt, azt válaszolta: „Ahonnan volt pénze a Patriot-pajzsra és egymillió adag oltóanyagra, és ahonnan van pénze mini atomreaktorok vásárlására”.

Elena Lasconi, az USR elnökjelöltje újságírói karriert futott be, mielőtt politikai pályára lépett volna. A Dévai Pedagógiai Gimnázium elvégzése után (1990) az Ökológiai Egyetem menedzsment karán tanult, majd a bukaresti Alkalmazott Tudományok Egyetemén szerzett alapdiplomát. Az 1990-es évek végén a PRO TV-nél végzett munkájával vált ismertté.

Az Elena Lasconi által javasolt politikai program a korrupció visszaszorítására, a szegénység csökkentésére a munkát terhelő adók mérséklésével és az igazságszolgáltatás reformjára összpontosít.

Mircea Geoană független elnökjelölt mérnöki és jogi végzettséggel rendelkezik. A bukaresti Szent Száva Gimnáziumban érettségizett 1977-ben, majd a bukaresti Politechnikumban gépészetet, a bukaresti jogi karon pedig jogot tanult. A forradalom után a párizsi École Nationale d'Administration (ENA) egyetemen szerzett diplomát. 1983-1990 között mérnökként dolgozott a bukaresti Energomontaj Trösztnél, majd a külügyminisztériumban folytatta pályafutását. Mircea Geoană 1996-2000 között Románia amerikai nagykövete volt. 2001-ben belépett a PSD-be, majd 2005-ben 5 évre a párt elnöke lett. Ion Iliescu utolsó elnöki ciklusában, 2000-2004 között külügyminiszter is volt.

Önéletrajzában azt állította, hogy 1991-ben kezdett dolgozni a külügyminisztériumban, de az intézmény a Libertatea kérésére közölte, hogy a volt helyettes NATO-főtitkár egy évvel korábban, 1990 márciusában, III. titkárként került a tárcához. Mircea Geoană azt állította, hogy pályázat útján került a külügyminisztériumba, és hogy apja, Nicolae Ceauşescu egykori tábornoka nem támogatta őt. „Apám semmilyen körülmények között nem segített nekem, mindig is hittem a meritokráciában, lépésről lépésre haladtam felfelé, magamat segítettem, mert jó munkát végeztem” – mondta a volt amerikai román nagykövet.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökjelöltje 1993-ban végzett állatorvosként a kolozsvári Agrártudományi Egyetemen, majd 1998-ban a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen filozófia diplomát szerzett.

Kelemen Hunor hat egymást követő parlamenti ciklusban, 2000-2024 között volt képviselő, és negyedszer indul a romániai elnökválasztáson. Ebben a választási kampányban a „józan ész programját” hirdette meg. „Talán azért, mert nincs vesztenivalója, a romániai magyar elnökjelölt egyben a legőszintébb és legegyenesebb, és kimondja azt, amit a többi jelölt nem akar: az állam teherré vált. Mindannyiunknak, románoknak, magyaroknak, romáknak, románoknak, románoknak, németeknek, németeknek, olaszoknak, Srí Lanka-iaknak, nepáliaknak teherré vált az államhoz való viszony, de csak egy jelölt hajlandó erről a problémáról beszélni. Kelemen Hunor. Ő a hangja azoknak, akiknek elegük van a botrányokból. Ő a józan ész, a józan ész hangja a zúgolódás és a választási cirkusz tengerében” – írja az RMDSZ honlapja.

Ana Birchall független elnökjelölt 1991-1996 között a bukaresti Titu Maiorescu jogi magánegyetemen tanult jogot. 1996-ban jogi diplomát szerzett a Bukaresti Egyetemen. 2005-ben lett a PSD tagja, majd 2019-ben kizárták. Ana Birchall 2017 februárjában ideiglenes igazságügyi miniszter volt, a hírhedt 13-as kormányrendelet elfogadása által kiváltott tüntetések miatt távozó Florin Iordachét váltotta. 2019 áprilisában, Tudorel Toader lemondását követően, Viorică Dăncilă javaslatára

Ana Birchall 2008-ban szexuális botrányba keveredett, miután előkerült egy videó, amelyen állítólag orális szexet végzett. Birchall, Mircea Geoană egykori tanácsadója, akit „Geoană barnájának” neveztek, cáfolta az állítást, és beperelte Iosif Buble újságírót, aki a videót feltette az internetre. Ana Birchall megnyerte a pert, és kártérítést kapott.

