A tervezet együttműködésre kötelezné a civileket a SRI ügynökeivel
Fotó: SRI/Facebook
Nagy hiba volt kiszivárogtatni a nemzetbiztonsági törvények módosításainak tervezetét – jelentette ki kedden Klaus Iohannis államfő, elismerve, hogy a civil társadalom által bírált előterjesztések egy része „nem felel meg a mai kor követelményeinek”.
2022. június 07., 17:442022. június 07., 17:44
2022. június 07., 18:052022. június 07., 18:05
Az elnök egy buzăui rendezvényen kifejtette, a jelenleg hatályos törvényeket a kilencvenes években dolgozták ki, amikor a demokrácia még „új” volt, ma ugyanakkor az aktuális viszonyokhoz kell igazítani őket. Ezért dolgoztak ki egy tervezetet, amely jelenleg még csak az első vázlat, amelyet még a bukaresti parlamentnek, a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) és a parlamentnek is meg kell tárgyalnia.
Az államfő leszögezte: nincs ok aggodalomra, senki sem akarja ismét létrehozni a volt kommunista titkosszolgálatot, a Securitatét vagy megsérteni a polgári jogokat. Iohannis közölte, személyesen figyel oda arra, hogy kijavítsák a vázlat azon elemeit, amelyek „nem felelnek meg a mai kor követelményeinek”.
A bukaresti sajtó által megszellőztetett tervezetek szerint radikálisan módosulna a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) működése és az intézmény fölötti ellenőrzés. A tíz tervezetből álló csomag többek között bővítené a nemzetbiztonsági jelentőségű területek körét, így a közigazgatási, az egészségügyi és az oktatási rendszer elleni akciók is ide sorolódnának, olyan kategóriákkal együtt, mint a kulturális örökséget érintő tevékenységek, az olyan akciók, amelyek a kritikus kommunikációs és információs technológiai infrastruktúrát érintik, illetve Románia pénzügyi, gazdasági és energetikai érdekeit, vagy a tudomány és a kutatás területét célozzák.
A csomag részét képezi, hogy csökkenne a hírszerzés fölötti parlamenti ellenőrzés, a törvényhozás ugyanis nem kezdeményezhetné a SRI igazgatójának menesztését, az államfő számára ugyanakkor megkönnyítenék az igazgató leváltását. Emellett a SRI a lehallgatásokért felelős országos hatósággá válna.
A javaslatok szerint ha valamilyen bűncselekmény gyanúja merülne fel, a hírszerzési illetékesek ellen csakis a CSAT elnöke – vagyis az államfő – engedélyével indulhatna nyomozás, és csakis erre kijelölt ügyészek nyomozhatnának a hírszerzés munkatársai ellen.
Az egyik tervezet olyan elemet is tartalmaz, amely értelmében ha egy SRI-ügynök egy művelet során együttműködésre szólít fel egy magánszemélyt vagy egy intézményt, akkor köteles lenne segíteni neki, és az ügyet titokban tartani. Civil jogvédő szervezetek szerint – többek között az Active Watch vagy a Funky Citizens – ez gyakorlatilag ellehetetlenítené a hírszerzési illetékesek jogi felelősségre vonását, megkönnyítené, hogy az államfő a saját céljaira használja a hírszerzési intézményeket, ezzel pedig militarizált állammá tenné Romániát.
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
szóljon hozzá!