Öt elnökjelölt vett részt a hétfő esti televíziós vitában
Fotó: Facebook/Digi24
Távol maradtak a kormánypártok képviselői – Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök és Nicolae Ciucă liberális házelnök – a romániai államelnökválasztási kampány egyetlen közvetlen televíziós vitájától, amelyet a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemmel (BBTE) partnerségben rendeztek meg hétfő este a Digi24 hírtelevízió stúdiójában.
2024. november 19., 10:002024. november 19., 10:00
Mindkét elnökjelölt külföldi találkozókon vettek részt hétfőn: a felmérések mindegyikében élen álló Ciolacu Brüsszelben, a második helyért további három jelölttel versenyben álló Ciucă pedig Bécsben tárgyalt.
mert a tévévita számukra megfelelő időpontra történő átütemezését is elhárították, hétfő este pedig – egymást követően – egy konkurens hírtelevízió, az Antena 3-CNN élő választási műsorában vettek részt.
Marcel Ciolacu miniszterelnök és az általa irányított Szociáldemokrata Párt (PSD) számos vezetője számára kompromittáló információkat hozott nyilvánosságra egy bukaresti portál hat nappal a romániai államfőválasztás első fordulója előtt.
A BBTE és a Digi24 a 14 elnökjelölt közül az általuk legesélyesebbnek tartott nyolc politikust hívták meg a hétfői több mint háromórás vitára, hogy a műsorvezetők, az egyetem képviselői, a nézők által felvetett, illetve a másikhoz intézett kérdésekre válaszoljanak témánként másfél perces időkeretben.
A vitában végül öt elnökjelölt vett részt, miután Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje nevű párt elnöke az élő műsorban – amint arról beszámoltunk – bejelentette, hogy visszalép az államfőjelötségtől Elena Lasconi, a magát jobbközép pártként meghatározó Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke javára.
vázolta, milyen álláspontra helyezkedne román államfőként például az ukrajnai háború, az ország biztonságának szavatolása, a költségvetési hiány mérséklése, a közigazgatási átszervezés, az oktatás, kutatás és egészségügy finanszírozása, a kábítószerfogyasztás visszaszorítása, illetve a szexuális kisebbségek élettársi szerződésének intézményesítése kérdésében.
Mircea Geoană független elnökjelölt, a NATO korábbi helyettes főtitkára azt állítja, hogy törvénytelen eszközökkel megfigyeltetik őt vetélytársai.
A meghívottak – akik a felmérések szerint szoros versenyben állnak egymással, hogy melyikük lesz a szociáldemokrata kormányfő kihívója az elnökválasztás második fordulójában – az MTI szerint igyekeztek kényelmetlen kérdésekkel zavarba hozni, vagy lejáratni egymást.
Főleg Geoană hozta nehéz helyzetbe az – államfői hatáskörbe tartozó – külpolitikai és nemzetvédelmi témájú kérdéseivel, felkészültségét és alkalmasságát is kétségbe vonva.
Összefogásra szólított fel három államfőjelöltet Ilie Bolojan, a Bihar megyei tanács nemzeti liberális párti (PNL) elnöke, akit három elnökjelölt is lehetséges miniszterelnökként nevezett meg.
Később Kelemen Hunor is sarokba szorította, amikor kiderült, hogy Lasconi saját pártja óriásmegyék létrehozását és a kis települések összevonását indítványozó törvénytervezetének részleteit sem ismeri. Az RMDSZ elnöke rámutatott: a „közösségek nem fekete lyukak”, az önkormányzatokon takarékoskodni próbáló tervezet még távolabb viszi a döntést az emberektől és megnehezíti a hivatali ügyintézést.
Kelemen Hunor a tévévitán kifejtette, hogy Románia legégetőbb gondja a népességfogyás, vezetőinek a fiatal családokat támogató, az elvándorlást megfékező és visszafordító programokat kell sürgősen kidolgozniuk és életbe léptetniük.
aki kész bármely választásokon győztes párt jelöltjének kormányalakítási megbízást adni, és tagadta, hogy államfőként ki akarná vezetni Romániát a NATO-ból, vagy az Európai Unióból.
Mint ismeretes, vasárnap rendezik az elnökválasztás első fordulóját, és amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a választók több mint felének támogatását, a két legjobban szereplő jelölt közül a december 8-i második fordulóban választják meg Románia következő elnökét.
Visszalépett az államfőválasztási versenyből Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje (Forța Dreptei) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) közös jelöltje, és Elena Lasconit, a Mentsétek meg Romániát (USR) államfőjelöltjét támogatja.
Ilie Bolojan jelenlegi Bihar megyei közgyűlési elnök pártelnökké választásához kötné a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való koalíciót Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, aki az RMDSZ-t is bevonná a koalícióba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elena Udrea feltételes szabadlábra helyezéséről döntött kedden a ploiești-i bíróság. Az ítélet nem jogerős. A volt turisztikai minisztert jelenleg a ploiești-i megyei sürgősségi kórházban ápolják, miután vasárnap egy epehólyagműtéten esett át.
Volt szovjet tagköztársaságokból származó külföldieknek román személyazonossági iratokat kiállító bűnszövetkezet tagjaira csaptak le kedden a hatóságok Botoșani megyében – közölte a román legfőbb ügyészség.
A közigazgatási és területi reformot a politikai pártok reformjának kell kísérnie – fogalmazta meg Radu Burnete gazdasági és társadalmi kérdésekben illetékes elnöki tanácsadó.
Az alkotmánybíróság arra készül, hogy fejenként 180 ezer lejes juttatást biztosítson annak a három alkotmánybírónak, akinek most jár le a kilenc éves mandátuma. Értesült a<a href="https://www.g4media.ro/surse-curtea-constitutionala-pregateste-indemnizatii-de-cate-180-000-de-lei-pentru-cei-trei-judecatori-care-isi-termina-mandatul-desi-guvernul-a-interzis-astfel-de-plati-in-sistemul
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!