A mostani kampányidőszakban más, 2008-ban forgatott felvételek kerültek a nyilvánosság elé, amelyeken Mircea Geoană, a PSD akkori elnöke pénzt fogad egy személytől. Egy női hang azt állította, hogy Geoanănak 5000 eurót adott „kampánytámogatásként”, azaz választási hozzájárulásként. Geoană nemrégiben azt mondta, hogy a pénzt Ana Birchall adományozta, és a párt pénztárában regisztrálták. Birchall azonban visszautasította az állításokat, és azzal vádolta Geoanăt, hogy „hazudik, mint a vízfolyás”.

Alexandra Păcuraru független elnökjelölt,

Alexandra Păcurarunak a 2024-es elnökválasztáson való indulása előtt két munkahelye volt: 2013-ban a TVR2 műsorvezetője, 2014 óta pedig az édesapja tulajdonában lévő Realitatea TV-nél dolgozik.

Sebastian Popescu, az Új Románia Párt elnökjelöltje 1994-ben jutott be a Vâlcea megyei Bălcești mezőgazdasági középiskolájába, állatorvosi tagozatra, hat évvel később, 2000-ben a bălcești-i Petrache Poienaru Mezőgazdasági Iskolacsoportban érettségizett, és ugyanezen év nyarán érettségizett. 2000 júliusában felvételt nyert a temesvári Bánáti Állatorvosi Egyetem Állatorvosi Karára. Az állatorvosi doktori címet 2006-ban szerezte meg.

Az ügyészség büntetőeljárást indított népirtásban és háborús bűnökben bűnös személyek kultuszának népszerűsítése miatt, de azóta nincs előrelépés az ügyben.

Cristian Diaconescu független elnökjelölt, ügyvéd. A Bukaresti Egyetem jogi karán végzett (1983), majd 2007-ben jogi tudományokból doktorált. A forradalom előtt az ilfovi bíróság, a 4. kerületi bíróság és a Bukaresti Törvényszék bírája volt. Emellett a külügyminisztérium diplomatája volt, többek között Románia állandó képviseletében az EBESZ mellett (1990-2004), valamint főtitkárhelyettes és nagykövet a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezetnél (2000-2001).

2004-ben igazságügyi miniszterré nevezték ki, és ő zárta le Románia EU-csatlakozási tárgyalásait. Emellett 2008-2009 és 2012 között külügyminiszter is volt. 2024 áprilisában Cristian Diaconescu megalapította a „Tisztelet Romániának” független platformot, és a „Tiszteletben tartott Románia elnöke” választási jelszóval indul.

Cristian Terheș, a Román Nemzeti Konzervatív Párt elnökjelöltje hivatását tekintve teológus, volt pap. Cristian Terheș a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetemen tanult teológiát, de egyéb hivatalos adatai nem nyilvánosak.

Életrajza rejtélyes, mivel az Európai Parlament honlapján nincs önéletrajza, így politikai és szakmai pályafutásáról sincs hivatalos információ.

Silviu Predoiu, a Nemzeti Cselekvési Liga Párt elnökjelöltje eddig csak a külföldi hírszerző szolgálatnál, a SIE-nél dolgozott. Először a külföldi hírszerzés tisztje volt, majd 2005 és 2018 között a Külföldi Hírszerző Szolgálat első igazgatóhelyettese és a SIE megbízott igazgatója. Mivel titkosszolgálatnál dolgozott, sok információ hiányzik az életrajzából.

A CNSAS szerint azonban Silviu Predoiu nem tekinthető Securitate-munkatársnak, mert nem folytatott „olyan tevékenységet, amely elnyomta vagy korlátozta az alapvető emberi jogokat és szabadságjogokat”.

Egyébként eredetileg tizennégy jelölt szerepelt a szavazólapon, de Ludovic Orban volt liberális párti miniszterelnök, a Jobboldal Ereje nevű törpepárt elnöke hétfőn este az államfőjelöltek vitáján jelentette be, hogy az alacsony támogatottság miatt visszalép, és Elena Lasconit támogatja.

korábban írtuk

Fejre állt, majd kiszállt a versenyből a magyar származású államfőjelölt

Visszalépett az államfőválasztási versenyből Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje (Forța Dreptei) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) közös jelöltje, és Elena Lasconit, a Mentsétek meg Romániát (USR) államfőjelöltjét támogatja.

Mint ismeretes, akár tizenöt jelölt is lehetett volna, hiszen az AUR-ból kizárt szélsőjobboldali botrányhős, Diana Șoșoacă is el akart indulni, ám őt az alkotmánybíróság vitatható indokokkal kizárta a versenyből. Az alkotmánybíróság október 5-én megsemmisítette a Központi Választási Iroda eredeti döntését, és elutasította Diana Șoșoacă elnökjelöltségét. Indoklásában a taláros testület a képviselőnő elmúlt években tanúsított magatartását és kijelentéseit vizsgálta, amelyek az alkotmánybíróság szerint ellentétesek voltak Románia alkotmányos értékeivel.